A magyarországi vállalatfelvásárlási piacon 2021-ben világszerte csúcsokat regisztráltak mind a tranzakciók összértékét, mind azok számát tekintve. A rekordév után azonban tavaly jelentős lassulás volt érzékelhető a globális M&A-szektorban – derült ki a DLA Piper Hungary elemzéséből.
Amíg az év első felében még kitartott az előző időszak tranzakciós lendülete, addig a második hat hónapban az 1980 óta mért legnagyobb összértékű visszaesés következett be, amely leginkább az 50 milliárd dollár feletti ügyletek, az úgynevezett mega-dealek esetén volt tapasztalható.
Igaz, hogy a tranzakciós aktivitás jelentősen csökkent 2022-ben, azonban kontextusba helyezve ez inkább egy normalizálódási folyamat eredménye, ugyanis a visszaesés nem érte el a 2017-es szintet az ügyek számában és értékében sem
– emelte ki Posztl András, a DLA Piper Hungary irodavezető partnere. Szerinte a trend hátterében több geopolitikai és makroökonómiai tényező áll. Az orosz–ukrán háború kitörésének hatására például 2022 márciusában mintegy 150 milliárd dollár értékű tervezett ügylet hiúsult meg ideiglenesen vagy teljesen.
Érzékelhetően felerősödött a kínai–nyugati viszony megromlása: amíg 2016-ban 29 milliárd dollár befektetést eszközölt Kína az Egyesült Államokban, addig ez a 2022-ben 1,6 milliárdra esett vissza.
Ezzel ellentétben Amerika és Európa viszonylatában növekvő befektetési hajlandóság, ennek eredményeképpen jelentős emelkedés volt tapasztalható a tranzakciós aktivitásban, aminek az egyik fő oka a dollár árfolyamának erősödése volt. Annak ellenére, hogy Európában Amerikához képest is jelentős volt a tranzakciós aktivitás visszaesése, a közép- és délkelet-európai régió viszonylag egészséges szinten maradt. A csökkenést a nyugat-európai országok mérsékelt vállalatfelvásárlási aktivitása okozta, amely részben az euró, illetve a helyi devizák gyengülésének volt köszönhető.
Egy évvel korábban írtunk róla, hogy világszerte dübörög a vállalati felvásárlási piac, a tranzakciók globális összértéke 2021-ben meghaladta az 5800 milliárd dollárt. Magyarországon a növekedés 50 százalékos volt 2020-hoz képest, elérve az 520 milliárd forintot.
Leginkább a TMT- és az energiaszektorok uralták a globális M&A-piacot
Tavaly a TMT-, azaz a technológia-, média- és telekommunikációs szektor tette ki a teljes tranzakciós összeérték mintegy 30 százalékát. Magyarországon olyan nagy ügyletek indultak el, mint a Vodafone felvásárlása.
„A TMT- mellett az energiaszektor bizonyult kiemelkedően aktívnak, hiszen a pandémiától és a geopolitikai helyzettől függetlenül továbbra is hajtja a megújuló forrásból való energiatermelés iránti igény” – tette hozzá a DLA Piper Business Advisory Kft. ügyvezető igazgatója.
Kedvező hazai kilátások hullámzó aktivitás mellett
Kovaloczy Áron arra is felhívta a figyelmet, hogy a hullámzó vállalatfelvásárlási aktivitás ellenére 2022-ben néhány kifejezetten sikeres magántőke-befektetői exitet is láthattunk, emiatt a tavalyi év korántsem csak a negatívumokról szólt. A jövőbeli várakozásokat tekintve azt mondta, hogy a globális bizonytalanság fényében a magántőke-befektetők minden bizonnyal óvatosabban hozzák majd meg a befektetési döntéseiket, különösen abból a szempontból, hogy milyen (al)szektorokat, országokat és cégeket tekintenek viszonylag „jövőállónak”. Emiatt adott esetben a döntéshozatali folyamat kitolódására kell számítani, és ez megnövelheti a tranzakciók időigényét. A magas kamatlábak nehezítik a felvásárlások finanszírozását nemcsak hazánkban, hanem az egész kelet-közép-európai régióban.
„A magyarországi tranzakciókban várhatóan egyre gyakrabban merül majd fel a tranzakciós szavatosságbiztosítás, ami korábban meglehetősen ritka volt a klasszikus vállaltfelvásárlások kapcsán. A jelek szerint továbbra is hosszú (60 napot meghaladó) átfutási idővel kell számolni a tranzakciók engedélyezése során, mivel a külföldi befektetések ellenőrzésére vonatkozó hazai bejelentési eljáráson szinte az összes jelentős nemzetközi tranzakciónak át kell esnie” – hangsúlyozta Molnár Gábor, a DLA Piper Hungary M&A-csoportjának vezetője.
