A magyar mérnöklányok már a Marsra is mehetnének
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„A célunk az, hogy 2030-ra az Európai Unió tíz legjobb innovátora között legyünk,
minden második felsőoktatásban részt vevő hallgatónk az MTMI-területen (matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai) tanuljon, és itt növeljük a nők jelenleg 25 százalékos arányát” – mondta Hankó Balázs felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkár a Women in Technology országos pályaorientációs programsorozat zárórendezvényén.
Fotó: Women in Technology
A Huawei támogatásával tavaly októberben indult edukációs program célja az volt, hogy lebontsa a mérnöki hivatással kapcsolatos sztereotípiákat, és vonzóvá tegye a 16–19 éves hölgyek számára az IT- és mérnökszakmákat.
Hetvennél is többen jelentkeztek a projektre, amely négy helyszínen, Budapesen, Győrben, Kecskeméten és Oroszlányban futott.
A hat alkalomból álló műhelyfoglalkozásokon a diákok belekóstolhattak a gyakorlati mérnöki munkába, és egy-egy tudományos projekt révén közelebb kerülhettek napjaink digitalizált mérnöki szerepeinek megértéséhez. Az egyik feladatsorban egy Mars-utazás során felvetődő problémákat kellett megoldani, például, hogy mit lehet tenni, ha a vörös bolygóra érkezéskor meghibásodik az űrhajó és fogytán az oxigén.
Ázsia a követendő példa
„Egy évtizede megállapíthattuk, hogy a globalizáció már itt van, a digitalizáció jön, de nem vagyunk rá felkészülve” – mondta Major Gábor, az EdTech Magyarország és a program alkotópedagógiai tananyagát szolgáltató Maker’s Red Box ügyvezető igazgatója.
Fotó: Women in Technology
Hozzátette: a programot elvégzők nemcsak elméletben tudnak a Marsra menni, hanem akár a gyakorlatban is, illetve Huawei részvételére utalva kifejtette, hogy a technikai újítások túlnyomó része Ázsiából ered, ahol a MTMI-hallgatók részesedése 80 százalék körüli a felsőoktatásban.
A munkaerőpiac fordítottja az oktatásnak
A programsorozat alkotópedagógiára épülő tananyaga, valamint a meghívott szakértők előadásai az alábbi témakörökről szóltak:
- Hogyan épül fel a gyakorlati mérnöki munka, melyek a tervezés és a megvalósítás lépései?
- Mi lehet vonzó a nők számára a technológiai iparágban?
- Miért fontos, hogy a digitalizáció részesei legyenek a nők?
- Mik a soft skillek és hogyan használjuk őket?
Az iskolában arra tanítottak minket, hogy egyedül oldjuk meg a problémákat, ne beszéljünk másokkal és lehetőleg ugyanazt a választ adjuk – a munkaerőpiac ennek a fordítottja
– folytatta Major Gábor. Hozzá csatlakozva Gecse Mariann, a Huawei kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója elmondta: „A jövőnk növekvő mértékben épül a technológiára, miközben egyre jelentősebb a mérnökhiány. Nemcsak az IKT-ágazat szempontjából, hanem társadalmi-gazdasági okokból is fontos, hogy a nők nagyobb arányban válasszák a mérnöki és informatikai pályákat. Kiskorunk óta a precizitásra nevelnek minket, ami a bátorság kárára mehet. Mi azt üzenjük a lányoknak és hölgyeknek, hogy merjenek bátrak lenni, előretörni, nem kell félni!”
Csak minden 10. informatikus nő
A nemzetközi nőnapot megelőző eseményen elhangzott, annak ellenére, hogy felerészben a nők a digitális eszközök felhasználói, ezek fejlesztésében szinte alig vesznek részt. Magyarországon az informatikusok közül csak minden tizedik nő, miközben sok olyan pozíció van, amely kiváló lehetőségeket nyújtana számukra is. Ezt a tendenciát szeretné megváltoztatni a Huawei a jó példák bemutatásán és az IKT-képzések támogatásán keresztül.
Egy friss, magyar IKT-cégek körében végzett kutatás szerint az iparág legsúlyosabb problémája jelenleg a munkaerőhiány, a prognózisok szerint néhány éven belül több tízezer informatikus hiányozhat a piacról, holott a szektor a magyar gazdaság húzóágazata – a bruttó hozzáadott érték 7 százalékát adja.
