Egyre inkább elszakad egymástól az eladó és kiadó lakások piaca a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb, keddi kiadványa szerint. A kutatás szerint a kiadó lakások piaca van jobb helyzetben, így a bérleti díjak áprilisban is emelkedő tendenciát mutattak.
„Már a korábbi hónapokban voltak arra utaló jelek, hogy az albérletpiac eltérő irányba halad az eladó lakásokhoz képest, mostanra viszont ez a trend tartósnak látszik. Az eladó lakások iránti érdeklődések száma éves összevetésben 44 százalékkal csökkent az idén, míg a kiadó lakóingatlanoknál mindössze 22 százalékos volt a csökkenés. Az eladó lakóingatlanokra történő keresések számának 18 százalékos csökkenésével párhuzamosan a kiadóknál 11 százalékos növekedés ment végbe” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az ingatlan.com közleménye arra is rámutat, hogy az albérletpiaci kereslet erősebb helyzetét mutatja az is, hogy folytatódott a bérleti díjak növekedése áprilisban is.
„Országszerte áprilisban 0,7 százalékkal emelkedtek az átlagos bérleti díjak márciushoz képest, a fővárosban jelentősebb, 1,7 százalékos emelkedés ment végbe, szemben az egy hónappal korábbi 0,8 és 0,9 százalékos emelkedéssel. Azaz
országosan lassult, Budapesten pedig jelentősen gyorsult a drágulás üteme.
Utóbbiban szerepet játszhat, hogy sokan már a nyári albérletpiaci szezon előtt szerették volna letudni a lakásbérlést, ami extra keresletet hozott a fővárosi piacra” – kommentálta Balogh a friss adatokat.
A lakbérek tavaly áprilishoz képest országosan 17, Budapesten 19 százalékkal nőttek, míg 2015-höz képest 81 és 75 százalék az emelkedés. Azonban reálértéken mindez bő 10 százalékos csökkenést jelent a járvány előtti csúcshoz képest. A szakember közölte, hogy áprilisban a reállakbérek alapvetően az előző havi szinten maradtak.
A májusi kínálati adatok szerint is élénk az albérletpiac, így az ingatlan.com adatai Budapesten 225 ezer forintos átlagos bérleti díjat jeleznek, szemben az egy hónappal korábbi 220 ezer és az egy évvel korábbi 180 ezer forinttal.
A legnépszerűbb kerületek közül a XIII.-ban 245 ezer, a XI.-ben 230 ezer, a II.-ban átlagosan 330 ezer forintért hirdették kiadásra a lakásokat. Ezzel a II. kerület lett a legdrágább városrész, megelőzve az V. kerületet, ahol május közepén átlagosan 324 ezer forintot kértek egy lakás havi bérletéért. A legolcsóbb budapesti kerületekben, a XVII.-ben, a XIX.-ben és a XXIII.-ban átlagosan 138–147 ezer forintért kínálták a kiadó lakásokat.
Több vármegyeszékhely is drágábbnak bizonyult a bérleti piacon, mint a legolcsóbb fővárosi kerületek. A legtöbbet, átlagosan 165 ezer forintot Veszprémben kérték egy lakás bérletéért, amit Szombathely 155 ezer forintos összeggel, majd Debrecen, Székesfehérvár, Győr és Tatabánya 150 ezres átlagárral követ. A vármegyeszékhelyek közül Szekszárd, Kaposvár, Miskolc, Békéscsaba és Salgótarján a legolcsóbb, ezeket a nagyvárosokat 90–110 ezer forintos átlagos lakbér jellemezte május közepén.
