Az elmúlt bő évtizedben több mint 800 ezerrel nőtt Magyarországon a munkavállalók száma, ám az adatok mögé nézve vegyes a kép. Míg például a textiliparban vagy az egykor húzóágazatnak számító elektronikai szektorban csökkent a foglalkoztatottság, addig a járműgyártás, a szakmai-műszaki tudomány, az építőipar és az információ-kommunikáció területein óriási felfutást regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal.
Ami különösen kedvező hír, hogy a humán területek is egyre népszerűbbek, a sokat szidott oktatási és egészségügyi szektorban is bő tíz év alatt 30, illetve 45 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Orvosból például 7 ezerrel több dolgozik ma Magyarországon, a tavalyi 40 671 fő a második legmagasabb létszámadat az elmúlt 20 évben.
Tehát nem állja meg a helyét az az állítás, hogy Magyarország a vas és acél országa lenne, már csak azért sem, mert új munkahelyek többsége nem a gyárakban, a kékgalléros munkakörökben, hanem a szolgáltatószektorban jött létre, ahol félmillióval dolgoznak többen, mint 2010-ben.
Eközben az ipar területén 300 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám, ezen belül arányaiban az építőipar felfutása volt a leglátványosabb, a plusz 110 ezer főnek köszönhetően ma a rendszerváltáskori időket idézi a foglalkoztatottság. Bár itt azért gyűlnek a sötét felhők, ha beigazolódik az, amiről Lázár János építési és közlekedési miniszter beszélt, aki szerint nehéz időszak vár az ágazatra.
Elképesztő regionális különbségek alakultak ki, de ez nem újdonság
Ezzel együtt a hazai foglalkoztatottsági helyzet területileg óriási eltéréseket mutat, Győr-Moson-Sopron vármegyében 2022 decemberében mindössze 1 százalék volt az álláskeresők száma, miközben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 8,6 százalék, Nógrád vármegyében pedig 8,1 százalék, tehát a keleti országrész még mindig számos problémával küzd. Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára erről mondta a Világgazdaságnak adott interjújában, hogy bár a különbség nem tűnt el, arányaiban rengeteget javult a helyzet. Amikor a munkanélküliségi ráta országos átlagban 10 százalék körül volt a 2000-es években, Szabolcsban 20 százalék körül mozgott. A területi eltérés mindenesetre nem magyar jelenség, a térség országaiban is hasonló fejlettségbeli különbségek fedezhetők fel.
Az utolsókból az elsők között
Magyarország a 2000-es években még a legrosszabb munkaerőpiaci statisztikával rendelkezett az EU-n belül, a 15–64 év közöttiek foglalkoztatási aránya folyamatosan 60 százalék alatt volt . 2010 első negyedévében az akkori 56 százalékos rátával még a 23. helyen álltunk az EU-n belül, azóta viszont hatalmasat javult a hazai helyzete, a tavaly mért 74,4 százalékos mutató már a 7. legkedvezőbb volt az uniós tagállamok rangsorában. Ezzel a teljesítménnyel pedig olyan országokkal kerültünk egy súlycsoportba, mint a szomszédos Ausztria (74 százalék) vagy a munkaerőpiaci szempontból mintaként kezelt Csehország (75,5 százalék).
A 18 százalékpontos javulás annak fényében számít különösen jónak, hogy 2010 elején még Görögország is kedvezőbb adatokkal rendelkezett, a dél-európai országban ma lényegében ugyanakkora, 60,7 százalékos a foglalkoztatottsági ráta. De a többi déli tagállamban, Spanyolországban vagy Olaszországban sem sokkal jobb helyzet, az utóbbi éppen átlépte a 60 százalékos arányt.
Ami pedig a munkanélküliségi adatokat illeti, ott még előrébb állunk, a 3,6 százalékos rátával tavaly a hatodik helyen végeztünk.
Összehasonlítva, Spanyolországban 12,9 százalék, Görögországban még mindig 12,5 százalék volt az állástalanok aránya a 15 és 74 évesek között.
Adókedvezményekkel segítette a kormány a foglalkoztatottság bővülését
A mostani foglalkoztatottsági rekordban a különböző foglalkoztatást elősegítő programok is legalább annyit nyomtak a latban, mint a kibocsátás növekedése. A munkahelyvédelmi akciótervet még 2012 végén hirdette meg a kormány azzal a céllal, hogy a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatását előmozdítsa, ennek keretében a 25 év alatti és 55 fölötti munkavállalókat alkalmazó cégek számára jelentős szociális hozzájárulási adóbeli kedvezményt biztosított.
A program sikerességét mutatta, hogy több mint 730 ezer munkavállaló foglalkoztatását segítette, a támogatott munkavállalók fele a nyugdíjhoz közeledő, 55 év feletti korosztályból került ki.
Szintén a kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetűek csoportjához tartoznak a nők, ám 2022 egészében 2 millió 156 ezren dolgoztak, több mint 300 ezerrel többen, mint 2010-ben. A 70 százalékos foglalkoztatási rátájuk a 11. legmagasabb érték volt tavaly az uniós tagállamok között, közel 20 százalékponttal magasabb, mint Görögországban vagy Olaszországban, ugyanakkor Hollandiához képest 8 százalékponttal kevesebb, tehát itt még mindig van munkaerőpiaci tartalék, amelynek a kiaknázását segítheti az atipikus foglalkoztatási formák elterjedése.
A magyar munkahelyek elsősorban a magyarokéi
A kormány azonban itt nem áll meg, további félmillió új munkavállalóval szeretné bővíteni a hazai munkaerőpiacot, amit a potenciális munkaerő-tartalék kiaknázása mellett a külföldi vendégmunkásokon keresztül érne el. Hazánkban eddig a régiós országokhoz képest kevésbé volt jellemző a vendégmunkások bevonása, a százezer fő körüli létszám meg se közelíti a cseh 700 ezres, az osztrák egymilliós vagy a lengyel kétmilliós adatot. Ha ennyi nem is lesz idehaza, de 200-300 ezer főre azért számítani lehet, épp emiatt jelent meg nem régiben az a törvénytervezet, amely szigorú feltételekhez köti a hazai munkavállalást a harmadik országbeli állampolgárok számára, esélyt sem adva, hogy a szerződésük teljesítése után letelepedjenek Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta:
A magyar munkahelyek elsősorban a magyarokéi.
Tehát csak abban az esetben és csak ott alkalmaznak külföldi munkavállalót, ahol tényleg elfogyott a bevethető hazai munkaerő. Az iparban már most is mintegy húszezerre tehető az üres álláshelyek száma, ami vélhetően a jövőben tovább nőhet az új kapacitások üzembe helyezésével. Ugyanakkor a multiplikátor hatás a szolgáltatószektort sem hagyja érintetlenül, így ott is érdemi növekedés várható a következő időszakban.
