A harmadik negyedév végére elérte a 81 726,9 milliárd forintot a hazai háztartások pénzügyi eszközeinek állománya, ami jelentős, 9,5 százalékos emelkedést tükröz az egy évvel korábbi mennyiséghez képest, emellett új rekordot is jelent – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Ezzel ismét sikerült tartani az elmúlt évekre jellemző, tíz százalék környéki növekedési ütemet a megtakarításoknál: igaz, ez a gyors ütemben emelkedő infláció tükrében már egyáltalán nem olyan kiugró eredmény.
A háztartási szektor kötelezettségeinek állománya viszont visszafogottabb ütemben, 8,2 százalékkal emelkedett egy év alatt – így 13 877,1 milliárd forintot tett ki –, amelynek eredményeként a tartozásokkal csökkentett, nettó pénzügyi 9,8 százalékkal nőtt, és 67 849,8 milliárd forintot ért el szeptember végén. A kötelezettségek túlnyomó részét változatlanul a hitelek teszik ki: ezek állománya kicsivel 12 200 milliárd forint felett járt a harmadik negyedévben, ami éves alapon 7,8 százalékos emelkedésnek felel meg.
Az MNB adatai szerint a háztartások jelentős része még mindig készpénzben és betéteben tartja a szabad pénzeszközeit. A lakosságnál lévő készpénz állománya az átlagnál jóval gyorsabban, 12,5 százalékkal duzzadt a szeptemberig tartó egy év alatt, elérve így a 6864 milliárd forintot. A betéteknél – amelyeknek a döntő része lekötetlenül pihen a számlákon – szintén gyors,
12,7 százalékos, éves bővülést mért a jegybank, már stabilan 15 ezer milliárd feletti állomány mellett.
Figyelemre méltó azonban, hogy a kötvények (amelyek legnagyobb részét a magyar állampapírok adják) állományánál ezúttal csak stagnálásra futotta, valamivel 10 ezer milliárd forintos állománnyal. Ennek elsősorban az az oka, hogy a háztartások a harmadik negyedévben is inkább eladogatták állampapírjaikat:
a tranzakciók (vagyis a vételek és eladások) egyenlege ebben az időszakban közel 400 milliárdos mínuszt mutatott,
miközben egy évvel korábban 107 milliárddal még a vásárlások kerekedtek felül. A legnagyobb eszközkategóriát jelentő részvények és részesedések állománya viszont nagyon gyors ütemben, 14,8 százalékkal nőtt egy év alatt, meghaladva így a 36 ezer milliárd forintot. Ebben kulcsszerep jutott a kisbefektetők által egyre inkább keresett befektetési jegyeknek, amelyek állománya 17,5 százalékkal, 6233 milliárd forintra duzzadt egy év alatt. Utóbbihoz a friss vásárlások is nagyban hozzájárultak: a befektetési jegyeknél csaknem 500 milliárdos pluszt mutatott a tranzakciós egyenleg a harmadik negyedévben.
A biztosítási és pénztári megtakarításokat tartalmazó biztosítástechnikai díjtartalékoknál viszont 2,7 százalékos csökkenést hozott a szeptemberig tartó egy év, amelyben a visszafogott kereslet mellett a kedvezőtlen tőkepiaci környezet is szerepet játszhatott.
Különösen figyelemre méltó, hogy a nyugdíjpénztári tartalékok mennyisége 7,5 százalékkal, 2059,4 milliárd forintra olvadt a szeptemberig tartó egy év alatt.
A háztartások megtakarítási portfóliójának összetétele ezzel együtt sem változott drasztikusan a szeptemberig tartó egy év alatt. A részvények és részesedések súlya két százalékponttal, 44,1 százalékra nőtt, és néhány tized százalékponttal emelkedett a készpénz és a betétek részesedése is. A kötvények és a biztosítástechnikai tartalékok részesedése viszont 1,1, illetve 0,8 százalékponttal csökkent: így előbbieknél 12,3, utóbbiaknál 6,3 százalékot tett ki szeptember végén.
