A kihívások korszakát éljük, a turizmus sokadik újraindításának sikerét nagyban meghatározzák az eddigi fejlesztések és az intenzív jövőbeli marketing. Előretekintve a legfontosabb kérdés lett számos más mellett a vásárlóerő és a kereslet élénkítése, mert fontos, hogy a bevételi láb kiszámítható és tervezhető legyen – szögezte le Könnyid László, a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület (MTMT) Nkft. ügyvezető igazgatója, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) igazgatósági tagja a szállodaszövetség közgyűlésén. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) egykori elnöke, Könnyid László rámutatott, hogy
az eddigi adatok és az előrejelzések alapján teljesülhet az idei évre kitűzött cél, a 37 millió vendégéjszaka, ami a 42 milliós békebeli bázisévtől, a 2019-es eredménytől már nincs olyan messze.
Az más kérdés, hogy ezen belül a küldőpiacok összetétele és a vendégéjszakák hossza hogyan alakult, a változások okát és a hatékony változtatási lehetőségeket viszgálni kell. Az előfoglalási adatokból és az eddigi forgalmi eredményekből látszik, hogy a pihenésre, kikapcsolódásra változatlanul nagy az igény, a hosszú hétvége forgalma például várakozáson felül alakult.
A külföldi és a belföldi vásárlóerő növeléséért az eredményesnek bizonyult őszi marketingkampány után a holnap induló télivel is igyekeznek tenni. Ezúttal két témára fókuszálnak: az ország épített öröksége és a gyógyvíz lesz a középpontban. Az utóbbi kapcsán – jegyezte meg Könnyid László – azon vidéki települések számára, ahol fürdőbázis van, szükséges fenntartani a keresletet, egyúttal a vendégkörben tudatosítani, hogy bátran tervezhet, a szolgáltatások elérhetők, az attrakciók működnek.
Belföldre is kiemelt erőforrások kellenek, látszik, hogy SZÉP-kártyán tetemes összeg vár elköltésre – mondta az MTÜ igazgatósági tagja.
Októberben a munkáltatói Szép-kártya-feltöltés 30 százalékkal nőtt, közel 20 milliárd forintot tett ki, ami azt jelzi, hogy töretlen a munkáltatói lelkesedés. Jó hír, hogy lesz vásárlóerő, az első tíz hónapban annyit költöttek el a kártyatulajdonosok, mint tavaly 11 hónap alatt.
Tavaly 270 milliárd, most 280 milliárd került a kártyákra január és október között, így 326 milliárd forintnyi bevételre számíthat a belföldi turizmus a kártyás költésekből. A költéseket állami oldalon ösztönözni, a keresletet generálni kell.
A szálláshely-minősítések folyamata megfelelően alakul, a szállodáknál kifejezetten jók a mutatók, az 1160 hazai hotel közül 910 már regisztrált, és 700 minősítése most zajlik vagy megtörtént. Jól áll a szektor összességében is, a jogszabály csak a regisztrációra ad határidőt, ezáltal van idő a minősítésekre – sommázta a minőségtanúsító testület elnöke.
Az idei évet értékelve Baldauf Csaba, a MSZÉSZ leköszönő elnöke kiemelte, hogy a sarokkőnek tartott 2019-es évhez képest a belföldi forgalom lassan utoléri az akkori szintet, ugyanakkor a külföldiben 30 százalékos a mínusz, még az elmúlt pár hónap látványos budapesti visszaépülése ellenére is.
Az ősz motorja a külföldi vendégforgalom növekedése volt, a belföld visszaesett a tavalyi extrém évhez mérten. Kihasználtságban 15 százalékos a mínusz a békeévhez képest, míg átlagárak terén van egy 20 százalékos növekedés forintban, ami hajszállal marad el a bázistól.
Áfahatással, euróárfolyammal korrigálva viszont már korántsem ilyen jó a kép, és egyre inkább a jövedelmezőségről kell beszélni, ami folyamatosan és erősen romlik az ágazatban.
Vakrepülésben mennek neki az első negyedévnek, az ágazati szereplőkben sorjáznak a kérdőjelek.
Van esély arra, hogy az idei év tisztességes forgalmat hozzon, de a küldőpiacokon látható jókora átrendeződések közül többnek az okaival, például a kiugróan és feltűnően megcsappant német és lengyel vendégforgalommal foglalkozni kell.
Tele a reptér, sokan utaznak, ki és be is, Budapest kihasználtságban Varsó után, átlagárakban Bécs után lett a második helyezett. Bécs szállodai árain a konferenciaturizmus visszaesése látszik meg, Budapest teljesítménye viszont jónak számít.
A szállodaipar számára rendkívül fontosak a kért kormányzati lépések, például a 4 százalékos turisztikai hozzájárulás tartós elengedése, hogy a következő évet valamennyire tervezni lehessen – szögezte le Baldauf Csaba, hozzátéve, legkésőbb november végén ebben kormányzati döntésnek kellene születnie.
Ugyancsak
nagyon sürgős a jövő miatt is az energetikai korszerűsítési támogatási lehetőségek elérhetővé tétele, mielőbbi pályázatokra is szükség van, az energiakitettséget minden módon csökkenteni kell.
Mindent felülír ma már az energiakérdés, pedig néhány éve még marginálisnak tűnt az összköltségen belül az energiaköltség aránya – mondta Flesch Tamás, a szállodaszövetség előző és leendő elnöke. Az általa vezetett kerekasztal-beszélgetésen vidéki szállodák vezetői és az E.ON Hungária csoport szakértője elemezték a kialakult helyzetet. Egyetértettek abban, hogy az energia hosszabb távon sem lesz olcsó, az üzembiztos megoldás ezért a megújuló és a geotermikus energia használata, valamint az energiaszükséglet csökkentése.
