Bár a kormányzati szereplők rendszeresen azt hangoztatják, hogy nyáron megjöhetnek az uniós források részeként az első eurócentek, az idő múlásával ennek a realitása egyre haloványabb. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) talán erre az eshetőségre készült, amikor a tavalyi év végén 5 százalékkal megemelte a korábbi 25 százalékos devizaarányra vonatkozó előírását. Ugyanakkor ott van a másik probléma, amelyről Orbán Viktor is beszélt , azaz hogy az kikényszerítette kamatemelések miatt a nemzetközi piacokon ma sokkal drágább forráshoz jutni, mint tíz évvel ezelőtt, ez pedig a kormányfő szerint is finanszírozási problémákat fog okozni.
Összehasonlításképp: amikor Magyarország két év után visszatért a nemzetközi tőkepiacokra az euróválság idején, 2013 márciusában, az ÁKK 5,45 százalékos hozam mellett tudott forrást bevonni 10 éves dollárkötvényből. Tíz évvel később, 2023 januárjában a kibocsátáskor ez már 6,51 százalékon sikerült. Éppen ezért jöhet képbe a Távol-Kelet, azon belül is Kína, ahol alig látható az infláció, emiatt a kamatok is alacsonyabbak, jelenleg mindössze 3,65 százalék, szemben az 5 százalékos amerikaival.
A jüanban vagy jenben való kibocsátás nem lenne új keletű dolog, erre az elmúlt években volt már példa
– mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Legutóbb tavaly novemberben bocsátott ki zöldpandakötvényt Magyarország 2 milliárd jüan (mintegy 100 milliárd forint) névértéken hároméves futamidejű, 3,75 százalékos fix kamatozás mellett. A szakember felhívta a figyelmet: nem igazán látszik garancia, hogy ez olcsóbb, mint az euróban való hitelezés, ugyanis ezeket fedezeti ügyletekkel az ÁKK gyakorlatilag euróhitelekké konvertálja az árfolyamkockázat mérséklése érdekében.
Az, hogy nem nyert túl nagy teret ez a fajta piaci finanszírozás, azt mutatja, hogy vélhetően nem jelent akkora finanszírozási előnyt, mint azt elsőre gondolhatnánk
– emelte ki a szakember, hozzátéve, természetesen ettől még – ha lehet ilyen ágon olcsón forrást bevonni – nem szabad elvetni. Eddig javarészt zöldkötvényeket értékesített hazánk, aminek elsődlegesen a kínai jelenlét biztosítása volt a célja, így ez összegszerűen nem számottevő a teljes államadósságon belül.
Ezzel együtt az államadósság-kezelő kereshet olcsóbb forrást külföldön. A hazai valuta sérülékenysége miatt alacsonyabb hozam mellett csak a devizaalapú kibocsátás jön szóba, ezt azonban csak mérsékelten szabad használni, a devizaarány drasztikus megemelkedését a befektetők újabb kockázati tényezőként értékelhetik. Emlékezetes, 2010-ben még bőven 50 százalék fölött volt ez az arány, ami óriási finanszírozási kockázatot jelentett, a CDS-felárunk 700 pont fölött is járt, szemben az elmúlt időszakban látott 165-175 bázisponttal.
Az idei évre vonatkozó finanszírozási tervben 1987 milliárd forintnyi devizakötvény kibocsátása szerepelt, melyből a januári és márciusi kibocsátással 1730 milliárd forintnyi teljesült is. Az uniós forrásokkal kapcsolatos bizonytalanságok miatt várhatóan emelni kell a terven – mondta a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. Februárban az államadósság devizaaránya 25,2 százalékon állt, miközben a felső limit 30 százalék, a mozgástér kihasználására végső esetben még szükség is lehet: a költségvetés 7 milliárd eurós uniós forrással van tervezve, így ha ez nem érkezik meg, egy részét pótlólagos devizakötvény-kibocsátással lehetne helyettesíteni. Számításai szerint ez további 1000-1500 milliárd forintnyi devizakötvény-kibocsátást jelentene – tette hozzá az elemző.
A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a kamatemelések hatása még nem jelent meg teljes egészében, hiszen a régebbi intézményi állampapírok még a korábbi kamatok szerint futnak, tehát ez a jövőben emeli a finanszírozás költségét. Mindenesetre az már most látszik, hogy folyamatosan nőnek a kamatterhek:
Mindez attól is függ, hogy a jegybank mikor tudja elkezdeni a kamatcsökkentési ciklusát, és hogy a nemzetközi hozamkörnyezet hogyan alakul. Virág Barnabás éppen a Világgazdaságnak adott interjújában lengette be a kamatcsökkentés fokozatos elindítását.
