Most lett az Európai Uniónak lehetősége arra, hogy mélységében is beleszóljon a tagállamok jogrendjébe, a kettős mérce mindennapi élettapasztalatunk – jelentette ki Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány „Kihívások és értékek” című konferenciáján tartott kerekasztal-beszélgetésen. Szerinte nagyon erős politikai nyomásgyakorlás figyelhető meg az EU részéről, nehezen tudják Brüsszelben megérteni, hogy van egy közepes fejlettségű ország, amelynek saját elképzelései vannak, „ez a meg nem értés vezet oda, hogy a számunkra jogszerűen járó forrásokat politikai nyomásgyakorlásra kívánják felhasználni”. Úgy véli, az EU és Magyarország közötti vita a realitásokat nem befolyásolja, a Ginop pluszt tavaly decemberben hagyták jóvá, miközben 2021 nyarán már elindították.
Próbál úgy dolgozni a magyar kormány, hogy a hazai gazdasági szereplők ne érezzék ennek a vitának a hatását. Azt nem állítom, hogy ez könnyű
– mondta az államtitkár. Szerinte gyakran állítják be a magyar kormányt euroszkeptikusként, noha a vitákon keresztül mindig a közös álláspontot keresik. Azt elismerte, hogy nem könnyű tárgyalópartner a magyar kormány, de a tárgyalási kultúra mindkét fél részéről fejlődik, a sajtóban megjelenő hírekkel ellentétben.
Hangsúlyozta, hogy egyértelműen szükségünk van az uniós forrásokra, de nem bármi áron: az elmúlt időszak is azt mutatta, hogy hiába estek vissza az uniós támogatások, a növekedésünk stabil maradt.
Az államtitkár arról is beszélt, újdonság, hogy előre meghatározott kimeneti vállalásokat tesznek a tagállamok, ami erősíti az átláthatóságot, viszont veszélyes vizekre vezeti az uniót, szerinte inkább a rugalmasságra lenne szükség az egymást érő válságok miatt. „Még nem tudjuk, hogy ez hova vezet” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy azok a tagállamok, amelyek a helyreállítási tervet elfogadták, egyre gyakrabban jelzik, hogy módosítani kell ezeket a programokat, viszont nem tudni, hogy az Európai Bizottság ezekre miképp reagál. Jelezte, hogy hazánkban van egy egységes tervezési szemlélet, mi a nagy halmazból megtaláljuk azokat az elemeket, amelyek elszámolhatók az EU felé. A jövő év második felében sorra kerülő magyar EU-elnökségnek is kiemelt témája lesz a fejlesztéspolitika – jelezte Ágostházy Szabolcs.
A számok nem hazudnak: 1600 milliárdos lyukat ütött a magyar költségvetésen az Európai UnióA pénzforgalmi hiány 72,4 százalékát az államadósság kamatterhei, valamint az uniós források akadozása adta a tavalyi évben. A két tétel súlya 2021-ben még csak 41,2 százalék volt. |
