BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Erősen visszafogják költéseiket a magyarok

Az EY kutatása szerint a válaszadók 82 százaléka gondolja át, mire költ és mennyit. Ennek az az üzenete, hogy minden társadalmi csoportot érint az árak jelentős növekedése.

A nemzetközi vásárlói szokások kutatása mentén az EY az idén megcsinálta a Magyarországra vonatkozó részt is, amely reprezentatív kutatás alapján öt társadalmi rétegre bontva kérdezte meg a fogyasztókat a költési szokásaikról. 

 

A kutatás fő üzenete, hogy 5-ből négy fogyasztó tudatosan figyel a kiadásaira, és csak egy teheti meg, hogy ugyanannyit, vagy többet költsön.

 

Ezt egy kicsit pontosabban fogalmazza meg egy a kutatáshoz kapcsolódó fontos kérdés, amely szerint ki tud, vagy ki nem tud többet költeni a rendelkezésre álló szabad jövedelméből. 

Erre a kérdésre 63 százalék mondta azt, hogy már nem tud többet költeni és csak 27 százalék azt, hogy vannak még rendelkezésre álló anyagi forrásai 

– mondta Palincsár László, az EY szenior igazgatója, a kutatás vezetője. A válaszadók 86 százaléka mondta azt, hogy igyekszik csökkenteni a kiadásait és körülbelül ugyanennyien az energiafelhasználásuk terén is tudatosabban próbálnak gazdálkodni.

20230320 Debrecen

Riport a piacon a tojás, sonka és kalács árakról Húsvét közeledtével.

Fotó: Kiss Annamarie KA
Hajdú-Bihari Napló
20230320 DebrecenRiport a piacon a tojás, sonka és kalács árakról Húsvét közeledtével.Fotó:  KAHajdú-Bihari Napló
Fotó: Kiss Annamarie / Mediaworks

A válaszokból az is kiderült, hogy fontosabb lett az ár a vásárlások döntéseiben, ennek megfelelően jelentősen csökkent a fogyasztók márkahűsége. A többség gondolkodás nélkül cserélné le a kedvenc brandjét, ha más gyártó vagy kereskedő jobb ajánlatot tesz egy másik termékre. Ugyancsak fontos, hogy a válaszadók 25 százaléka nem cseréli le a kedvenc márkáját olcsóbbra vagy akciósra, de kisebb vásárlási intenzitással vásárolja. Vagyis ha eddig egy héten kétszer vett belőle, most csak egyszer tervezi. 

A válaszadók 7 százaléka leszakadó félben van, csak az olcsó termékeket keresi, és ellenpólusként mindössze 4 százalék mondta, hogy ugyanazt a vásárlási szintet tartja, mint korábban, nem érdeklik az árváltozások.

A EY rákérdezett arra is, milyen áru- vagy szolgáltatási főcsoportokból kikerülő termékekből fogyasztanak többet/ugyanannyit vagy kevesebbet. (Nem volt, aki azt mondta volna, hogy bármiből is többet.) A megkérdezettek szerint gyógyszernél, internet- és kábelszolgáltatásnál, élelmiszernél, fűtésnél és okostelefonnál ugyanannyit költ, de egészségügyi szolgáltatásból, PC/laptopból, cipőből, ruházatból, piperetermékekből kevesebbet vásárol, utazásra és szabadidős tevékenységre nem szán annyit, mint korábban. Ez némi magyarázatra szorul, hiszen a KSH adatai szerint az élelmiszernél és a gáznál szignifikáns csökkenés mutatkozik a fogyasztóknál. Palincsár László a Világgazdaságnak elmondta, hogy a kérdésre adott válaszok érzés alapján történtek, és értéket vesznek alapul. Vagyis a fűtésnél a fogyasztó érzése az, hogy ugyanannyit, vagy picit többet fizet több fokkal kevesebb melegért, de úgy érzékeli, hogy ugyanannyit vásárol belőle.

 

Ugyanez az élelmiszernél is, bár a korábbi kérdésekre adott válaszok alapján nagyon szűk az a réteg, amely ne fogná vissza az élelmiszer-vásárlását, ami alapján természetes, hogy nem vásárolhat mindenki ugyanannyit.

Fontos megállapítása volt a kutatásnak, hogy a megkérdezettek közül csak 1-2 százalékot érdekelnek a hagyományos, vagy új terméket bemutató reklámok, a fogyasztási döntéseiket nem azok alapján hozzák meg, de az árkommunikációs hirdetések továbbra is fontos szerepet töltenek be.

Az EY a kutatási adatokra támaszkodva igyekezett támpontot nyújtani a kereskedelmi és termelő vállalkozásoknak a jelenlegi piaci környezethez való igazodásban. A legfontosabb az, hogy a recesszió nem tart örökké, az infláció is elmúlik, így a cégeknek rövid és középtávon kell kezelniük az átalakult fogyasztási szokásokból eredő problémákat.

Első körben a cégeknek a saját core businessükre kell ügyelniük, vagyis a fő tevékenységi körüket kell védeniük a konkurensektől, mert ilyen helyzetekben nagyon könnyen visz el ügyfeleket, vásárlókat a konkurencia.

Másodsorban azon kell gondolkodniuk, hogy milyen extra- vagy többletértéket tudnak a termékhez vagy szolgáltatáshoz passzítani, amely növeli a vásárlói élményt, de nem hat kedvezőtlenül a profitabilitásra. 

A fogyasztói lojalitás erősítése minden tekintetben fontos, most különösen, hiszen a márkahűség szertefoszlani látszik. 

Különösen érdemes a kereskedelemben az árstopok esetleges kivezetésére ügyelni, vagy már előtte felkészülni, ugyanis a kutatási adatok szerint az intézkedés végével az érintett termékekből hónapokig nem lehet majd eladni egy grammot sem, tehát a kereskedőnek a termékkosarukba újakat kell behozniuk.

Az EY a kutatás során igazodott a többi piackutató medián jövedelmi adataihoz, így a magas jövedelmet nettó 350 ezer forintnál húzták meg.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.