Ha a kormány tartja a szavát, a magyar államháztartás kenterbe verheti a régiós országokat
A régiós országokhoz képest az idén egyáltalán nem néznek ki rosszul a hazai államháztartási és makrogazdasági mutatók, legalábbis ha hinni lehet az április végén az Európai Bizottságnak kiküldött stabilitási és konvergenciaprogramoknak, illetve ha betartják őket a térség kormányai.
A programban bemutatott középtávú terveket az élet alapvetően átírhatja, hiszen rengeteg kihívás éri a térségi kormányokat, azonban sokkal lényegesebb, amit elárulnak a költségvetési folyamatokról. Bár a magyar büdzsé tervezés alatt áll, annyit már tudni lehet, hogy jövőre a csökkenő államadósság mellett 3 százalék alatti hiánnyal tervez a Pénzügyminisztérium, amire legutóbb a járvány előtt, 2019-ben volt példa, tehát 5 év után térhet vissza a hazai fiskális politika a korábbi szigorhoz.
Ez viszont nem mondható el sem Lengyelországról, sem Szlovákiáról, mindkét országban ősszel parlamenti választásokat tartanak, így érthetően megszaladt a költségvetés hiánya.
Ami azért is érdekes, mert Matolcsy György MNB-elnök kritikájának egy része épp arra irányult, hogy a magyar deficit jóval magasabb volt a lengyelnél (ez az elmúlt két évben igaz is volt, különösen 2021-ben, amikor a lengyel hiány 1,8 százalék volt, a magyar 7,1), ezért úgy fogalmazott, hogy letértünk a lengyel–magyar felzárkózási ösvényről.
Ami a konkrét számokat illeti, Lengyelországban az idei 4,7 után jövőre is a 3 százalékos limit fölött maradhat a deficit, északi szomszédunknál az államháztartás hiánya ennél is nagyobb mértékben, a GDP 6,3 százalékára rúghat, sőt, jövőre is 3,9 lehet. A legújabb hírek pedig arról szóltak, hogy Prága is bajban van, Petr Fiala cseh miniszterelnök a héten jelentette be a megszorító csomagot, miután nem a várakozásoknak megfelelően alakulnak az adóbevételek, így nagy kérdés, hogy tudja-e teljesíteni az amúgy is ingatag helyzetben lévő kabinet a cseh konvergenciaprogramban az idei évre kitűzött 3,5 százalékos deficit célt, ami jövőre 2,9 százalékra csökkenne.
Úgy tűnik, hogy folytatódik az elmúlt 10 év azon tendenciája, hogy a térségi országok adósságmutatói egyre inkább hozzásimulnak a magyar államadóssághoz.
Miközben idehaza az GDP-arányos államadósságot fokozatosan faraghatja le a kormány, amivel az idei 70 százalékról 2026-ra 60 százalék alá bukhat, addig Lengyelországban az időszak végére 55,4, Szlovákiában pedig 63,1 százalékra araszolhat. Kivételt ezúttal is Csehország jelenthet, ahol 44-45 százalék körül alakulhat a mutató, bár az is jóval magasabb, mint a korábbi 30 körüli szint.
Ami a GDP-adatokat illeti, a növekedés az idén szinte mindenhol karcsú lesz:
- Szlovákiában a tavalyi 1,7 százalék után 1,3 százalékkal nőhet a gazdaság, ugyanakkor a következő években sem lesz túl acélos, 2024-ben is mindössze 1,8 lehet.
- Lengyelországban 2023-ban a GDP 0,9 százalékkal bővülhet, jövőre 2,8 százalékra gyorsul, az azt követő években pedig 3,2-3 százalékon stabilizálódhat,
- A cseh gazdaság a Covid óta továbbra sem talál magára, a tavalyi 2,5 után az idén kvázi stagnálni fog (0,1 százalékos bővülés), jövőre dobbanthat egyet, a 3 százalék után azonban 2025-ben már csak 2,9, 2026-ban 2,5 lehet a növekedés mértéke.
- A legmagasabb növekedési várakozás jelenleg Magyarországon van érvényben, a kormány az idei 1,5 után jövőre és azt követő években is 4 százalék körüli bővülésre számít.
Ugyanakkor egy valamiben várhatóan az idén a magyar gazdaság rosszabbul teljesít, mint a régiós versenytársai, ez pedig az infláció, bár nem olyan mértékben, mint amit a mostani 24 százalékos adat sejtet. Míg idehaza 15 százalékos drágulást vár éves átlagban a kabinet, ugyanez Csehországban 12,2, Lengyelországban 12 százalék. Ugyanakkor Szlovákia példája azt mutatja, hogy az euróövezeti tagság sem jelent védelmet az infláció ellen, az idén ugyanis 10 százalékos fogyasztóiár-emelkedést várnak Pozsonyban, ami jövőre 5 százalék lehet átlagosan. A jövő évi inflációs kilátások terén is hasonló számokat látunk: Budapesten és Varsóban is 6,5 százalékra lassulhat a fogyasztói árindex, Csehország pedig ezúttal is kilóg a 2,6 százalékos várakozásával.
