Tovább csökkent az ipari termelés, de még mindig magasabb a tavalyelőttinél

Fél százalékkal nőtt az ipari termelés volumene 2022 novemberében az egy évvel korábbihoz képest – tudatta hétfői gyorstájékoztatójában a Központi Statisztikai Hivatal, kiemelve, hogy munkanaphatástól megtisztítva a termelés 0,8 százalékkal emelkedett. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2022 októberéhez mérten viszont 0,7 százalékkal csökkent.

Összegezve:

• a legnagyobb súlyú járműgyártás, valamint a villamos berendezés előállításának kibocsátása jelentősen bővült, ugyanakkor a feldolgozóipari alágak többségében, köztük a számítógép, az elektronikai, az optikai termék, illetve az élelmiszer, az ital és a dohánytermék gyártásában csökkent a termelés volumene,

• a termelés az év első tizenegy hónapjában 6 százalékkal nagyobb volt, mint 2021 azonos időszakában,

• a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás novemberben az előző hónaphoz viszonyítva 0,7 százalékkal mérséklődött.

Korábban a Világgazdaság is megírta, hogy a január–október közötti periódusban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 6,6  százalékkal emelkedett tavaly, ám az októberi adatok a szeptemberihez viszonyítva visszaesést mutattak. 

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közleményében kiemelte, a KSH adatai rávilágítanak, hogy a háború és az elhibázott, rendkívül káros szankciók egyre jobban éreztetik hatásukat, hiszen az energia- és az alapanyagárak drágulása, az európai gazdasági konjunktúra megtörése visszavetik a termelő vállalatok teljesítményét is. 

A tárcavezető szerint a kormány nem hagyja magára az ipari szektort sem, 

A elkerüléséhez, a családok és a teljes foglalkoztatottság megvédéséhez meg kell őrizni az ipari vállalatok stabilitását és versenyképességét – folytatta, majd megjegyezte: ennek érdekében olcsó hiteleket biztosítanak a Széchenyi Kártya Programon keresztül, kiterjesztették a kamatstopot, Gyármentő Programot és ehhez kapcsolódó hitel- és garanciaprogramot indítottak, valamint kiemelten támogatják az energiaintenzív kis- és középvállalkozásokat. 

Nagy hangsúlyozta, a kormány azonban itt nem áll meg, új iparpolitikával 21. századi gazdaságot hoz létre: csökkenti az energiafüggőséget, ösztönözi a tőkebeáramlást, újragondolja a stratégiai ágazatok rendszerét, megerősíti a hazai tőkét. A közlemény a következőképpen zárul:

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a csiphiánnyal magyarázható a 2021. novemberi gyenge bázis, valamint 2022-ben éppen ennek enyhülése miatt gyorsult jelentősen az ipari termelés növekedése, bár az orosz-ukrán háború továbbra is számos kockázatot jelenthet. Noha a félvezetőhiány még sokáig fennmaradhat, de fokozatos javulásra lehet számítani, mivel az utóbbi időben csökkent a műszaki cikkek iránti kereslet. A beszállítói láncok szakadozása szintén jelentős kockázattal jár, csakúgy, mint az energiaárak elszállása, azonban egyes nyersanyagok – különösen az ipari fémek – árai már meredeken visszaestek a recessziós aggodalmak hatására. 

Az elszálló energiaárak több ágazatot is a termelés visszafogására kényszeríthetnek – írja elemzésében Suppan. Eközben a külső keresletet ronthatja az élelmiszer-, és energiaárak vezérelte emelkedése a vásárlóerő csökkenésén keresztül. Ugyanakkor továbbra is élénkítheti az ipart a nagyon magas rendelésállomány – októberben 19,8 százalékkal állt magasabban az egy évvel ezelőttihez képest. Az által okozott várható átmeneti megingásokat követően az idei év közepétől újra fokozatos élénkülésre számítunk az ipari termelésben, amit új – főleg az akkumulátorgyártáshoz, valamint az autó-, továbbá az élelmiszer-, a vegyi- és védelmi iparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat. 

Az elemző előrevetíti, hogy a hazai gazdaság középtávon jelentősen profitálhat a CATL, az SK Innovation, a Samsung SDI, a BMW és a Mercedes kiemelkedő mértékű beruházásaival a védelmi ipari kapacitások kiépülése mellett. Utóbbival kapcsolatban megjegyzi: a hadiipari kiadások szignifikáns növekedése várható a következő években. Tavaly bázishatások és új kapacitások üzembe helyezése miatt 5-5,5 százalék körüli növekedést mutathatott az ipari termelés, idén pedig 3,5 százalék növekedésre számítanak a szakértők, akik úgy vélik,