Magyarországnak egy átalakuló világrendben kell helytállnia
A gazdaságtörténet egyértelműen azokat az országokat igazolja, amelyek nyitottak a világkereskedelem felé, a koronavírus-járvány óta azonban egyre több protekcionista intézkedés akadályozza az újraiparosodó országok lehetőségeit – mondta a Világgazdaságnak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárát Orbán Viktor miniszterelnök blokkosodásról kifejtett gondolatairól kérdeztük. A kormányfő még decemberben, zárt körben arról beszélt, ha visszaáll a hidegháború korának blokkokon alapuló nemzetközi rendje – aminek most a határozott jeleit látjuk –, akkor az a nemzetközi kapcsolatépítés és kereskedelem visszaesésével járhat, ami Magyarország eljelentéktelenedésével fenyeget.
A miniszterelnök okfejtése szerint Magyarországnak ki kell maradnia a blokkosodásból, azaz hazánk a kereskedelmi kapcsolatok fokozásában és nem a bezárkózásban, a szankciók fenntartásában érdekelt, ahogy most a nyugati országok és Amerika teszi.
Minden jel, beleértve az orosz–ukrán háború nyomán kivetett szankciókat vagy az USA vámháborúját, egyaránt abba az irányba mutat, hogy az eddigi világrend, amely a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítését célozta, alapjaiban változott meg az elmúlt években, ez pedig gyökeresen szembemegy mindazzal, amit a magyar kormány 2010 óta következetesen képvisel, elég csak a déli és a keleti nyitásra vagy a pragmatikus alapokra épülő külpolitikára gondolni.
A kabinet nem véletlenül köti össze a gazdasági felzárkózást a külpiaci terjeszkedéssel, minden eddigi eredményes felzárkózás mögött egy közös mozzanat fedezhető fel, az export.
Dél-Korea, Szingapúr vagy Finnország is ennek köszönheti sikerét, csak így tudták kihasználni a méretgazdaságosságból fakadó előnyöket.
Pásztor Szabolcs úgy látja, nemcsak a világpolitikában, a gazdaságban is ugyanez játszódik le. Hiába növekedett a nemzetközi kereskedelem hozzájárulása a világ GDP-bővüléséhez az ötvenes évektől kezdve, a 2008-as évtől láthatjuk ennek a folyamatnak a korrekcióját, amely különösen látványossá vált az új típusú koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború következtében. Azok az országok, amelyek rendelkeznek elég forrással, a hazai gyártóknak kedvezményeznek a távoli beszállítókkal szemben, amire a legjobb példa a német 200 milliárd eurós csomag, amely még az EU-ban is komoly aggodalmakat keltett, mondván, a német vállalatok hatalmas előnybe kerülnének a nem német vállalatokkal szemben.
Ráadásul a probléma gyökere ennél is mélyebben van a szakember szerint, s ez a nemzetközi sajtóban is egyre többször felmerül. „A Project Syndicate The Year Ahead 2023-as kiadványában Janet Yellen amellett érvel, hogy a méretgazdaságosságot elérni ugyan minden esetben üdvös, azonban ez sok esetben túlzott koncentrációt, egyoldalú függőséget és bizonyos szektorokban nemzetbiztonsági kockázatot is jelent. A szerző ezzel arra utal, hogy többé már nem lehet az egyetlen és első számú cél a méretgazdaságosság elérése. Ebből pedig levonhatjuk azt a következtetést, hogy az USA mindenképpen csökkenteni igyekszik majd az egyoldalú függését a korábban gazdasági partnereknek tartott országokkal kapcsolatban, illetve más partnerországok kerülhetnek látókörbe. Ebben a kontextusban pedig teljes egészében tetten érhető lehet a blokkosodás és a kereskedelmi kapcsolatok újrarendeződése” – magyarázta az egyetemi oktató.
Pásztor Szabolcs mindenesetre úgy látja, ma már egészen nehéz a kereskedelmi kapcsolatokon keresztül megvalósítani a felzárkózást, de szerinte nem lehetetlen, ehhez azonban magas versenyképességű termékeket kell előállítani, illetve intenzív diplomácia kapcsolatokon keresztül kell építeni a kereskedelmi viszonyrendszert.
Mindez alázatot, komoly munkát, kutatást-fejlesztést, megtakarítást és a források újrabefektetését feltételezi
– húzta alá a szakember.
