Hiába spórolnak hónapok óta a magyarok, így is egyre nagyobb bevételt tesznek zsebre a kereskedők
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJelentősen csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene decemberben a brutális, 24,5 százalékos infláció hatására – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggeli adataiból. Annak ellenére, hogy éves átlagban növekedést regisztrált a KSH, az adatok mögé nézve jól látható, hogy sokkal korábban, már a nyár elején, az infláció tulajdonképpeni berobbanásával egyidejűleg elkezdtek a magyarok spórolni, pedig akkor még a bérdinamika 3,3 százalékkal meghaladta a drágulás ütemét. Szeptember volt az első hónap, amikor előjelet váltottak a reálkeresetek, és a csökkenésnek indult a fizetések vásárlóereje.
Az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom volumene éves alapon június óta folyamatosan esik, amit a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet pár hónapos késéssel követett, az évet pedig gyakorlatilag az üzemanyag-forgalom növekedése mentette meg. Mindez a boltok bevételén alig látszik meg, decemberben 1765 milliárd forintot hagytunk az üzletekben, 200 milliárd forinttal többet, mint novemberben, az előző évhez képest pedig 300 milliárd forinttal magasabb összeget.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Világgazdaság érdeklődésére rámutatott: az utolsó három hónapban az üzemanyag-forgalom tartotta fenn a kiskereskedelmi volumen növekedését. „Miután ez a támasz is kihullott a benzinársapka eltörlésével, érthető volt a mostani negatív kiskereskedelmi adat” – mondta a szakember. Jelezte, hogy az élelmiszer-infláció havi bázison már korábban, áprilisban elkezdett emelkedni, a költségek növekedését ugyanakkor az élelmiszeripar képes volt érvényesíteni az árakban.
Az elemző szerint egyértelmű, hogy egy jövedelemátrendeződés zajlott le tavaly, ami látszik a GDP-adatokban is: míg a keresetek súlya csökkent, addig a vállalati jövedelmek aránya emelkedett.
Tehát az egy létező jelenség, amiről a Magyar Nemzeti Bank decemberi inflációs jelentésében is említést tesz, azaz a költségnövekedés fölött emelnek árat a vállalatok, emiatt pedig a profitráták a korábbi időszak átlagánál is magasabb szintre emelkedtek. Ahogy mi is írtuk, például az üzemanyag-kereskedők a benzinársapka kivezetése óta dupla árréssel dolgoznak . De szintén kérdéseket vet fel, hogy korábban pont a forint gyengülésre hivatkozva emeltek szinte azonnal árat a kereskedők, amit most mintha elmulasztanának, pedig október óta 10 százalékkal erősödött a hazai fizetőeszköz.
Török Zoltán szerint bár negyedik negyedéves adat még nincs, de már a harmadik negyedévben is megfigyelhető volt, hogy éves bázison a vállalati jövedelmek dupla akkora szintre ugrottak. A statisztikából az viszont nem látszik, hogy pontosan kinél képződik ez a profit, azaz például az élelmiszeriparban a termelőnél, a gyártónál vagy a kereskedőnél.
De valószínűsíthető, hogy ebből a folyamatból mind a három szereplő profitált valamennyire
– vélekedett a szakember, hozzátéve, hogy a kis számú piaci szereplő magyarázhatja az okokat, mivel nincsen éles verseny közöttük.
Ami a kilátásokat illeti, az év elején még a bázisadatok miatt visszaesésre számít, majd az év második felétől jöhet fellendülés, és az utolsó hónapokban már növekedhet a kiskereskedelmi forgalom.
