Hosszú évek óta egyre csak gyarapodott a hazai háztartások birtokában lévő készpénzállomány. Sokan ódzkodtak a befektetésektől – különösen a részvényektől –, képesek voltak inkább látra szóló betétben tartani a forintjaikat, amelyek esetében gyakran többe került a számla fenntartása, mint magáért az összegért kapott kamat. A sávosan növekvő, de végeredményben fix kamatozású MÁP+ lakossági egy időre megmozgatta a piacot, de a fogyasztói árak gyors ütemű emelkedése elvette a lakossági befektetők kedvét még ettől a viszonylag kedvező hozamú konstrukciótól is. Belátható időn belül reálértelemben nyerni ugyanis nem igazán lehetett vele, legfeljebb mérsékelni a veszteséget.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) sorozatos kamatemelései azonban felrázták a pénzüket korábban a párnacihában vagy akár a mélyhűtőben, legfeljebb látra szóló bankbetétben rejtegető háztartásokat. A jegybank ugyanis a rég nem látott magasságokba szökő elleni küzdelem jegyében emelte a rátát, a hitelintézetekben elhelyezett betétek kamatai – ha lassan is – elkezdtek feljebb kúszni. Az új bankbetéteket – főleg, ha azok több tízezer forintos jóváírással csábítják az ügyfeleket – a magyarok pedig mindig preferálták.
A megtakarítási ráta ugyanakkor csökken. Nem kis mértékben azért, mert a magas infláció miatt a háztartások gyakrabban hozzányúlnak a megtakarításaikhoz, illetve a korábbihoz képest kevesebbet tudnak félretenni, hogy ne kelljen nagyobb mértékben csökkenteni fogyasztásukat – mutat rá Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági vezető elemzője. Ugyanakkor az is jellemző, hogy az emberek a tervezett fogyasztásaikat előbbre hozták az inflációs várakozások emelkedése miatt, vagy hasonlóan a koronavírus-járvány időszakához, későbbre kénytelenek halasztani, egy részüket pedig átforgatják valamilyen inflációkövető, vagy a remények szerint magasabb hozamot nyújtó befektetésbe. A befektetési alapok például látványosan híztak az elmúlt időszakban.
Mint ismert, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) két új lakossági sorozatot bocsátott ki 500-500 milliárd forint értékben természetes személyek számára az új Prémium Magyar Állampapírból (PMÁP), amelyeket január 19-től lehetett jegyezni. Egy természetes személy összesen legfeljebb 250 millió forintnyit jegyezhet egy-egy sorozatból. Az egyik a négyéves futamidejű 2027/K, a másik a hétéves 2030/I. Mindkét állampapír kamatozása az előző évi átlagos inflációhoz igazodik, a négyéves papír efölött 0,75 százalékpont, a hétéves pedig 1,5 százalékpont kamatot fizet.
– emlékeztetett érdeklődésünkre a vezető elemző.
Egyes lakossági befektetők tavaly ősszel vagy inkább a negyedik negyedévben – a magas kamatok, ám még magasabb infláció idején – rövid távú szempontok alapján hoztak befektetési döntéseket, amelyek utólag tekintve kedvezőtlennek bizonyultak. Az akkori befektetési döntések hátterében az a motiváció húzódhatott meg, hogy megmozgassák és értékén tartsák az otthon, vagy a bankbetétben őrzött készpénzállományukat.
A magas fogyasztói árak és a folyamatosan gyengülő forint mindenkit megzavart. Suppan Gergely itt például a kötvény- vagy részvényportfóliójukban kiválasztott befektetési döntésekre utalt, amelyek miatt egyes befektetők tavaly jelentős veszteséget szenvedtek el; azonban az őszi időszakhoz képest látványosan javultak hazánk makromutatói, ami azóta az eszközárakban is megjelent.
Emellett az utolsó negyedévi forintpánik idején sokan devizaszámlára váltották a hazai fizetőeszközt, mondván annak megállíthatatlan gyengülésén majd nyernek. Mára az erre spekulálók, ha nem váltottak vissza valutájukat vagy devizájukat, szintén jelentős veszteséget szenvedtek
– mutatott rá Suppan Gergely. A Magyar Bankholding szakmai stábja már a tavaly őszi piaci turbulenciák idején is felhívta a figyelmet arra, hogy nem feltétlenül érdemes a rövid távú folyamatok miatt érdemben átírni a befektetési stratégiákat. A makroelemzői csapat az októberi kedvezőtlen időszakban is jelentősen erősebb forintot prognosztizált a tavalyi év végére, amely be is következett.
Bár az utóbbi időben több olyan változást jelentettek be a hazai pénzügyi szabályrendszerben, amely ellene mond a hosszú évek óta tartó, készpénzkímélő fejlesztéseknek, ezek nem olyan nagyságrendűek, hogy megakasztanák a kedvező folyamatot, azaz a háztartásoknál bespájzolt készpénzvagyonok olvadását.
Negyvenezer forint készpénz a kereskedőtől
Az egyik ilyen intézkedés az egy főre jutó ATM-ek alacsony száma Magyarországon, a készpénzforgalom viszont sokkal nagyobb, mint más országokban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hazai hitelintézetekkel egyeztetve hozta létre a jogszabályt – nem minden banknak kell új automatákat telepítenie, például a Revolut is kimaradt a szabályozásból.
A Covid–19 járvány átmeneti időszakát leszámítva, Magyarországon az ATM-ekből felvett és azokba befizetett készpénzforgalom értéke folyamatosan emelkedik. A kereskedelmi bankok által üzemeltetett ATM-ekből felvett készpénzmennyiség összesített értéke 2022-ben 12,7 százalékkal haladta meg az előző évit, és összesen 8721 milliárd forintot ért el, míg ezeken a berendezéseken keresztül lebonyolított befizetések összege 2553 milliárd forintot tett ki, 28,3 százalékkal felülmúlva az előző év azonos értékét.
Fontos érv az ATM-ek elvárt darabszámának meghatározása mellett az is, hogy a kereskedelmi bankok költségeik enyhítése céljából csökkentették a fiókjaikban működtetett pénztári funkciót is. Mindezeken felül az MNB lakossági kutatásai is azt támasztják alá, hogy a magyar lakosságnak jelenleg egyszerre van igénye az elektronikus fizetésekre és a készpénzhez való hozzáférésre, azaz a fizetési módok közötti választás lehetőségének biztosítására.
Negyvenezer forint készpénz a kereskedőtől
A másik ilyen „készpénzszaporító” gyakorlatot még tavaly decemberben szavazta meg az Országgyűlés:
eszerint havonta két alkalommal, összesen legfeljebb 40 ezer forint értékben ingyenesen lehessen készpénzhez jutni a kereskedőknél bankkártyás fizetés esetén. Ám csak ott élhetünk ezzel a lehetőséggel, ahol a kereskedő bevezette az úgynevezett cash back szolgáltatást. Ilyenből pedig egyelőre rendkívül kevés van. E változás által kibővül az ingyenes készpénzfelvételi lehetőségek köre.
Eddig a magyarországi bankszámlákról havonta legfeljebb két alkalommal, összesen 150 ezer forint értékben lehetett készpénzt felvenni bármelyik magyar bank forint ATM-jéből. Ez egészült most ki azzal, hogy azoknál a kereskedőknél, ahol van cash back szolgáltatás, ugyancsak ingyenesen lehet majd készpénzt felvenni a számlához tartozó bankkártyával. Erre havonta két alkalommal, összesen 40 ezer forint értében lesz lehetőség. Ez az összeg a korábban is elérhető 150 ezer forintos limit felett van, így
akár 190 ezer forint készpénzhez is hozzá lehet majd jutni költségmentesen.
A modell egyébként nem ismeretlen Magyarországon sem, az OTP és a Penny Market együttműködésének köszönhetően már évek óta ingyenesen juthatnak készpénzhez a vásárlók a hálózat áruházainak kasszáinál. A szolgáltatást azonban akkor lehet csak igénybe venni, ha minimum 3 ezer forint értékben vásárol valaki. Egy összegben maximum 20 ezer forint vehető fel készpénzben, ám erre havonta akár több alkalommal is lehetőség van.
Kisimulnak a piaci fodrozódások2022. negyedik negyedévének végére 83 939 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona , ami 1907 milliárd forintos pozitív irányú változás az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 6080 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 14 426 milliárd forint volt 334 milliárdos negyedéves emelkedéssel, míg az éves változás 801 milliárd forint növekedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi 1573 milliárdos negyedéves növekedéssel 69 513 milliárd forint lett. A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy a készpénzállomány csupán 12 milliárd forinttal nőtt, a látra szóló betétek állománya pedig 306 milliárd forinttal csökkent. |
