Nemzetközi gazdaság

A szén ismét fekete gyémánt lett

Egekben a nyersanyag ára, a szektor cégei brutális profitoknak örülhetnek.

Amikor a tavalyi glasgow-i klímacsúcsot tartották, a tervek között szerepelt a szénfelhasználás fokozatos kivezetése, és a nyugati világban az elmúlt éveket a szén hanyatlása jellemezte, a szektorról mint jövő nélküli iparágról írtak. Aztán beköszöntött az energiaválság, és a szénbányászattal foglalkozó cégek óriási profitokat zsebelhettek be – olvasható a Bloomberg írásában.

Az Ukrajna ellen indított orosz invázió alapjaiban rázta meg az energiapiacokat, és a szén iránti kereslet ismét növekedésnek indult. Ennek hatására például a Glencore árupiaci óriás szénnel foglalkozó részlege az idei első fél évben 900 százalékkal, 8,9 milliárd dollárra növelte profitját. Ez nagyságrendekkel több, mint a Starbucks vagy a Nike éves nyeresége.

Thyssenkrupp AG Metals Plant Gears up For Green Steel Production
Fotó: Bloomberg

A világ első számú termelője, a Coal India megháromszorozta nyereségét, és a globális termelés több mint felét adó kínai cégek együttes profitja is több mint a duplájára nőtt, elérve a 80 milliárd dollárt.

Az elképesztő nyereségek ugyan mosolyt csalhatnak a befektetők arcára, ám a szénfelhasználás növekedése csak még nehezebbé teheti a leginkább szennyező energiahordozó kivezetését és a globális felmelegedés szintjének másfél fok alatt tartását.

Noha a klímaváltozás elleni fellépés keretében a szektor egzisztenciális válsággal küzdött, és a bankok is egyre kevésbé szívesen finanszíroztak szénnel kapcsolatos projekteket, az energiaválság rávilágított, mennyire nehéz szabadulni a széntől. Érdemes megjegyezni, hogy bár a globális szénhasználat 2014-ben tetőzött, a feltörekvő ázsiai gazdaságok – elsősorban Kína és India – növekvő szénéhsége miatt a következő években új csúcsok születtek volna az európai gázválság nélkül is.

Ironikus módon a szénbányászok profitját – kicsit az olajpiac szűkösségéhez hasonlóan – részben a zöldpolitikák terjedése lőtte az egekbe, hiszen elmaradtak a beruházások a hanyatlónak gondolt szektor területén. 

Mindez hátrányosan hatott a termelésre, miközben az európai gázhiány egekbe lőtte az LNG-árakat, számos országot terelve vissza a szénalapú áramtermeléshez, köztük a szenet már temető európai országokat is.

Az ausztrál Newcastle kikötőjében, amely az ázsiai piacok egyik legfontosabb viszonyítási pontja, a szénárak júliusban rekordmagas szintet értek el. Ez elképesztő profitokat hozott az iparág résztvevőinek, így a Glencore 4,5 milliárd dollárral növelte kifizetéseit a részvényeseknek. A szénrobbanás nyertesei között van a leggazdagabb ázsiai, Gautam Adani is, aki India mérhetetlen étvágyát kihasználva növelte cége, az Adani Enterprises bevételét több mint háromszorosára.

Az amerikai cégek – mint az Arch Resources és a  Peabody Energy – sem maradtak ki a szektor szárnyalásából, sőt arról beszéltek, hogy az európai kereslet akkorára nőtt, hogy sokan az acélgyártáshoz használt jobb minőségű kokszoló szenet is megveszik áramtermelés céljából.

A szénbányászok rekordprofitja azonban politikai problémákat is okozhat, különösen, hogy közben a fogyasztók egyre magasabb árakkal szembesülnek. A hónap elején Antonio Guterres ENSZ-főtitkár kirohanásában erkölcstelennek nevezte az energiacégek sosem látott nyereségeit, és extraprofitadót szorgalmazott.

A szén támogatói szerint azonban még mindig ez a legjobb tüzelőanyag, mert megbízható, olcsó áramot képes biztosítani, különösen a fejlődő országokban. Nem meglepő tehát, hogy 

 

hiába cserélték a nyugati országok gázüzeműre szénerőműveik jelentős részét, hiába építi nukleáris reaktorok sokaságát Kína, hiába a megújulók egyre növekvő részesedése az áramtermelésből, a szénerőművek továbbra is a legtöbb áramot előállító eszközök világszerte, a globális termelés 35 százalékát adva.

 

Noha a nyugati termelőknek – mint a Glencore, amely bányáit ígérete szerint harminc éven belül bezárja – a rendkívüli helyzet az utolsó nagy profitok lehetőségét jelenti, India és Kína szeretné növelni szénfogyasztását a közeljövőben. Peking a széntermelés 300 millió tonnás növekedését várja a bányászoktól idén, és az ország legnagyobb termelője a beruházások több mint 50 százalékos növelésére készül. A Coal India nyereségének egy részét szintén újabb feltárásokba forgathatja vissza, különösen, hogy a cégre a kormány részéről is nyomás nehezedik, hogy tartsa a lépést az erőművek és a nehézipar támasztotta igényekkel.

A két ázsiai ország a tavalyi glasgow-i klímacsúcson együtt küzdött azért, hogy felvizezzék a találkozót összefoglaló közleményt, amely a szénhasználat kivezetése helyett annak csökkentését célozza már csupán.

Ebben az időszakban a Glencore kivételével a legnagyobb nemzetközi bányavállalatok visszavonulóban voltak a szén területén, hiszen az árrobbanás előtt kétségesnek tűnt, hogy érdemes-e a klímaaktivistákkal hadakozni az akkoriban kifejezetten alacsony profitért cserébe. Amikor az Anglo American leválasztotta szénbányászattal foglalkozó részét, egy shortolással foglalkozó alap, a Boatman Capital azzal a véleménnyel állt elő, hogy az így létrejött cég gyakorlatilag értéktelen. Azóta persze nagyot fordult a világ, és a Thungela Resources nevű új cég részvényei tavaly június óta értéküket több mint tízszeresére növelték.

A Glencore egy kolumbiai bányából vásárolta ki partnereit, az Anglót és a BHP-t, és a bánya a magas árak miatt gyakorlatilag a tavalyi év végére vissza is hozta az árát, hogy aztán az idei év első hat hónapja alatt 2 milliárd dollárnyi profitot termeljen.

A Glencore vezérigazgatója, Gary Nagle szerint ráadásul az energiaválság a közeljövőben aligha ér véget.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek