Mik a kezdeti tapasztalatok a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram kapcsán az EXIM-nél?
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium januárban jelentette be a program indulását, mi pedig február elsején tettük közzé a termék ismertetőjét a honlapunkon, innen számítjuk az indulását: február 7-én tartottunk a Magyar Bankszövetség közreműködésével a kereskedelmi bankokkal egy egyeztetést, ahol megkérdeztük tőlük, hogy milyen a fogadtatása a programnak az ügyfeleik körében, illetve ők hol tartanak az előkészületi munkákkal. Nem meglepő módon már akkor jelezték, hogy az első tapasztalatok szerint óriási az érdeklődés,
ami nyilvánvalóan azzal is magyarázható, hogy ilyen kamatszinttel jelenleg nincsen elérhető finanszírozási termék a piacon.
Az EXIM-nél szintén nagyon intenzív az érdeklődés – nagy örömünkre –, a zöldhitel terméket is élénk figyelem övezi a vállalkozások részéről. Kevesebb mint egy hónap alatt a forgóeszközhitel-keret kimerült, erre már sajnos nem tudunk új kérelmeket befogadni. A beruházási hitelek viszont változatlanul igényelhetők, de várhatóan ennek a kerete is hamarosan elfogy.
Melyek a program főbb paraméterei, és mi adja a vonzerejét?
A 700 milliárd forintos keretösszegű Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramon belül három fő irányt különböztetünk meg. Az első kettő beruházási program: egyik ezek közül az általános célú, ahol forintban évi fix 6 százalékos, euróban pedig 3,5 százalékos kamat mellett érhető el a fejlesztéseket támogató kölcsön. A másik a zöldberuházási hitelünk, amelynél forinthitel esetén egy, euróhitel esetén fél százalékpontos kamatelőnyt biztosítunk az általános célú beruházási hitelhez képest. A program harmadik eleme pedig a forgóeszközhitel, amelynél a forintfinanszírozásnál szintén évi 6, eurónál pedig 3,5 százalékos az éves fix kamat. Fontos, hogy beruházási céloknál a lízingfinanszírozás is elérhető lesz.
A program milyen hatást gyakorolhat a vállalati hitelek piacára? Kell-e arra számítani, hogy a beruházásihitel-portfólió súlya tovább csökken majd a bankoknál?
Nem tudunk elmenni amellett a tény mellett, hogy a közeljövőben hatalmas – hozzávetőleg 300 milliárd forintnyi – NHP-állomány jár le a hitelintézeteknél, amelynek a túlnyomó részét forgóeszköz-finanszírozásra vették fel a cégek: emiatt számítani lehet arra, hogy a lejáró kölcsönökkel rendelkező vállalatok nagy hányada a Baross Gábor Hitelprogram konstrukcióival próbálja majd pótolni a forgóeszközhitel-igényét.
Ugyanakkor azt is látjuk, hogy az eddig a kedvezőtlen kamatkörnyezet miatt esetlegesen félbehagyott, visszafogott, netán meg sem kezdett beruházások szárnyra kaphatnak:
a programnak egyébként pont ez az egyik célja, vagyis az, hogy ne csak forgóeszköz-finanszírozásra, hanem beruházásokra is használják a részt vevő vállalatok, illetve a refinanszírozási partnereink. Én magam az EXIM-ben – ahol közvetlenül is jelentős az érdeklődés – kizárólag beruházási hitelekről tárgyaltam az elmúlt napokban.
Mekkora összeghatárig mehetnek el a kereskedelmi bankok a közvetlen hitelnyújtással?
A program adta kereteken belül van lehetőség az összeghatárok meghatározására, az ügyletenkénti felső határ a forgóeszközcél esetén 4 milliárd, beruházási cél esetén 6 milliárd forint.
Az elmúlt években folyamatosan emelkedett az EXIM közvetítői szerepe a vállalati hitelpiacon. Az új hitelprogram révén mennyit erősít ezen?
A koronavírus-járvány idején hatalmas sikert aratott a kárenyhítő hitelprogramunk, ám az itt forgóeszköz-finanszírozásra felvett hitelek lassan lejárnak.
A mostani, 700 milliárd forintos program viszont az EXIM életében is hatalmas szám, ekkora programunk még nem is indult korábban.
Más kérdés, hogy a kereskedelmi bankok részéről már most rendszeresen megfogalmazódik a kérdés, hogy mikor emeljük meg az eredetileg meghatározott keretet, úgy, hogy közben még egy forintot sem folyósítottunk.
A vállalati hitelállomány méretéhez viszonyítva a 700 milliárd forintos keret valóban nem tűnik eltúlzottnak, elvben néhány hónap alatt is elfogyhat, ha nagy az érdeklődés.
Igen, ez nem zárható ki, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy több partnerbankunk is hatalmas, országos hálózatot üzemeltet. Így, miután tudható, hogy mindannyian ráállnak erre a kedvező konstrukcióra, nagyon intenzív értékesítési időszak áll előttünk.
Az NHP kapcsán többször felmerült kritikaként, hogy nem minden esetben az eredeti célra használták az ügyfelek, illetve nem feltétlenül indokolt beruházásokat (például járműbeszerzést) valósítottak meg a rendkívül vonzó feltételű konstrukcióból. Az új hitelprogramnál mi garantálja, hogy azok a cégek jussanak finanszírozáshoz, amelyeknek ez valóban szükséges?
Miután jórészt refinanszírozott konstrukcióról van szó, a hitelezési kockázatokat ott partnerbankjaink futják, ezért bízhatunk abban, hogy felelősségteljes hitelezést folytatnak majd. A közvetlen EXIM-finanszírozással megvalósuló hiteleknél ez szintén természetes.
Az ügyfeleknek mire kell készülniük a bírálatnál, ugyanaz a folyamat, mint egy „normál” piaci hitelnél?
Abszolút, a bírálati folyamatnál ugyanazokra a lépcsőfokokra kell számítani, mint ha az adott vállalkozás a saját bankjánál igényelne piaci alapú hitelt. Így végig kell menniük a kockázatkezelési, compliance és jogi lépéseken, és ezt követően kerülhet sor a hitelbírálatra, a szerződéskötésre, majd a folyósításra.
Az első hitelfolyósítások mikor történhetnek meg, és milyen hiteleknél várhatók elsősorban?
Várakozásaink szerint az első folyósítások már márciusban megtörténhetnek, értelemszerűen a folyószámlahitelek és a már megkezdett beruházásokhoz felvett kölcsönök lehetnek elsők a sorban. A beérkező kérelmeket természetesen folyamatosan monitorozzuk majd, vizsgálva, hogy mely termékekre mutatkozik leginkább igény, és esetlegesen hol lehetnek olyan pontok, ahol igazítani kell a termék paraméterein.
