Még mindig a gáz és a szilárd tüzelőanyagok a legnépszerűbbek, nem véletlenül számítanak sokan a fűtési költségeik növekedésére – derül ki az Újház megbízásából készített kutatásból. Eszerint fatüzelésű kazánt, kályhát a magyarok 27, gázkazánt 26 százaléka használ a lakása fűtéséhez, de igen elterjedt a központi fűtés a 24, továbbá a konvektoros is a 20 százalékos aránnyal, elsősorban a lakásban élők között. Az olyan alternatív módszerek, mint például a hőszivattyú, még mindig ritka, a magyarok csupán 2 százaléka használ ilyet.
A megkérdezettek 78 százaléka olyan ingatlanban lakik, amelynek a fűtési költsége eddig legfeljebb havi 20 ezer forintot tett ki, az áremelkedések hatására azonban a válaszadóknak már csak az 57 százaléka számít arra, hogy ennyiből kijön a fűtési költsége ezután is.
Az energiaárak drágulása miatt a megkérdezettek 39 százaléka a fűtésszámlája jelentős emelkedésével számol, csökkenést azonban csupán a megkérdezettek 2 százaléka remél. Ők valószínűleg változtatni fognak a jelenleg használt fűtési technológián, vagy jelentősen korszerűsítik otthonukat.
A konvektorral fűtők között a legnagyobb, 49 százalék a költségnövekedéstől tartók aránya, míg a távfűtést használók körében a legkisebb, ugyanis közülük csak minden harmadik számít emelkedésre.
A fűtési költségek mérséklésére kézenfekvő megoldásnak tűnhet a termosztát letekerése, ez azonban egyfelől a komfortérzet jelentős csökkenésével jár, másfelől nem is biztos, hogy a kívánt eredményt hozza.
Azt tapasztaljuk, hogy az energiahatékonyság területén nagy szükség van a lakosság edukációjára, és persze minden eddiginél fontosabb, hogy kézzelfogható, megvalósítható tanácsot kapjon a lakosság arra vonatkozóan, hogyan csökkentheti a rezsiszámláit
– mondta Rázsóné Szórády Csilla, az Újház vezérigazgatója.
Az építőanyag-kereskedelmi hálózat egy ingyenesen letölthető, úgynevezett Rezsicsökkentő kisokos kiadvánnyal rukkolt elő. Ebből a felújítást tervezők könnyen áttekinthető, hiteles információt kapnak azokról a módszerekről, amelyek hatékonyan, a komfortérzet megőrzése mellett segítik a fűtési költségek csökkentését.
Az energiaárak növekedése miatt sokkal nagyobb a nyitottság az épületek hőtartó képességének javítására, ez már a korábbi felmérésükből is kiderült. Ugyanakkor – teszik hozzá – fontos, hogy a felújítók megfelelő korszerűsítési módszerekbe fektessék a pénzüket, hiszen csak ebben az esetben számíthatnak a fűtési energiaszükséglet számottevő csökkenésére – figyelmeztetnek.
A falak szigetelése és a nyílászárók cseréje olyan beruházások, amelyek ténylegesen csökkentik a hőveszteséget.
Egy átlagos magyar családi ház esetében a falakon keresztül 30-40, a tetőn át 20-30, a nyílászárókon keresztül 15-25, míg a padlón 10-15 százalék hő távozik.
Az utólagos szigetelés a megfelelő technológiával és modern építőanyagokkal ezen a téren az ingatlanok jelentősen fejleszthetők, így a fűtési technológia is lényegesen hatékonyabb lesz, a rezsiköltségek pedig érezhetően csökkennek.
Az akár csak néhány évtizeddel korábban épített házak sem feltétlenül felelnek meg a mai, korszerű energetikai szempontoknak, ezért érdemes tájékozódni, hogy mit, hol, hogyan és mivel érdemes szigetelni.
Van megoldás: a kislakástól a Kádár-kockáig bárhol féken tarthatók a rezsikiadásokPécsi István, a Daikin Hungary lakossági üzletágának vezetője gyakorlati példákkal mutatta be, hogyan tarthatjuk kordában a váratlanul nagy terhet jelentő gázszámlát. |
