Csúnyán végződött 2022 a lakossági hitelpiacon
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMeglehetősen gyengére sikeredett a december a lakossági hitelpiacon: a Magyar Nemzeti Bank szerdán közzétett adatai szerint a múlt év utolsó hónapjában mindössze 44,1 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket a háztartások, ami jóval kevesebb mint a fele az egy évvel korábbi 105,5 milliárdnak. Ilyen alacsony szerződéses összegre 2017 februárja óta nem akadt példa, ami mindenképp figyelemreméltó.
Az MNB statisztikái szerint a személyi kölcsönök szempontjából sem alakult túl fényesen a december: a 26,5 milliárd forintnyi új szerződés jelentősen elmaradt mind a novemberi 32,9, mind az egy évvel korábbi 33,3 milliárdtól. A babaváró hitel viszont ezúttal kilógott a sorból: a támogatott konstrukció iránt kilőtt a kereslet a múlt év végén, ami 70,4 milliárd forintnyi új kontraktust eredményezett. A támogatott konstrukció iránti erős – az korábbi hónapokhoz mérten nagyjából kétszeres – érdeklődés persze nem volt véletlen:
sokáig nem volt ugyanis egyértelmű, hogy végül megmarad-e az eredeti tervek szerint a múlt év végével kifutó termék, és ez sokakat gyors szerződéskötésre ösztönzött.
A múlt év második felében mutatkozó kereslet-visszaesés nyomán végül 2022 egésze sem hozott új rekordokat a kihelyezéseknél.
A lakáshitel-szerződések értéke a jegybank adatai szerint 1195,2 milliárd forintot ért el tavaly, ami 8,3 százalékkal elmaradt a 2021-es 1303,2 milliárdtól.
A visszaesés azért is figyelemre méltó, mert hosszú évek óta nem akadt példa arra, hogy zsugorodjon a lakáshitelpiac, minimális emelkedést még a koronavírus-járvány első évében (2020-ban) is sikerült elérni. Pedig az év első fele egyáltalán nem alakult rosszul: májusra 154 milliárd forint közelébe ugrott az új lakáshitel-szerződések összege – amire korábban még nem akadt példa –, ám ezt a kiugrást fokozatos, majd egyre nagyobb léptékű visszaesés követte.
A fogyasztási hiteleknél bő egytizedével zsugorodott tavaly a piac, így az új szerződések értéke 1111,7 milliárd forintot ért el.
Ez a volumen ugyanakkor nemcsak a tavalyi teljesítménytől maradt el, hanem alulmúlta a 2020-ra kimutatottat is. A fogyasztáshitel-piac tavalyi zsugorodása a babaváró kölcsön iránti kereslet csökkenésével magyarázható: a már említett, decemberi kiugrás ellenére csak 457,2 milliárd forintot ért el az új szerződések összege ennél a konstrukciónál, ami csaknem 17 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi bő 550 milliárdtól. Érdekes viszont, hogy a személyi kölcsönök kihelyezései a bizonytalanná vált gazdasági környezet közepette is növekedni tudtak 2022-ben, még ha viszonylag szerény mértékben is: a 491,9 milliárd forintnyi új kontraktus 5,1 százalékos bővülés. A szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca viszont változatlanul nem találja az irányt: itt mindössze 80,5 milliárd forintnyi új szerződést regisztrált az MNB, ami 17,7 százalékos, éves visszaesés.
A hitelpiaci kereslet megtorpanása ugyanakkor a hitelportfólió alakulásán kevésbé látszik. Az MNB adatai szerint a lakossági hitelállomány a múlt év végére megközelítette a 9920 milliárd forintot, ami 6,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 9328,6 milliárdot.
Ezen belül a lakáshiteleknél 7,6 százalékos bővülést mért a jegybank, 4950 milliárd forinthoz közelítő állomány mellett,
míg a fogyasztási hitelek portfóliója 5,2 százalékkal, 4438,3 milliárdra hízott egy év alatt. Utóbbiban kulcsszerep jutott a tavaly 23 százalékos állományi bővülést elérő babaváró hitelnek, amelyből így már több mint 1930 milliárd forintnyit tartanak nyilván a pénzügyi szolgáltatóknál.
