Nem alakult a legjobban a múlt év az önkéntes nyugdíjpénztárak szempontjából: a szektor által kezelt 1615,3 milliárd forintot ért el a múlt év végén, ami 6,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi 1728,8 milliárdtól – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybank statisztikái szerint egyértelműen a tőkepiacok tavalyi mélyrepülése lehet felelős a kasszák vagyonának apadásáért: miközben ugyanis 2021-ben még 37,9 milliárd forint nyereséget realizáltak a befektetéseiken a piaci szereplők, a múlt évet már igen fájdalmas mértékű, 116,2 milliárdos mínusszal zárták. Szintén figyelemre méltó, hogy a tagdíjbevételnél is csak az egy évvel korábbi szint megismétlésére futotta 2022-ben, holott a megelőző évek rendre növekedést hoztak ezen a soron. Az MNB által közölt adatok szerint a taglétszám lassú, de szinte folyamatos csökkenése is folytatódott a hazai önkéntes nyugdíjpénztáraknál:
decemberben 1,092 millió tag szerepelt a szolgáltatók nyilvántartásaiban, 1,2 százalékkal – nagyjából 13 ezerrel – kevesebb, mint egy évvel korábban.
Az önkéntes nyugdíjpénztári portfólió összetétele viszont nem változott drasztikusan 2021 végéhez képest. Ami itt figyelemre méltó, hogy a bankszámlán és készpénzben tartott források aránya két százalékponttal, 4,2 százalékra csökkent tavaly. A jelentősebb eszközosztályok súlya viszont rendre minimálisan – 0,1–0,2 százalékponttal – csökkent 2021. végéhez képest: így a részvények 8,2, a magyar állampapírok 46,5, a befektetési jegyek pedig 30,7 százalékkal részesedtek a tortából.
A magánnyugdíjpénztáraknál hasonlóan alakult a helyzet: náluk a taglétszám újabb 1,7 százalékkal csökkent 2022-ben, így már mindössze 52,3 ezer körül jár. A szektor 20,9 milliárd forintot veszített a befektetésein 2022-ben, szemben az egy évvel korábbi nyolcmilliárdos nyereséggel. Utóbbi tükrében pedig érthető, hogy a kezelt vagyon is 9,3 százalékkal, 253,6 milliárd forintra olvadt tavaly.
Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál viszont hozzávetőleg 13 ezerrel nőtt a tagok létszáma 2022-ben, és az év végére meghaladta az 1,068 milliót.
A szolgáltatási célú befizetések összege is dinamikusan – 23,3 százalékkal – emelkedett, elérve így a 71 milliárd forintot,
miközben a szolgáltatási célú kiadásoké 9,2 százalékkal, 65 milliárd forintra nőtt. Utóbbiaknál figyelemre méltó, hogy
a tb-n kívüli ellátásra (vagyis a magánorvosokra) fordított összeg tavaly közel a másfélszeresére, 22,5 milliárd forintra nőtt,
de bő negyedével emelkedett a gyógyászati segédeszközökre, és 16,3 százalékkal a gyógyszerekre költött pénz is.
