Az elmúlt évek legnehezebb időszaka tarol a vendéglátásban, a pandémiát követően a magas és az elszabaduló energiaárak meggyengítették a hazai fizetőképes keresletet – jellemezte a szektort Herczeg Zoltán. A Dining Guide felelős kiadója szerint ez a legjobban a vidéki vendéglátóhelyek látogatottságának csökkenésén érzékelhető, mivel a főváros turisztikai desztinációinak közelében levő vendéglátóhelyek forgalmát a hozzánk látogató külföldi vendégközönség biztosítja.
A krízishelyzet hatással volt a kalauz összeállítására is: idén az átlagosnál több körösnek bizonyult a tesztelés időszaka,
hiszen figyelembe kellett venni a vendéglátóhelyek nyitását, zárását és koncepcionális változásait. A legtöbbször, hat-hét alkalommal egy – végül nagyon magas pontszámot és pozíciót elért – étteremben jártak a tesztelők, mert a hely megítélése igen megosztónak bizonyult, így biztosra szerettek volna menni.
Idén a szerkesztők nagyobb figyelmet fordítottak az alternatív éttermi kategóriájú vendéglátóhelyek vizsgálatára,
mert úgy látják, hogy a hétköznapi „komfort” gasztronómia már erőteljesebben jelen van a fogyasztók mindennapjaiban. Ezek a helyek nem a csúcsgasztronómiát reprezentálják, hanem korrekt módon elkészített, jó minőségű ételeket kínálnak, viszont ezen a területen még nehezebb listákat állítani, annyira különbözőek az egyes helyek és teljesítmények. Ezért ezek az egységek nagyon rövid bemutatással, az emblematikus, ajánlott ételeikkel kerültek be a kiadványba. Nagy újdonság az idei évben, hogy a Wolt az online felületén – azoknál az éttermeknél, amelyek bekerültek a kiadványba – a Dining Guide szimbólumainak feltüntetésével segíti az ételrendeléseket.
A kiadvány az éttermek mellett áttekint közel harminc hazai ötcsillagos szállodát is. Az ötcsillagos szállodai besorolás az egységek tekintetében elég széles spektrumon mozog, nagyon nagy különbségek vannak az építészeti, a belsőépítészeti és a szolgáltatások színvonalában, illetve az árakban is. „Az első évben csak TOP10-es listát állítunk fel, azokat a hoteleket mutattuk be, amelyek véleményünk szerint nagyon biztosan hozzák a tőlük elvárható színvonalat. Sajnos olyan ötcsillagos szállodákkal is találkoztunk, amelyek lehet, hogy a hotelminősítő-rendszerek kiírásainak megfelelnek, de a mindennapokban bizonyos szolgáltatási területeiken gyenge színvonalon teljesítenek.
Márpedig egy ország szállodáinak színvonalát nagyban meghatározza, hogy a legmagasabb kategóriába sorolt egységei milyen teljesítményt mutatnak, így közvetve hatnak az egész vendéglátás és a turizmus minőségére
– véli Herczeg Zoltán.
A kalauz értékelése alapján a szállodák csúcsszínvonalát jelentő, úgynevezett luxury five star kategória csak két erős egységgel van jelen ma Budapesten.
Ez szerintük nagyon kevés, és ennek megfelelően a hazánkba érkező, a magas minőséget, szolgáltatási színvonalat kereső vendégek száma is alacsonyabb.
Érdekeség, hogy a tavaly májusban megjelent Dining Guide TOP100 Étteremkalauz első tíz helyét elfoglaló étteremből a fél évvel később megjelenő Michelin Guide kilenc éttermet csillaggal jutalmazott.
A hazai Étteremkalauz mindig négy-öt hónappal megelőzi a Michelin Guide kiadványát, és számunkra nagyon megtisztelő, hogy ők is az általunk tapasztaltakkal értettek egyet...
– árulta el a felelős kiadó. Míg a Dining Guide a hazai fogyasztóközönség számára fogalmaz meg ajánlásokat, a Michelin Guide a saját olvasóközönségét, elsősorban a hazánkba utazó külföldieket segíti az étteremválasztásukban.
Herczeg Zoltán elmondta, hogy az étterem-teszteléseik egész évben folynak. „Amikor egy étteremkalauz anyaga a nyomdába kerül, akkor már bőven benne vagyunk a következő évi kiadvány előkészítésében. Keressük, kutatjuk az új étteremnyitásokat, az új formációkat, információkat gyűjtünk a már meglevő helyekkel kapcsolatosan, pl. tudni szeretnénk az esetleges személyi változásokról, koncepcióváltásokról, bővülésekről, szóval mindenről, ami befolyásolhatja az egységek működésének színvonalát, minőségét.”
