Várakozásunknak megfelelően drasztikusan lassult a bérnövekedés üteme 2023 februárjában, írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank elemzője a Központi Statisztikai Hivatal adatközlését követően, amiből kiderült, hogy az év második hónapjában a bruttó átlagkereset 531 200 forint volt, ami 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a tavaly ilyenkor kifizetett fegyverpénz statisztikai hatása miatt. Anélkül az átlagkeresetek 14,8 százalékkal növekedtek.
Virovácz Péter szerint sokkal beszédesebb a mediánbér alakulása, amely 16,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábban mért szintet.
– fogalmazott a szakember, ezt támasztja alá, hogy míg a versenyszférában a bruttó keresetek (bónusszal együtt) 17,6 százalékkal növekedtek, addig a mediánbérek 19 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek. Azonban ez sem elég ahhoz, hogy az inflációt beérjék, amennyiben eltekintünk a fegyverpénz egyszeri hatásától, így is közel 8 százalékos reálbércsökkenésről beszélhetünk.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a keresetek növekedését a vállalkozások fizetésemelései tolják felfelé, ahol a bérnövekedés átlagos üteme még gyorsult is a januári 17,0 százalékról, 17,6-re A szakember is megemlítette a reálbérek jelentős mértékű csökkenését.
Ez a fogyasztásra kedvezőtlenül hat, ám a visszaeső kereslet segíti az infláció mérséklődését. Ilyen nagyságú reálbércsökkenés mellett jól látható, hogy ár-bér spirálról a magyar gazdaságban továbbra sem beszélhetünk.
– vélekedett Regős, aki arra is rámutatott, hogy egyes ágazatok közül a legnagyobb növekedést a csekély súlyú bányászat esetén mérte a KSH (30,0 százalék), amelyet a szociális ellátás (19,7) és az információ, kommunikáció ágazat (19,6) követett, ezzel az ágazat jelentős előnyre tett szert a pénzügyi szegmenshez képest – mindkettőre jellemző a magas hozzáadott értékű, jól képzett munkaerő alkalmazása, amely látszik a bérekben is. A fizetések emelkedése a legalacsonyabb (eltekintve a fegyverpénz hatását is mutató közigazgatási és védelmi ágazattól) az egészségügyben (4,3 százalék) és a művészet, szabadidő, szórakoztatás ágazatban (7,6) volt.
„A következő hónapokban az átlagfizetések növekedése tekintetében nem számítunk nagyon nagy változásra. A reálbérek – és így a vásárlóerő – alakulását sokkal inkább az határozza meg, hogy az infláció milyen ütemben fékeződik” – vélekedett Regős Gábor, amihez Virovácz Péter annyit fűzött hozzá, hogy 2023 egészében nagyjából 16 százalék környékén alakulhat a keresetnövekedés mértéke. Ez ugyanakkor – figyelembe véve az idei évek sajátosságait – vélhetően inkább az előrejelzési sáv alját jelöli ki, sok vállalat ugyanis csak a tavaszi hónapokban kötötte meg az új bérmegállapodásokat, ami tovább hajthatja felfelé az átlagfizetések növekedését.
A szakember arra számít, hogy az év vége felé, az infláció fékeződésével párhuzamosan visszatérhet a pozitív reálbér-növekedés. A kérdés, hogy ez vajon növeli-e a keresletet, ezáltal az inflációs kockázatokat vagy a megtakarításokat. „Véleményünk szerint inkább az utóbbit, tekintettel arra, hogy a háztartások elmentek a falig a megtakarításaik felélésében, hogy kompenzálják az extrém infláció hatását. Vagyis a reálkeresetek bővülése inkább a megtakarításokat növelheti, így kevésbé felfelé mutató inflációs, sokkal inkább lefelé mutató növekedési kockázatokat azonosítottunk ezzel kapcsolatban” – mondta az ING Bank elemzője.
