Tovább folytatódik az intenzív tárgyalássorozat az ukrán gabonaimport miatt kialakult piaci zavarok kezelésének módjáról, miután az uniós agrárminiszterek luxemburgi tanácskozásán sem született döntés az ügyben. Bár hazánk – több más érintett tagállam mellett – nemrég importtilalmat vezetett be számos, Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékre, az intézkedés jelenleg nem törvényes az Európai Unióban. Jó hír ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság korábban már elismerte, hogy a helyzet súlyossága miatt szükség volt a tagállamok döntésére és keresi a megoldásokat arra, hogy az intézkedést uniós szinten is legalizálni lehessen. Az idő ugyanakkor sürget, miközben a magyar, a lengyel, vagy épp a szlovák gazdák raktárai még tömve vannak az olcsó ukrán gabona miatt eladhatatlanná vált tavalyi terméssel, alig két hónap múlva megkezdődik az aratás. Gyors és hathatós intézkedések nélkül pedig előfordulhat, hogy nem tudják hova betárolni a gabonát a termelők.
Új piacokat kell keresni a magyar gabonának
Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) főtitkára lapunknak elmondta: bár most még hűvös az időjárás, június végén várhatóan így is megkezdődik a betakarítás. Az ukrán gabona okozta problémát addig meg kell oldani.
A szakember szerint a legfontosabb, hogy a beragadt tételeket minél előbb értékesíteni lehessen. Ez nem könnyű feladat, hiszen a hagyományos exportpiacainkon – Olaszországban, Romániában és Spanyolországban – is ott van az ukrán gabona, az észak-afrikai térségekben pedig a volt gyarmattartó országok, köztük Franciaország teríti jó áron a terményeket.
Úgy tűnik, hogy az ukrán gabonaimport csak a határ menti tagállamoknak okoz veszteséget. Franciaország, mint nagy európai gabonatermelő ország, igencsak jól jár a helyzettel. Miközben a francia állattartók olcsó ukrán gabonával etetik a jószágaikat, a francia terményeket a volt gyarmataikon jó áron adják el a gazdák – hívta fel a figyelmet Cseh Tibor András. Ezzel szemben a magyar mezőgazdaság fuldoklik az ukrán gabona nyomása alatt. A szolidaritási folyosók megnyitása óta eltelt időben csak búzából annyi érkezett a háború sújtotta országból, ami megfelel a teljes hazai összetermés felének. Holott az elmúlt években alig volt ukrán búza vagy kukorica a magyar piacon. Nem véletlen, hogy számos cég és felvásárló kapva kapott az alkalmon és évekre előre betárazott az olcsó gabonából. Az árak emiatt megfeleződtek a hazai gabonapiacon: a búza és a kukorica ára ma már az önköltségi szint alatt van. A piac visszarendeződésére azonban csak akkor van esély, ha a készletek kiürülnek és kiegyenlítődik a kereslet és a kínálat.
Bioetanol készülhet a tavalyi kukoricából
A raktárak kiürítésének egy módja már körvonalazódni látszik. A tavalyi rossz termés miatt jelentős mennyiségű toxinos kukorica van a magtárakban. Ezektől a tételektől pedig minél előbb meg kellene szabadulniuk a gazdáknak.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint már folynak a tárgyalások az Agrárminisztérium és a bioetanol gyártók között arról, hogy milyen feltételek mellett és milyen áron tudják a gazdáktól felvásárolni az érintett tételeket. A szakember szerint vélhetően állami támogatásra is szükség lesz ahhoz, hogy a gazdák meg tudjanak szabadulni a rossz minőségű terménytől.
A legfontosabb az, hogy a toxinos kukorica ne keveredjen az idei terméssel, hiszen az rontaná a magyar kukorica hitelét a piacon – emelte ki Petőházi Tamás.
Az idei szezonnal kapcsolatos várakozásokról egyelőre nem tudott nyilatkozni a szakember. Meglátása szerint a háborúról és a gazdasági válságról érkező hírek percek alatt óriási fordulatot hozhatnak a gabonapiacon is. – Teljesen kiszámíthatatlan a piac ingadozása. Tudomásul kell venni, a szomszédunkban több, mint egy éve háború zajlik, ami nagymértékben befolyásolja a magyar mezőgazdaság helyzetét. Ha béke lesz, akkor a gabonapiac is nyugvópontra kerülhet és egy sokkal tervezhetőbb világra ébredünk majd – tette hozzá.
Gyors megoldást sürgetnek az agrárkamarák
A visegrádi országok agrárkamarái, továbbá a bolgár, a horvát, az észt, a litván és a román gazdálkodói szervezetek eközben felhívást intéztek az Európai Bizottsághoz, határozottan kérve az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek miatti tarthatatlan helyzet sürgős kezelését. A V4-es agrárkamarák vezetői továbbra is egységes uniós megoldást sürgetnek, amely biztosítja, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek – miként az tervezett volt és a vámok tavalyi eltörlésének oka volt – elérjék végső, alapvetően EU-n kívüli rendeltetési helyüket.
A szervezetek szerint a vámtarifákat és kvótákat a lehető leghamarabb vissza kell vezetni, szükség esetén akár uniós kompenzációs segítséget adva az ukrán gazdálkodóknak.
Forródróton az érintett országok miniszterei
Az Agrárminisztérium is sürgeti a mielőbbi megállapodást. Nagy István , a luxemburgi tanácskozást illetően közölte: szinte minden napra jut egy-egy személyes megbeszélés, vagy videókonferencia, az érintett tagállamok agrárminiszterei mellett az európai uniós biztosokkal is folyamatos egyeztetés zajlik az ügyben. A tárcavezető szerint az irány jó, hiszen az elfogadta annak a 4 tagállamnak a kényszerintézkedését, amelyek egyoldalú, tagállami döntéssel betiltották az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát. Arra azonban megoldást kell találni, hogy az EB hogyan tudja mindezt legalizálni. Ugyanakkor ezen felül is számos kérdés vár tisztázásra.
Az EB korábban jelezte, hogy uniós szinten 5 termék esetében – búza, kukorica, napraforgómag, repce és napraforgóolaj – engedélyezné az importtilalmat, az Ukrajnával határos tagállamok azonban ennek a körnek a kibővítését szeretnék elérni. Hazánk összesen 25 termék esetében tiltotta meg a behozatalt, köztük a tojás és a méz importját is. Úgy tudjuk, hogy ez utóbbi termékek jó eséllyel bekerülhetnek az uniós intézkedésbe is.
A másik kardinális kérdés, hogy meddig lesz hatályos a tilalom. Brüsszel mostani ajánlata június 5-ét jelölte meg, hazánk azonban szeretné, ha ezt a határidőt a közelgő aratás miatt a naptári év végéig, azaz december 31-ig ki lehetne tolna. A miniszter szerint létkérdés, hogy a tárolók kiürüljenek és beinduljon a belső gabonakereskedelem, s hogy az új aratás után a gazdálkodók biztonsággal be tudják tárolni és el tudják a terményeket.
A gazdálkodókat ért károk kapcsán korábban döntés született arról, hogy az EU létrehoz egy 100 millió eurós alapot, amelyből ez alkalommal már a magyar termelők is részesülnek. Az Agrárminisztériumban jelenleg is azon dolgoznak a szakemberek, hogy ebből a tortából hogyan lehet a legnagyobb szeletet biztosítani a magyar gazdatársadalom számára.
Gyors intézkedésre van szükség, de a probléma hosszú távú megoldásán kell dolgozni – mutatott rá Nagy István. A miniszter szerint ebben a kérdésben csak akkor lehet előrelépést elérni, ha az ukrán termékek ismét a hagyományos piacaikra jutnak el. Éppen ezért tett javaslatot hazánk a tranzit támogatására. Az AM egy progresszív díjtámogatásban gondolkodik, a közelebbi szállításokra mintegy 10 százalékos, a távolabbi célországokba irányuló konténer díjak esetében pedig 30 százalékos támogatás bevezetését javasolja az EU-nak.
