Ez most az ország legkelendőbb szakmája: már a kezdők is egymilliót keresnek, mégsem találnak rá elég embert
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKimutatható és jelentős GDP-mulasztást jelent, hogy jelenleg 44 ezer informatikus hiányzik a hazai munkaerőpiacról, és sokkal nagyobb a piac felszívó ereje, mint amit az oktatás le tud követni – hangzott el a Programozd a jövőd! projekt záróeseményén.
Fotó: Programozd a jövőd!
Szolnoki Szabolcs, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára jelezte, hogy globális összevetésben is jelentős a szektor munkaerőhiánya, és ez csak még nagyobb lesz. A Randstad elemzése szerint a techszektorban 2030-ra 85 millió főre nő a hiány, ami 8,5 trillió dolláros veszteség: a legnagyobb szükségletek Brazíliában, Indonéziában, Japánban, Kínában, az Egyesült Államokban és Oroszországban várhatók. A kedvezőtlen hatások tompítására hazánkon kívül a világ több országában indultak oktatási programok.
Szolnoki Szabolcs példájában Izrael szerepelt, ahol már az ovisok is foglalkozhatnak drónokkal, a középiskolások pedig a tanév során a szabadidejükben, a nyári szünetben teljes állásban is dolgozhatnak az IT-szektorban, az utóbbi időszakban elérve az izraeli átlagkeresetet.
Egymilliós kezdő fizetés
Magyarországon is egyre csábítóbbak a vonatkozó fizetések: már junior pozícióban is általános az egymilliós forintos bruttó bér. A helyettes államtitkár szerint tovább kell erősíteni a szektor húzóerejét a Nemzeti Digitális Stratégia mentén, amelynek célja a kompetencia és felhasználói jártasság növelése. Szeretnék elérni, hogy ne agyelszívás, inkább cirkuláció legyen, azaz a jelenleg külföldön dolgozókat is haza lehessen csábítani.
Éppen ezért a 2016-ban kezdődő és az Európai Unió támogatásával futó Programozd a jövőd! projekt átfogó célja a fiatalok informatikai pályára terelése, a felsőfokú IT-képzést elvégzők számának növelése és szaktudásuk fejlesztése volt annak érdekében, hogy jobban kielégítsék a szélesebben értelmezett digitális gazdaság növekvő szakemberigényét.
Átírni a sztereotípiákat
Először megvizsgálták az Oktatási Hivatal és a munkaerőpiac vonatkozó adatait, majd az itthon IT-oktatással foglalkozó 22 felsőoktatási intézménnyel kötöttek együttműködési megállapodást, amelynek keretében gyakornoki programokat szerveztek, képzési csomagokat alkottak, oktatói és mentori kört hoztak létre. Ezután következett a szakma népszerűsítése, hogy az IT-sokra
ne úgy gondoljanak, mint olyan fiúkra, akik egy sötét és ablaktalan szobában nyomkodják a billentyűzetet és nincs szociális életük.
Idevág a nők szerepe is, hiszen az összevetésben világelső Bulgáriában is csak 28 százalék a hölgyek aránya az IT-sok között, nálunk 14 százalék, ami a második legrosszabb mutató Csehország mögött.
A végére a digitális élmény- és fejlesztési központok létrehozása maradt. Előbbiből három létesült Budapesten, Debrecenben, Győrben, és utóbbi városban hozták létre az oktató és kutató-fejlesztő központot, amely a legújabb technológiák alkalmazását kutatja és fejleszti ipari együttműködésben, az így megszerzett tudást pedig visszaintegrálja az oktatásba.
Fotó: Programozd a jövőd!
Vannak azok a projektek, amik jól láthatók, jól fényképezhetők és átvágható a szalag – ez nem ilyen, de legalább olyan fontos
– mondta Spaller Endre, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnöke. Kifejtette: muszáj növelni a piacképes tudással felvértezett informatikusok számát, mert egyre nagyobb rájuk az igény, azokra pedig főleg, akik valamilyen szakterülethez értenek , ezenfelül van IT-tudásuk. A munkaerőhiány csökkentésére két javaslatot tett: az egyik, hogy minél többen jelentkezzenek a vonatkozó felsőoktatási szakokra és ne morzsolódjanak le, a másik, hogy a diplomaszerzés és a munkába állás közötti időt le kell csökkenteni.
A vállalatok sem spórolnak az IT-n
Aláhúzza az ágazat dinamikáját, hogy a Deloitte friss felmérése szerint 2023-ban az informatikai kiadások világszerte elérhetik a 4,5 ezer milliárd dollárt, ami 2,4 százalékkal múlja felül a tavalyi informatikai költségeket. Ez a növekedés még nagyobb lenne, ha sokan nem halogatnák a meglévő hardvereszközök cseréjét a recessziós kilátások miatt.
Az informatikai szolgáltatások piaca megközelíti az 1,4 ezer milliárd dollárt, ami másfélszerese a 8 évvel ezelőtti értéknek.
„A technológiai tanácsadó cégek legnagyobb kihívása továbbra is a tehetségek és tapasztalt szakemberek toborzása és megtartása. Az idén az informatikai és digitális transzformációban jártas szakemberek utáni kereslet 20 százalékkal haladja meg a világszerte rendelkezésre álló kapacitást” – mondta Kiss Dániel, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere.
Both Vilmos, a Szövetség a digitális gazdaságért (IVSZ) elnöki tanácsadója emlékeztetett: amikor 2015-ben elkezdték felvázolni a későbbi Programozd a jövőd! projekt alapjait, akkor 22 ezer körüli volt a hazai munkaerőhiány, ez duplázódott meg napjainkra. Ráadásul a mérési metodikák eltérnek, és nem feltétlenül tartalmazzák, ha például egy külföldi cégnek lenne egy ezer IT-st igénylő projektje, amit azért nem hoz Magyarországra, mert előre tudja, hogy nincs ennyi becsatornázható szakemberünk. Ez jelentős GDP-mulasztást jelent, amit pedig megszerezhetnénk a nemzetgazdaságnak.
