Ismét összeül a monetáris tanács, hogy döntsön a monetáris politika feltételeiről, a nagy bejelentés 14 órakor lesz. A kamatdöntő ülés ezúttal a szokásosnál izgalmasabbnak ígérkezik: Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Világgazdaságnak adott interjújában lengette be, hogy a jegybank hosszú idő után a normalizáció irányába mozdul el.
Tavaly októberben a piaci turbulenciák és a forint drámai leértékelődése következtében drasztikus intézkedésekhez kellett folyamodnia az MNB-nek: az egynapos betéti tender kamatának 18 százalékra emelésével és a kamatfolyosó 25 százalékra emelésével Európában is egyedülálló kamatszinteket sikerült beállítani.
A forint árfolyamát ezekkel a lépésekkel sikeresen stabilizálta, hiszen 435 körüli történelmi csúcsról fordult vissza az árfolyam, ám az inflációs áttörésre még jó ideig várni kellett.
Egészen márciusig, amíg nyilvánvalóvá nem vált, hogy valóban tetőzött januárban az akkor már a második egymást követő hónapban mérséklődtek a fogyasztói árak. De nemcsak a drágulás mértéke, a svájci és amerikai bankcsődök is befolyásolhatták az MNB-t a döntéseiben, lényegében ezek lecsendülése mellett a kockázati tényezők jelentős mértékű javulása is szerepet játszhatott a kommunikációs fordulatában.
Ami az elemzők szerint jól sült el, vagy ahogy Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője fogalmazott, „átment a teszten” a forint.
Ugyan gyorsan 381-ig gyengült a hazai fizetőeszköz, meglehetősen erős ellenállásnak bizonyult ez a szint, azóta is 375 környékén található, ami a két héttel korábbi szintnek felel meg. A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők a monetáris tanács ülésétől azt várják, hogy a kamatfolyosó felső szélét legalább 200 bázisponttal mérsékli, sőt az sem zárható ki, hogy egy markáns üzenetet küld a piacnak az MNB, és egy lépésben a 18 százalékos irányadó rátáig leviszi a felső limitet, majd ezt követően májusban 50 bázisponttal az effektív kamatot is elkezdi faragni. Mindenesetre fontos hangsúlyozni: a kamatfolyosó felső szélének csökkentése még nem jelent monetáris lazítást, csak a normalizáció felé tett fontos lépést és azt, hogy megkezdődhet a kamatcsökkentés majd két év után.
