Magyarország annak ellenére növelte gazdasági teljesítményét, hogy továbbra sem jutott hozzá a neki járó helyreállítási forrásokhoz – kommentálta Varga Mihály pénzügyminiszter a Központi Statisztikai Hivatal GDP-adatait az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása előtt Brüsszelben. A tárcavezető hangsúlyozta: a magyar gazdaság teljesítményének az alapja a munka, a hazai munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb Európában, 4 százalék körüli.

Fotó: Czinege Melinda

Varga Mihály az uniós pénzügyminiszteri csúcs kapcsán kifejtette: az egyik legfontosabb téma az versenyképességének megőrzése volt. Rámutatott: ha Európa nem cselekszik, végképp lemaradhat az amerikai és az ázsiai kontinens mögött, a sokszorosára drágult energia mellett működő európai cégek ugyanis nem lehetnek versenyképesek a világpiacon. Ezt a helyzetet rontják az amerikai gazdaságvédelmi lépések is, amelyek hátrányosan megkülönböztetik az Európában gyártott elektromos autókat. 

Kiemelte: Magyarország nem ellenzi az állami támogatási szabályok átmeneti és célzott enyhítését Európában, ez azonban nem torzíthatja az egységes piacot. A kiindulópont az uniós forrásokhoz való egyenlő és kiszámítható hozzáférés minden tagállam számára – jegyezte meg.  A pénzügyminiszter kitért rá, számot kell vetni arról is, hogy az eddigi eszközök mennyire voltak hatékonyak. Mint mondta:

az RRF esetében az összesen több mint 670 milliárd euróból mindössze 144 milliárd eurót használtak fel 2021 júniusától 2023. február elejéig, és ebben az időszakban öt tagállam egyetlen eurócentet sem kapott. Ez 21 százalékos felhasználás 20 hónap alatt, holott a helyreállítási eszköz célja éppen a gyors segítségnyújtás lett volna – mutatott rá Varga Mihály.

Nagyobb revíziókra lehet számítani

Jelentős revíziókat hajtott végre a KSH. Míg korábban a harmadik negyedéves adat 0,4 százalékos negyedéves visszaesést mutatott, a felülvizsgálat után 0,7 százalékos volt a visszaesés. Ezt követte a negyedik negyedévben egy 0,4 százalékos újabb csökkenés. Éves bázison nézve 2022 utolsó negyedévében már csupán 0,4 százalékkal emelkedett a Ez megegyezik az ING által várttal, ugyanakkor alulmúlja a piaci konszenzust. 2022 egészében – az egész évre átnyúló felülvizsgálat miatt – a vártnál gyengébb, 4,6 százalékos GDP-növekedést mutatott ki a KSH – értékelte a GDP-adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Hozzátette, bár a kiskereskedelem rosszul teljesít, a szolgáltatószektor a negyedik negyedévben még képes lehetett a bővülésre. Azonban mivel a szolgáltatásokon belül elsősorban az ingatlanügyletek teljesítettek jól, és itt az utóbbi hónapok már erőteljes fékeződésről árulkodnak, úgy véli, hogy a jövőben a szolgáltatások hozzáadott értéke is jelentősebb visszaesésen mehet keresztül.

Egyelőre tehát kijelenthető, hogy bár a gazdaság technikai recesszióban van, éves bázison még képes volt bővülést felmutatni. Mindazonáltal a KSH külön megjegyezte, hogy a szokásosnál nagyobb revíziókra lehet számítani a közeljövőben az adatminőség romlása és az ebből fakadó módszertani nehézségek miatt. Nem lennénk meglepve, ha a részletes adatközlés során némiképp még borúsabbá válna a kép

– írta Virovácz Péter. Megjegyezte, reális esélyét látja annak, hogy 2023 első negyedévében is zsugorodjon negyedéves bázison a GDP, majd ezt követően indulhat meg a gazdasági kilábalás és a felzárkózás a válság előtti GDP-szinthez.

Ez a felzárkózás négy-hat negyedévet vehet igénybe, vagyis egy rövid, sekély válságra számít csupán.

Szükség van a mezőgazdaság hozzájárulására is

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője közölte, a gazdaság negyedik negyedévi visszaesése várható volt a megugró és a csökkenő reálbérek keresletszűkítő hatása miatt. Kiemelte, válságállónak bizonyult a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás, az utóbbi kifejezetten impozáns növekedést ért el decemberben. Kínálati oldalon az energiaköltségek elszállása miatt átmenetileg bezáró vállalkozások, intézmények fékezhették a gazdaságot, elsősorban a szabadidő, sport, kultúra területén.

A szakértő szerint kérdés, hogy a hazai gazdaság már az első negyedévben kilép-e a technikai recesszióból, de a második negyedévtől már érdemben gyorsulhat a gazdaság a fűtési szezont követő újranyitások hatására. A második fél évben a csökkenő infláció következtében várhatóan ismét emelkedő reálbérek, az év végétől pedig a várhatóan csökkenő kamatok miatt újra élénkülő beruházások, valamint a létrejövő új ipari kapacitások is támogathatják a növekedést. A jövő évi növekedést az is elősegítheti, ha nem ismétlődik meg a tavalyi rendkívüli aszály, így a mezőgazdaság hozzájárulása is számottevő lehet.

A javuló kilátások miatt kismértékben javíthatjuk az idei 0,8 százalékos növekedési előrejelzésünket

– mondta Suppan Gergely.

GDP