Nagyon közel vagyunk a teljes foglalkoztatottsághoz, nem az új munkaerő bevonása a leglényegesebb feladat 

– mondta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az elmúlt hónapokban már 4,7 milliós foglalkoztatási adatot közölt a Központi Statisztikai Hivatal, ebből 4,5 millióan az elsődleges munkaerőpiacon dolgoztak, vagyis ebbe a számba nem értendők bele a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók. A 4,5 milliós értékre utoljára a rendszerváltás idején volt példa. A szakember rámutatott arra, hogy a olyannyira beszűkült az összes statisztikai adat alapján, hogy szinte lehetetlen tovább növelni a foglalkoztatottak számát. A koronavírus-járvány előtt a hazai munkanélküliségi ráta 3,2 százalékos volt, most 3,6 százalékos, tehát a különbség szinte elhanyagolható, továbbá a potenciális munkaerő-tartalék 300 ezer fő körüli nagysága már a pandémia előtti szinten alakul. 

Fotó: Kallus György / VG

Virovácz Péter ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy míg Észak-Magyarországon 7 százalék a munkanélküliek aránya, addig Nyugat-Magyarországon 2 százalék alatti, vagyis inkább ezt a különbséget kellene eltüntetni, mert már nem a foglalkoztatottság növelése a legfontosabb, hanem hogy az országon belül minél kiegyenlítettebb legyen. Átfogó reformokkal lehetne eltüntetni ezeket a földrajzi és képzettségbeli differenciákat. Annak, hogy ötmillió foglalkoztatott legyen az országban, fizikai, pontosabban demográfiai akadályai vannak, ugyanis évről évre egyre többen lépnek ki a munkaerőpiacról, mint amennyien belépnek, tehát tartósan biztosan nem lehet a jelenlegi szinten maradni. Ráadásul az is kérdés, hogy az aktivitási ráta növelésével milyen minőségű munkaerő állna munkába, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy e mutató értékének javítása sokat segítene munkaerőszempontból – figyelmeztetett a szakember. Mindenesetre szerinte még néhány tízezer dolgozó vonható be a munkaerőpiacra. 

Nem mindig volt ilyen kedvező a helyzet: 

a 2000-es években a hazai munkaerőpiaci statisztikák a legrosszabbak közé tartoztak az EU-n belül, a 15–64 év közöttiek foglalkoztatási aránya folyamatosan 60 százalék alatt volt.

2010 első negyedévében az akkori 56 százalékos rátával még a 23. helyen állt Magyarország az uniós listán, viszont a tavaly év végén mért 74,1 százalékos mutató már a 8. legkedvezőbb helyet jelentette. Ezzel Magyarország olyan országokkal került egy súlycsoportba, mint a szomszédos Ausztria (73,5 százalék), vagy a munkaerőpiacot tekintve sok szempontból mintaként kezelt Csehország (75,3 százalék). A 18 százalékpontos javulás annak fényében számít különösen jónak, hogy 2010 elején még Görögország adatai is kedvezőbbek voltak, mellesleg a dél-európai ország foglalkoztatottsági rátája ma is az akkori 59,2 százalékon áll. Spanyolországban vagy Olaszországban sem sokkal jobb helyzet, az utóbbi még mindig nem érte el a 60 százalékos arányt.

Virovácz Péter szerint a kormány helyesen fogalmazta meg a 2010-es évek elején célként az aktivitási ráta növelését, aminek jegyében például átalakította a közfoglalkoztatást, lerövidítette a munkanélküli ellátás idejét, és kivezette a korengedményes nyugdíjazást. 

Lehet azon vitatkozni, hogy milyen eszközöket használt a kormány, de ez indította el a magyar gazdaságot azon az úton, hogy emelkedjen a foglalkoztatás és bővüljön a foglalkoztatottak aránya

 – magyarázta az elemző. Az is sokat segített, hogy rengeteg beruházás érkezett Magyarországra, amiben persze annak is szerepe volt, hogy nagyon olcsó volt a munkaerő. Ugyanakkor ez szerinte csak 2017 -ig működött, mert a munkaerőhiány megjelenésével a bérek elindultak felfelé, ezzel pedig újabb rétegek jelentek meg a munkaerőpiacon.