Egyre nehezebb kitörni a hajléktalanságból
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÉvente készül február 3-án országos felmérés a hajléktalanok körében, és a legfrissebb adatok korántsem szívderítők, ugyanis szűkülnek a lehetőségek a legelemibb emberi szükségletek kielégítésére, és csökkent a hajléktalan helyzetből való kilépés lehetősége is.
Az adatokat csütörtökön ismertette Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke, a felmérést végző Február Harmadika Munkacsoport vezetője, aki elmondta, hogy már a 25. alkalommal készült el a felmérés, amelyben idén az ország 64 városának hajléktalanellátói vettek részt. A kérdésekre 7268 hajléktalan ember adott értékelhető válaszokat, többen, mint az elmúlt egy-két évben. A válaszadók közül 1530-an közterületen laktak. A felkeresett és önként válaszoló közterületen élők száma Budapesten – évek óta szinte megegyezően – 431, a vidéki városokban 1099 volt. A hajléktalanszállásokon 5738 ember vett részt az adatfelvételben.
Győri hangsúlyozta, hogy a felmérés nem hajléktalanszámlálás, a most megismert szám tehát inkább egyfajta minimumnak tekinthető, ennél azonban sokkal többen vannak az utcán és a szállásokon. A felmérés szerint annyit biztosan meg lehet állapítani, hogy 2023. február elején is legalább 1530 ember aludt közterületen az országban.
A jelentés szerint az év elején több mint tízezer ember volt hajléktalan.
A Menhely Alapítvány szakembere szerint az idei kulcskérdésük az volt, hogyan érinti a hajléktalanokat az alapvető fogyasztási cikkek árának emelkedése, és megrázó jövedelmi helyzetet tapasztaltak, ugyanis
a mintegy 7300 válaszadó több mint felének a havi jövedelme kevesebb mint 30 ezer forint, a 60 év alattiak esetében ez az arány 75 százalék.
A kutatásból kirajzolódó kép a várakozásoknál is rosszabb képet fest, még a dolgozó hajléktalanok keresete is rendkívül alacsony. Akik alkalmi munkákat vállalnak, azok kétharmadának havi 30 ezer forint alatti a keresete, relatíve legjobb helyzetben a fix öregségi nyugdíjból – jellemzően havi 30–100 ezer forintból – élők vannak. A legalacsonyabb jövedelműek nagy többsége nem vagy csak részben munkaképes, 65 százalékuk beteg, öreg, fogyatékossággal élő. Továbbá minden harmadik hajléktalan embernek van valamilyen tartozása, jövedelemletiltása.
A jelentésből az is kiderül, hogy sem a hajléktalanok munkajövedelme, sem a pénzbeli támogatások nem tartanak lépést a az inflációval és az alapvető élelmiszerek árának felrobbanásával. Míg a hajléktalanok jövedelme 2015-ben az átlagos jövedelem 30 százalékán volt, az mára már csak az átlagos jövedelem 15 százaléka. A segítőszolgálatoktól leginkább azt várják, hogy fedelet és némi, legalább napi egyszeri meleg ételt nyújtsanak nekik.
Ebben a helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy minden ötödik hajléktalan ember éhezik,
és ez elsősorban az utcán élők körében fordul elő, a szállókon, különösen a fizetős átmeneti szállókon, speciális egészségügyi szálláshelyeken csak igen ritkán. A fiatalabbak gyakrabban éheznek, és a budapestieknél gyakoribb (23 százalék) az éhezés, mint a vidéki városokban (18 százalék).
A közreadott sajtóanyag szerint a hajléktalan emberek többsége rászorul és igénybe is veszi a segítőszolgálatok által nyújtott meleg ételt. Az éjjeli menedékhelyekre behúzódók 80 százaléka így, a segítő szervezet közreműködésével jut meleg ételhez, és ez biztosítja nekik a napi egyszeri vagy a heti többszöri meleg ételt. Ez utóbbit az utcán élők közel fele is igénybe veszi, miközben náluk a magánadományok is fontos szerepet játszanak, amelyek azonban sokszor esetlegesek, ritkábbak.
Győri szerint a napi egyszeri meleg étel nyújtása kulcs-, életmentő szolgáltatás lett az elmúlt hónapokban. A megkérdezettek legtöbbje az áremelkedések miatt az éhezéstől fél, és attól, hogy nem tudnak hozzájutni a gyógyszereikhez.
A válaszadók nem túl derűlátók a jövőjüket illetően sem, hiszen tízből négyen, a 60 évesnél idősebbek esetében pedig a többség nem látja a kiutat helyzetéből, úgy gondolja, hogy hajléktalanként hal meg.
A megkérdezettek 30 százaléka roma származásúnak vallja magát. A jelentés szerint a hajléktalan romák 64 százaléka él havi 30 ezer forintnál kevesebb pénzből, 75 százalékuk legfeljebb nyolc általánost végzett. A nem roma hajléktalanok körében ez az arány 40 százalék. A fiatal roma hajléktalanok többsége állami gondozott volt.
Győri kiemelte azt is, hogy az idei tél nemcsak a hajléktalanokat, de az őket ellátó szervezeteket is kihívás elé állította, válságban vannak. A rezsi emelkedése miatt a segítő szervezetek közül is sok küzd a puszta fennmaradásért, a szolgáltatások fenntartását veszély fenyegeti. Az ellátóknak spórolniuk kell, ezért szolgáltatásaik szűkítésére kényszerültek.
„Tartalékok híján és a szűkülő segítség mellett több ezer hajléktalan ember élethelyzete kritikusra fordult 2022–2023 fordulóján. Minden eddiginél nagyobb szükség van a társadalom támogatására” – olvasható a kiadott közleményben.
