Megállíthatatlanul nőnek a fogyasztói árak Magyarországon, a kiugró szeptemberi infláció után vélhetően októberben sem történt változás. A korábbi hónapokhoz hasonlóan ismét az élelmiszerárak húzhatták az árindexet, de legalább már látszik némi fény az alagút végén: minimálisan, de lassul a drágulás dinamikája.
Lapunk elemzői konszenzusa szerint októberben 21 százalékkal emelkedhettek a fogyasztói árak, amivel egy újabb, több évtizedes rekord dőlhetett meg. Utoljára 1996 októberében mértek ekkora inflációt hazánkban.
Mint ismert, szeptemberben 26 év után először lépte át a 20 százalékos határt a pénzromlás. A rezsicsökkentés augusztus elsejétől hatályos átalakítása először jelent meg a statisztikai adatokban, ez összesen 3 százalékponttal dobta meg az éves árindexet. Azóta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke úgy értékelt, hogy bár közel van az inflációs fordulat, még mindig az élelmiszerárak húzzák fel az adatokat. Hogy valóban így lesz-e, az kiderül szerdán, amikor a Központi Statisztikai Hivatal közzéteszi a legújabb adatokat. Az elemzők hasonlóra számítanak, mint a jegybank alelnöke.
Továbbra is elsősorban az élelmiszerek gyorsuló áremelkedése lesz a fő felhajtóerő a fogyasztóiár-index alakulásában
– mutatott rá Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint már szeptemberben is több mint 35 százalékos éves inflációt mértek az élelmiszerek esetében, ám ez októberre már meghaladhatta a 38 százalékos értéket is. A feldolgozatlan élelmiszerek folyamatos drágulása egyre inkább begyűrűzik a feldolgozott termékek árába, amelyeket az előállítási költségek emelkedése is felfelé hajt. A szakember szerint a mezőgazdasági termelői árak alakulása is arra utal, hogy ez a folyamat még a következő hónapokban is felfelé mozdíthatja az inflációs mutatót, bár megjegyezte, nemcsak az élelmiszerek, gyakorlatilag minden termék és szolgáltatás körében folytatódott az áremelkedés, az iparcikkek esetében az és a forint gyengülése is közrejátszott.
Megállíthatatlan az élelmiszerek drágulása, és még nincs végeSzakértők szerint lemondhatunk arról, hogy valaha visszatérjenek az élelmiszerárak a „normális” szintre, egy darabig még biztosan kitart az extrém áremelkedés. |
Az októberi inflációs adat várakozásaink szerint további emelkedést mutat majd, ám nagyon nem mindegy, hogy ez mekkora lesz, mivel most jelenhet meg több ársokk hatása
– emelte ki kommentárjában Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki számos olyan egyedi tényezőre is felhívta a figyelmet, amely érdemben meghatározta a havi pénzromlás mértékét. Egyrészt ekkor indult az új gázév, tehát sok vállalkozás ekkor szembesült a korábbinál jóval magasabb gázszámlával, másrészt a szeptemberi kamatdöntés után a forint zuhanórepülésbe kezdett, és a jegybank közbelépéséig érdemben vesztett értékéből, ami szintén felfelé hajthatta az inflációt. Ráadásul az októberi adatokban a korábbinál hangsúlyosabban jelenhetett meg az aszály hatása is, így az élelmiszerárak tovább növekedhettek, ami a havi mintegy felét adhatta.
Ha ezek nem viszik fel nagymértékben az inflációt, akkor egy kicsit fellélegezhetünk, és van esély egy viszonylag korai tetőzésre, míg ellenkező esetben további lépésekre lesz szükség
– figyelmeztetett az elemző, aki szerint az infláció letörésének két feltétele továbbra is a forint erősítése és az energiaárak normalizálódása.
A kiskereskedelmi adatok és a vendéglátásban egyre fokozódó bezárások arra engednek következtetni, hogy az átárazások hatására megindult a kereslet szűkülése – értékelt kommentárjában Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemezője, aki szerint mindez egyrészt felerősíti a lefelé mutató növekedési kockázatokat, másfelől viszont az árnyomás enyhülése irányába mutató többi tényezővel (csökkenő világpiaci gázárak és fuvarköltségek, konszolidálódó globális ellátási láncok) együtt segíthet lassítani az árdinamikát 2023-tól kezdődően.
Virovácz Péter a következő hónapok várakozásait illetően úgy vélekedett, hogy egyelőre az infláció lassuló ütemű gyorsulására lehet számítani,
így várhatóan 2022 legvégén vagy 2023 elején tetőzhet valamivel 22 százalék felett a drágulás, majd az év első felétől mérsékelt ütemű, ezt követően pedig dinamikus csökkenésre van kilátás.
Szerinte ha nem éri új sokk a rendszert, a bázishatások következtében elérhető lehet az év végére az egy számjegyű infláció, bár ehhez szükség van arra is, hogy az idei év végén lejáró árstopintézkedéseket a kormány meghosszabbítsa. „Egyelőre még nem látjuk pontosan azt sem, hogy milyen termékköröket érinthet az árstop kibővítése, vélhetően néhány alapvető élelmiszer ára kerülhet rögzítésre. Ha ez az ár a mostaninál jóval alacsonyabb lesz, az inflációs fordulat is hamarabb bekövetkezhet” – jelezte Virovácz Péter.
