Úgy tűnik, a hazai mezőgazdasági termelőknek egyre szélsőségesebb időjárással kell szembenézniük. Miközben tavaly rekordmértékű aszály sújtotta a földeket, könnyen lehet, hogy az idén a belvízzel gyűlik meg a baja a szántóföldi növénytermesztőknek. Az elmúlt hetekben jelentős mennyiségű csapadék hullott, és bár a vízre valóban nagy szükségük volt a földeknek, ha az esőzések továbbra is ilyen mértékben folytatódnak, az a növények rovására mehet.

A sok esőzés miatt egyre nagyobb a belvízzel elöntött terület nagysága az országban. Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai összefoglalója szerint a közelmúltban ismét sok, helyenként 50-70 milliméter eső hullott. A hetek óta tartó csapadékos idő miatt a középső országrészben többfelé az ilyenkor szokásosnak a háromszorosa esett az elmúlt 30 nap során.

A sok eső hatására árhullámok indultak el elsősorban az északi országrész folyóin. A talaj felső egyméteres rétege szinte országszerte telítetté vált. Az elemzés szerint a következő időszakban az eső mellett hó is várható. A legtöbb csapadék a déli területeken valószínű. A belvizes területek kiterjedése tovább fog nőni, a vetések a vízborítást a lehűlő időben kissé jobban, de nem túl sokáig bírják majd.

A hazai termőterületek harmada az aszály mellett ár- és belvíznek is kitett, ezért a szélsőséges időjáráshoz hatékonyan kell alkalmazkodnia a mezőgazdasági vízgazdálkodásnak. 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szerint a mezőgazdasági termelés egyik alapfeltételévé vált, hogy mihamarabb alkalmazkodjon a szélsőséges klimatikus helyzethez.

Mivel a tavalyi súlyos vízhiányhoz és aszályhoz hasonló jelenségekkel egyre gyakrabban meg kell birkóznia a mezőgazdaságnak, másként kell tekinteni a várhatóan sokkal ritkábban jelentkező többletvizekre, ár- és belvizekre. 

Víz- és agrárgazdálkodási szempontból is ki kell alakítani azokat a jó gyakorlatokat, amelyek kiegyensúlyozzák az évszakok, illetve a hidrológiai ciklusok szélsőséges vízháztartási viszonyait – különös tekintettel a természetes és mesterséges vízfolyások öblözeteiben

 – hívta fel a figyelmet a két szervezet.

Ahhoz, hogy növelni lehessen a puffervíztereket, elsődleges feladat a többletvizek elraktározása, a csatornarendszerek medertározási kapacitásainak maximális kihasználása, a csatornák feltöltése, illetve – ahol lehet – feltöltve tartása – hívta fel a figyelmet a két szervezet. A vízkészletek megőrzésének jelenleg a medertározás a leghatékonyabb módja, amire a NAK a tél elején is felhívta a figyelmet. 

A köztestület szerint fontos, hogy a belvizet a lehető leghosszabb ideig tűrjék a területükön a gazdák, biztosítani kell a területi vízvisszatartást, különösen a mélyfekvésű területeken, valamint mesterségesen kialakított tározókban. A felszíni vízrendezési szolgáltatás lehetővé teszi a termőterületen az úgynevezett átjárható, művelésbe vonható füvesített vápák kialakítását, amelyek a többletvizeket összegyűjtik, helyben tartják, és idővel visszaszolgáltatják azokat a termőföldnek.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: VG Archív)