Budapest-hatás, avagy mire volt elég az elmúlt százötven év
A Budapest-hatás – Fővárosi kötődések és identitások címmel kiállítás nyílik május 5-én a BTM Vármúzeumban, a Budavári Palota E épületében. A különleges tárlat a városegyesítés óta eltelt 150 éven át mutatja be Budapest történetét, és mindenekelőtt azt, hogy a város milyen hatással van lakóira, és az itt élők hogyan hagynak és hagytak nyomot a városon.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
A kiállítás mesél, elgondolkodtat, interaktivitásra késztet, formál, és mindeközben a látogatók aktivitásával válik teljessé – ismertette Népessy Noémi történész, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, a kiállítás kurátora a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón. A Budapest-hatás a város csaknem 1,7 millió lakosát, az agglomeráció népességével együtt 2,5 millió embert, sőt, a 100 kilométeres körzetben élőkkel együtt a hazai lakosság egyharmadát érinti közvetlenül, miután legalább ennyien napi szinten kötődnek hozzá.
Tovább fánkosodik Budapest, fogyatkozik a közepeBudaörs, Dunakeszi, Maglód, Pilisszentkereszt és Százhalombatta helyett újabban Délegyháza, Nagytarcsa és Pilisjászfalu nyert lakosságtöbbletet a kiköltözőkkel. Tovább folytatódott a fánkosodás, de a kiköltözés iránya tavaly megváltozott, új, a korábban felkapottaknál olcsóbb települések kerültek a fókuszba. |
Az egy éven át látogatható, különleges megoldásokban sem szűkölködő tárlat érdekessége, hogy alapvetően az egyének, az ismert és ismeretlen városlakók, az utca emberének nézőpontjára épül. Szubjektív válogatás alapján állt össze az a 41 fős csoport, akik arcukat és hangjukat, illetve saját történeteiket adták a sokszínű összképhez.
Van-e olyan, hogy budapestiség, és mit értenek ezalatt, akik itt élnek? A választ a történetmesélők és a kiállítás látogatói maguk fogalmazhatják meg maguknak, mivel a kiállítás tárlatvezetés nélkül, önfelfedező módon működik.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Budapest elmúlt másfél évszázadát időkapszulákba rendezték, kilenc kiemelt jelentőségű évszám köré. A kiindulópont 1873, a városegyesítés éve, majd 1896, 1920, 1945, 1950, 1956, 1970 (a metró átadásának éve), 1989 és 2004, az uniós csatlakozás éve következik.
A közös történelmi múlt összeköt, a város olvasztótégelyként működik, miközben a külső és belső kerületekben élőknek egészen mást jelent és más képét mutatja Budapest – hangsúlyozták a szervezők.
A Budapest-hatást, a helyiek kötődéseit és identitását hét fő szempontból mutatja be a kiállítás.
Ezek nevezetesen a kulturális elemek, a közösségek, a lokális identitás, a narratíva-élettörténet, a város terei, épített öröksége, a városegyesítés és az etnikai, vallási elemek szerepe az identitásban külön-külön is megjelenik.
A kiemelt eseményként jegyzett BTM-attrakcióhoz több program, például Budapest környezetét, épített és természeti értékeit bemutató séták, koncertek, beszélgetések kapcsolódnak. Az utóbbiak keretében a helyi közélet és kulturális élet meghatározó személyiségei mesélnek arról, hogy nekik mit jelent Budapest. Első alkalommal olyan művészek mesélnek életükről és budapesti identitásukról, akik mindannyian vidékről származnak.
