A megfelelő fűtési és melegvíz-előállítási megoldás kiválasztásához három szempontot kell figyelembe venni: a bekerülési és az üzemeltetési költséget, valamint a komfortszintet. Egy biztos: a pánikvásárlás jellemzően nem vezet jó megoldáshoz
– mondta Pécsi István, a Daikin Hungary Kft. lakossági üzletágának vezetője.
Kifejtette: emellett meg kell vizsgálni az ingatlan falazatát, a szigetelés meglétét, a nyílászárókat, a belmagasságot, az alapterületet és a meglévő fűtési rendszert. Komplett új fűtési rendszer kiépítésébe csak ezek ismeretében és figyelembevételével, illetve energetikai számítások után érdemes belefogni.
Mindig megoldás a hőszivattyú?
A gázkonvektorral fűtött lakások egyik klasszikus kihívása, hogy nincs elég gyűjtőkémény ahhoz, hogy bekössenek egy kondenzációs gázkazánt – erre egy kisebb, 30-40 négyzetméteres lakásban sokszor hely sincs igazán –, és a bekerülési költség szempontjából sem éri meg a radiátoros központi fűtés kiépítése. A szakember szerint itt a legegyszerűbb megoldás a levegős hőszivattyús rendszer – vagyis egy hűtő-fűtő split klíma, akár parapetes kivitelben történő – beépítése. Ebben az esetben megmaradhat a legjellemzőbb melegvíz-előállítási módszer, az átfolyós vízmelegítő, illetve létezik már olyan klíma, amellyel meleg vizet is elő lehet állítani.
Mindenki hőszivattyút akar a rezsicsökkentés átalakítása óta, pedig a klíma is megoldásA rezsicsökkentés átalakításának júliusi bejelentése óta 660 százalékkal nőtt a lakossági megkeresések száma a hőszivattyúk iránt – összegezte a budapesti márkaboltjában tapasztaltakat a Daikin, de a cég csaknem 300 fős partnerhálózata is hasonló mértékű bővülésről számolt be, ráadásul van, ahol tízszeresére nőtt az érdeklődés. A fogyasztók a legkülönbözőbb ingatlantípusokkal rendelkeznek, az viszont közös bennük, hogy azonnali megoldást szeretnének a gázról történő leválásra. |
A Daikin gyakorlati példája szerint egy 80 négyzetméteres, három gázkonvektorral fűtött, évi 2200 köbméter gázfogyasztású lakásra vonatkozó mintaszámítása esetében a fűtési számla évi több mint 530 ezer forint lesz. Ezzel szemben egy három beltéri – egy kültéri egységből álló levegős hőszivattyú készülék ára mintegy 1 millió forint, a telepítése csaknem 400 ezer forint, a H tarifa kiépítése pedig szintén legalább 300-400 ezer forint. Az így létrejött, 1,7 millió forintos beruházással kiépített új fűtési rendszer évi mintegy 75 ezer forint mellett üzemeltethető, vagyis a főzési, melegvíz-előállítási gázfogyasztás nélkül évi mintegy 400 ezer forintos megtakarítást jelent a gázkonvektorhoz képest.
A jelenlegi áram- és gázárakkal számolva ez a beruházás mintegy négy év alatt megtérül.
Pécsi István kiemelte, arra is van megoldás, hogy a levegős hőszivattyú a lakás melegvíz-ellátását is biztosítsa: egy olyan speciális termékcsalád (Multi+), amelynél használatimelegvíz-tároló is csatlakoztatható. Ez a megoldás ideális azoknál a – főként belvárosi – lakásfelújításoknál, ahol a gázkonvektort, illetve gázbojlert kell lecserélni, de akár a nyaralóknál is szóba jöhet. Ezzel a rendszerrel megtakarítható a kéménybélelés, a gázterv, a hőleadók (jellemzően radiátorok) és a gázkészülék költsége, így egyetlen készülék biztosítja a hűtés-fűtést és a melegvíz-ellátást.
Kádár-kocka gázkonvektorral
Ez az egyik leggyakoribb háztípus Magyarországon, sok érdeklődő jelentkezett a Daikinnál, hogy a Kádár-kocka jellegű családi házába szeretne hőszivattyút telepíteni – ismertette a vállalat lakossági üzletágának vezetője.
Ha a ház fűtését gázkonvektorral biztosítják, a levegő-víz hőszivattyú telepítése nem rentábilis, hiszen mélyfelújítás keretében egy teljesen új felületfűtési-hűtési rendszert kell kiépíteni.
Ehhez kapcsolódik a hőszivattyú-készülék legalább 2,5 millió forintos bekerülési költsége, így a komplett beruházás akár 6–10 millió forintra is rúghat, ami akár az ingatlan értékét is meghaladhatja. Ugyancsak nem alkalmas a levegő-víz hőszivattyú telepítésére a régi öntöttvas, esetleg alumíniumradiátorokból álló központi fűtés sem.
Pécsi István javaslata szerint a belvárosi gázkonvektoros lakásokhoz hasonlóan itt sem érdemes leválni a gázhálózatról, hanem a kedvezményes gázmennyiség kihasználása mellett ebben az esetben is egy levegős hőszivattyú telepítésével érdemes számolni.
A Daikin mintaszámítása egy
- 110 négyzetméteres,
- 4 szobás,
- évi 3000 köbméter gázfogyasztású házra vonatkozik,
- amelynek a fűtési költsége körülbelül évi 1,1 millió forint lesz.
Itt hat darab beltéri egységgel kalkulálva a készülékek ára 2,1 millió forint, a telepítés költsége hozzávetőlegesen 750 ezer, illetve a korábbi példához hasonlóan a H tarifa kiépítése szintén legalább 300-400 ezer forint. A várhatóan évi mintegy 150 ezer forintos fűtési költség a gázfűtés költségéhez képest hetedannyi, az éves megtakarítás majd egymillió forint, a megtérülés pedig a mostani árakkal számolva nagyjából három év.
Központi fűtés, padló- vagy falfűtés
A padló- vagy falfűtéses ingatlanok döntő többsége alkalmas arra, hogy levegő-víz hőszivattyúra álljon át a fűtés – és akár a hűtés is. Itt a Daikin számítása szerint éves 3000 köbméter gázfogyasztás mellett a fűtési költség évi 1,1 millió forint. Egy levegő-víz monoblokk hőszivattyú-készülék ára 3 millió forint, a telepítés 500 ezer forint, a már ismertetett H tarifa kiépítése szintén legalább 300-400 ezer forint. A levegő-víz hőszivattyús rendszerrel a fűtési költség hozzávetőleg 80 százalékkal, 200 ezer forintra csökken, a megtérülési idő pedig 5 és fél év.
Azonnali fogyasztáscsökkentés
A teljes magyar lakosság, de még a legkevésbé hatékony fűtéssel rendelkező mintegy egymillió ingatlan tulajdonosa sem tud egyik napról a másikra, még a 2022-es fűtési szezon előtt átállni modern, alacsony energiafelhasználású és környezetbarát megoldásra. Ugyanakkor számukra is sokféle megoldás létezik, amelyekkel akár azonnal csökkenthetik ingatlanuk fűtési célú energiafelhasználását. Az egyik legfontosabb tényező a gázkészülékek megfelelő karbantartása és tisztítása, továbbá a fűtési rendszerek optimális beállítása.
Pécsi István elmondta: ha van központi termosztát, akkor annak a család életritmusával harmonizáló beállításával sok energia takarítható meg: napközben, amikor nem tartózkodnak otthon, elegendő a 17 Celsius-fok, és okos programozással a lakás felfűthető, mire a család hazaérkezik.
Érdemes tudatosítani, hogy egy fokkal alacsonyabb hőmérséklet mintegy 6 százalék energiamegtakarítást eredményezhet fűtési időszakban.
Egy hagyományos gázkazán hatásfoka is növelhető akár 10 százalékkal, ha az égőfejet rendszeresen tisztítják. Központi fűtés esetén érdemes ellenőrizni a vizes körökben a megfelelő víznyomást, azt, hogy a radiátorok nem csepegnek-e, és tízévenként érdemes átmosatni a fűtési rendszert, ezzel eltávolítani a lerakódásokat.
Bár nincsenek univerzális szabályok, hiszen az ingatlan méretétől és szigeteltségétől a fűtési rendszer paraméterezéséig számos befolyásoló tényező létezik, szintén érdemes megvizsgálni, hogy hány fokra van állítva az előremenő vízhőmérséklet, és valóban szükséges-e a beállított hőfok.
Ugyancsak érdemes megnézni, hogy a központi fűtések keringtetőszivattyúi milyen fokozatra vannak állítva, és még a komolyabb téli mínuszok előtt egyénileg kipróbálni, hogy mennyivel változik a komfortérzet, ha alacsonyabb szintre állítják őket.
Ha egy keringtetőszivattyú 10–50 watt teljesítmény között állítható fokozatokban, akkor nem mindegy, hogy óránként 15 vagy 50 wattos teljesítménnyel működik, így havi szinten több 10 kilowattóra áramfogyasztás takarítható meg.
