Jövőre biztosan nem tér vissza a jegybank 4 százalékos célsávjába az az egy számjegy elérése reális, bár ambiciózus cél – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, akit az infláció okairól és leküzdésének esélyeiről kérdeztünk, miután továbbra sem lassít a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon. A novemberi 22,5 százalék után decemberben a benzinárstop kivezetése miatt a legfrissebb jóslatok szerint elérheti a 26-27 százalékot.
Ugyan a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank egy ideje a hazai élelmiszeripar gyenge termelékenységét és az árstopok miatt a kormányt hibáztatja a magas inflációért (amire a magyar miniszterelnök úgy reagált, hogy az árstabilitás a jegybank felelőssége), Regős Gábor szerint továbbra is az helyzet, hogy alapvetően az energiaárak növekedése fűti a drágulást, ami nem magyar jelenség, viszont nálunk annyival súlyosabb a helyzet, hogy nemcsak gázból, de áramból is jókora importra szorulunk, ez pedig a folyó fizetési mérleg hiányán keresztül gyengíti a forintot és növeli az inflációt.
Az az állítás sem teljesen állja meg a helyét, hogy a magyar gazdaságban ne lenne elég kihasználatlan kapacitás, ami segítené kínálati oldalról az egyensúly helyreállítását, a koronavírus-járvány kitörése óta eltelt bő két évben óriási mértékben épültek ki új kapacitások, (elég csak a beruházási rátára ránézni), amelyek ha termőre fordulnak, egyszerre segíthetnek az infláció leküzdésében és az ipari teljesítmény emelésében, mindezt úgy, hogy eközben a külső piacainkon tapasztalható borús kilátások miatt a továbbra is gyenge kereslet lesz a jellemző. Ezt egyébként a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, decemberi inflációs jelentése is megerősíti.
Mindez azért is fontos, mert az ellátási láncok helyreállása az exportegyenleg kedvezőbbé válásán keresztül a forintot erősítheti, mérsékelve ezzel a pénzromlás ütemét. „A nettó javulásához az export bővülésén vagy az mérséklődésén keresztül vezet az út. Az export bővülésének feltétele az ellátási láncok visszarendeződése, a megfelelő árú energia rendelkezésre állása és a külső kereslet megléte. Bár a fogyasztás volumene minimális mértékben zsugorodhat, sem itt, sem a beruházásoknál nem látszanak egyelőre olyan jelek, amelyek a nettó exportot érdemben javíthatnák” – magyarázta a szakember, hozzátéve, emiatt az infláció leküzdése nem lesz egyszerű folyamat, épp ezért lenne fontos az energiapiaci normalizálódás, illetve a forint árfolyamának erősödése.
Ezek alapján az elemző úgy látja, hogy a jegybank toleranciasávjába, azaz 4 százalék alá legkorábban 2024 végén, 2025 elején térhet vissza az infláció.
A két számjegyű áremelkedés jó eséllyel 2023-ban végig velünk maradhat, csak év végén bukhat 10 százalék alá, főleg, ha kiesik a bázisból a rezsicsökkentés és a benzinárstop kivezetésének hatása. A jegybank említett jelentése is azzal számol, hogy az év első felében platózni fog az infláció, és csak a nyáron erősödhetnek fel a dezinflációs hatások.
A jövő évi kilátások kapcsán Regős Gábor azt mondta, hogy nehéz lesz fenntartani a növekedést, hiszen a fogyasztás az elmúlt évekkel szemben most inkább lassítani fogja, ugyanakkor a magas beruházási ráta továbbra is velünk marad, amely az export javításán keresztül segíthet a elkerülésében. „2023-ban tehát nem számítunk a korábbi dinamikus növekedésre, de szerencsés esetben a kormányzat által várt 1,5 százalékos bővülés is elérhető, ám ehhez az is kell, hogy a belső kereslet ne essen vissza drasztikusan, az export pedig élénkülni tudjon.”
