Elméletileg jelentős áttöréssel, gyakorlatilag eredmény nélkül zárult az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban rendezett 26. ülése (COP26),
ahol a résztvevő 197 ország küldöttei egy nap késéssel, szombat este fogadták el az új klímaegyezményt. Jelentős áttörést az jelent, hogy ez az első globális környezetvédelmi megállapodás, amely konkrétan megnevezi a szenet, mint olyan fosszilis fűtőanyagot, amelynek használatát az energiatermelésben hosszú távon csökkenteni kell – ám súlyos kompromisszum árán.
India kifogása nyomán ugyanis a szénfelhasználás szakaszos megszüntetése helyett annak szakaszos csökkentése szerepel a dokumentumban.
Újdelhi képviselője a közbeavatkozást azzal indokolta, hogy a fejlődő országok legfontosabb feladata még mindig a szegénység felszámolása, a gazdaságuk pedig a széntől függ.
Az indoklás természetesen sántít, hiszen Indiát már most is súlyosan érinti a klímaváltozás, és szakértők szerint a helyzet a jövőben csak romlani fog. Érdekes egyébként a Global Witness nemzetközi civil szervezet elemzése, amely szerint a fosszilis energialobbi erősen túlreprezentált volt a tanácskozáson, s ez a tény az első perctől kezdve komolyan megkérdőjelezte a tárgyalások hitelességét, hisz legfőképp az általuk képviselt szektor a felelős a klímaváltozásért.
A határozat szövegének módosítása miatt számos ország adott hangot súlyos fenntartásainak
– elsősorban azok, amelyeket a tengerszint emelkedése fenyeget. Greta Thunberg, a világ legismertebb környezetvédelmi aktivistája a rá jellemző nyers őszinteséggel reagált a Twitteren:
A COP26 véget ért. Íme, a rövid összefoglaló: bla-bla-bla. De az igazi munka folytatódik ezeken a falakon kívül. És mi soha nem adjuk fel, soha.
Más környezetvédők is éles bírálatokat fogalmaztak meg. Rachel Kennerley, a Föld Barátai csoport aktivistája szerint „csak még nehezebb lett elérni, hogy 1,5 C-fokon megállítsuk a globális felmelegedést, amikor pedig ennek a tanácskozásnak meg kellett volna nyitnia az utat ahhoz, hogy ez sokkal könnyebb legyen”.
Nem sikerült elérni az ENSZ által kitűzött célt sem, hogy a résztvevők vállaljanak kötelezettséget a globális széndioxid-kibocsátás 50 százalékos csökkentésére 2030-ig, és a fejlett ipari országok biztosítsanak évente 100 milliárd dolláros pénzügyi segélyt kompenzációként a klímaváltozás okozta „veszteségekért és károkért”.
A fejlődő országokat összefogó G77 „rendkívül csalódottan” fogadta a támogatás elmaradását.
Számunkra ez a túlélés kérdése. Mi az otthonunkat kockáztatjuk addig is, amíg azok, akiknek van más lehetőségük, eldöntik, milyen gyorsan akarnak cselekedni, hogy megmentsék azokat, akiknek nincsen választásuk
– idézte a CNBC a Maldív-szigetek környezetvédelmi miniszterét, Shauna Aminath-ot.
António Guterres, az ENSZ főtitkára szerint bár ezeket a célokat nem sikerült elérni, az értekezlet „megteremtette az előrelépés alapjait”. Az egyezmény alapján a résztvevőknek 2022 végéig még erőteljesebb terveket kell kidolgozniuk arra, hogy miként kívánják teljesíteni a szennyezőanyag-kibocsátás 2030-ig vállalt csökkentését, 65 ország pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy megszünteti a szén felhasználását energiatermelésben, és mindegyik fejlett ipari gazdaság vállalta azt is, hogy még az idén befejezi a széntermelés és -felhasználás állami támogatását. Megállapodtak egy 20 milliárd dolláros alap létrehozásáról is a tiszta energiaforrásokra történő átállás finanszírozására.
