Euróban még nem érték el a 2019-es átlagárat a budapesti szállodák, amelyeknek a helyzete fokozatosan javul a számottevően emelkedő külföldi vendégforgalomnak köszönhetően, vagyis lenne tér egy legalább 15 százalékos áremelésre. A fővárosi hotelek forgalmas őszt zártak, helyzetük így már kevésbé aggasztó, mint a vidékieké. Erről Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) tiszteletbeli elnöke nyilatkozott a Világgazdaságnak.
A 2023 januárjától ismét szövetségi elnökké választott szállodapiaci szakembert a KSH októberi kereskedelmi szálláshelyi gyorsjelentése kapcsán kerestünk meg. Flesch Tamás kifejtette, hogy az októberi statisztika nem rossz, illetve semmi olyan nincs benne, ami különösebb aggodalomra okot adna. Mármint az előzetes várakozásokhoz képest nem romlott, sőt némileg javult a helyzet, Budapest láthatóan tele van külföldi turistákkal. A szállodaszövetségi elnök meggyőződése, hogy
még több külföldi utazna Budapestre, ha visszaépülhetne a korábbi légi forgalom, vagyis a járatok száma és sűrűsége nőne, bár repülni már sosem lesz olcsó.
A belföldi vendégforgalom elérte a 2019-es szintet, Budapest még 15-20 százalék körüli elmaradásban van, ami szép teljesítmény a körülményekre tekintettel is. Az idei évből az első harmad a Covid és a háború kitörése miatt ugyanis gyakorlatilag elveszett, és mégis sikerült a járvány előtti szint közelébe jutni a vendégéjszakák és vendégszámok tekintetében.
Fontos fejlemény, hogy megerősödtek a környező országok a főbb küldő piacok között, mindenekelőtt a cseh és román vendégkör bővült számottevően, és kiugróan nőtt az izraeli turisták száma
– mutatott rá Flesch Tamás.
A munkaerőhelyzet egy-két munkakör kivételével stabilizálódni látszik, szakácsot és szobalányt még mindig nem könnyű találni, de a számottevő béremelések hatására már nem lehetetlen.
A jövő kérdése éppen a munkabér-kiáramlás terhe, az emelkedő költségszintek mellett sokkal többet munkabérre már nem lehet majd fizetni
– szögezte le az MSZÉSZ tiszteletbeli elnöke.
Az elképesztő módon megnövekedett költségek kompenzálásához nagyon nagy szükség lenne több bevételre, a budapesti belvárosi hotelek azonban sem termálvizet, sem napelemparkokat nem tudnak segítségül hívni az energiaszámla csökkentéséhez. Flesch Tamás szerint a hatékonyságnövelés terén gúzsba kötött vállalkozások csökkenő profitabilitás mellett kénytelenek tervezni emiatt. A kedvezően alakult novemberi és a jónak ígérkező decemberi forgalomból származó bevétel enyhített a terheken, de tartósan nagy forgalomra van szükség ahhoz, hogy a költségekre legyen fedezet.
A Széchenyi-pihenőkártyás költések elmaradására nincs még magyarázat, az egy és a két évvel korábbi bázistól is elmaradó számok okát vizsgálni kellene.
de a szállodaiparban reménykednek abban, hogy a kártyán pihenő milliárdok előbb-utóbb megjelennek a szállásdíjbevételekben is.
Minden körülményt figyelembe véve Flesch Tamás Budapesten egyáltalán nem számít szállodabezárásokra, miközben úgy véli, vidéken is van remény a kormányzat turisztikai mentőcsomagjának köszönhetően, hogy a kényszerpihenőre vonuló egységek száma ne legyen 10 százalékkal több az ilyenkor szokásosnál, ezáltal esélye lesz a szektornak a foglalkoztatási képességét megőrizni, ami a fő cél.
