A költözést is vállaljuk a megélhetés miatt
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka hajlandó a lakóhelyéről elköltözni, ha munka miatt erre lenne szükség – ez derült ki a Trenkwalder idei Mobilitási Indexének eredményeiből. A válaszadók kétharmada belföldi, egyharmada pedig külföldi célpontban gondolkodik költözés esetén.
Fotó: Kathrin Ziegler / Getty Images
A fejvadászcég a kutatás során több mint 3000 munkavállaló válaszait értékelte. A válaszokból kiderült, hogy az elmúlt egy évben jelentősen nőtt a munkaerő mobilitási készsége. Az idei 53 százalékos eredmény nagy változás a tavaly mért 35 százalékhoz képest.
Jelentős eltérések vannak területi összevetésben is. A legnagyobb arányban az északkeleti és a délnyugati megyékben élők költöznének, Baranya (65 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (64 százalék), valamint – talán kissé meglepő módon – Vas megye (69 százalék) mutat kiugró értékeket, az utóbbi területen azonban jóval magasabb azok aránya, akik külföldre (41 százalék) vagy megyén belüli másik településre (37 százalék) költöznének.
A felmérés kitért arra is, hogy mi áll a lakhelyváltás hátterében. A költözés mellett a többség a jobb megélhetés miatt döntene (69 százalék), de fontos szempont a stabilabb jövő (33 százalék) és a több munkalehetőség (32 százalék) is.
A válaszadók 34 százaléka erre elsősorban külföldön, míg 66 százalékuk belföldön lát lehetőséget.
Azok a válaszadók, akik csak országon belül költöznének, legnagyobb arányban Pest megyét, Győr-Moson-Sopron megyét, illetve Budapestet jelölték meg célpontként.
Minimálbér: órákon belül jelentős fejlemények várhatókIsmét leülnek a szakszervetek és a munkáltatók, hogy tárgyaljanak a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum mértékéről, a tárgyaláson ezúttal ott lesz a Pénzügyminisztérium képviselője is – tudta meg a Világgazdaság. |
Szintén fontos összetevője a mobilitási hajlandóságnak, hogy a munkavállalók egy-egy területen mennyire tartják élhetőnek a helyi viszonyokat. A Trenkwalder a kutatásban egyebek között felmérte a jelenlegi munkahellyel, a környék adta lehetőségekkel, valamint az adott megye kereseti és megélhetési viszonyaival kapcsolatos elégedettséget, ennek az értéke (10-es értékelési skálán) országos átlagban 5,9 pont lett. Ez fél ponttal elmarad a tavaly mért szinttől, amit a romló gazdasági környezet számlájára lehet írni.
Ebben az összevetésben sincs meglepetés, az Észak-Dunántúli régió, illetve Közép-Magyarország megyéi teljesítenek a legjobban. A legnagyobb elégedettséget Győr-Moson-Sopron megyében mérték (7,1 pont), a legkisebb elégedettségi indexe pedig Békés megyének volt (4,6 pont).
A szűkebb környezetet a megkérdezettek általában kedvezőbben értékelték, mint a tágabb, megyén belüli lehetőségeiket.
A lakóhely környékét 7,8 pontra értékelték, a jelenlegi munkahellyel való elégedettség országos átlagban 7,1 pontot, a környék adta lehetőségek 6,3 pontot kaptak, miközben az adott megye megélhetési viszonyait 5,7 pontra, a kereseti lehetőségeit pedig átlagosan 5,5 pontra értékelték.
A kutatás arra is kitért, hogy a koronavírus-járvány milyen hatást gyakorolt a dolgozók munkapiaci helyzetére. Ennek alapján a válaszadók 37 százaléka járt rosszul a pandémia miatt, 16 százalékuk elveszítette a munkahelyét, további 13 százalékuknak a jövedelme csökkent a járvány következtében.
Sziget Fesztivál: részvénycsomagokkal stabilizálnák a cég helyzetét – a korán érkezők kevesebbet fizetnek, egy rég várt felújítást is bejelentettek
