BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mozgalmas napokkal kezdődött az idei viharszezon

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Eseményekkel teli napokkal kezdődött az országos jégkármérséklő rendszer idei szezonja. A szokásostól eltérően már április végén számos esetben volt szükség a talajgenerátorok működésére. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a leghosszabb ideig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegyében volt szükség a berendezések munkájára.

Alighogy megkezdődött az idei viharszezon, a jégkármérséklő rendszer berendezéseit máris számos esetben működésbe kellett hozni annak érdekében, hogy megelőzzék a jégverést. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai szerint az április 24. és május 7. közötti időszak időjárása eltért a korábbi hetekben tapasztaltaktól, a csapadék eloszlása igencsak szélsőséges volt.

Fotó: Vajda János / MTI

 

Korán kezdődött az idei viharszezon

Több területen hullott jelentős mennyiségű csapadék, ugyanakkor nagyobb térségek maradtak szárazon. Összességében az Alföld nagy részén szárazabb, míg a Dunántúlon és az északi országrészben csapadékosabb volt az időszak. 

A NAK szerint, bár erre az időszakra még nem jellemző a viharok kialakulása, ebben az évben több jégveszélyes zivatar és négy szupercella alakult ki az országban, így a talajgenerátorokat nyolc napon is be kellett kapcsolni. 

A középső országrészben átlagosan 18-19 órán át kellett működtetni a berendezéseket, a leghosszabb ideig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegyében volt szükség a viharkár elleni védekezésre. A rendszer működésének alapelve, hogy a talajgenerátorok ezüst-jodid-tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége így sem csökkenthető le teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amekkora a rendszer használata nélkül hullana le. 

Nem csak hazánkban alakult szélsőségesen az időjárás, több területen okoztak problémát határainkon túl is a kialakult heves zivatarok, illetve az azokat kísérő nagyobb méretű jég. Április 24-én Bulgáriában és Olaszországban, míg április 28-án Franciaországban és Németországban hullott nagyobb mennyiségű és méretű jég.

Jó szolgálatot tesznek a talajgenerátorok

Az országos jégkármérséklő rendszer immár hatodik éve működik hazánkban. A rendszer előnyeit jól jelzi, hogy míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók, addig 2021-ben csupán 39 ezer hektárt ért jégkár. Az ország 986 pontjáról – 219 auto­mata és 767 manuális talajgenerátor segítségével – ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd. 

A múlt évben, az április 15. és szeptember 30. közti védekezési szezonban 99 napon, összesen 212 091 órán át volt szükség a generátorok működésére, amihez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosított. A köztestület számításai szerint a rendszerre fordított minden egyes forint mintegy 33 forint, éves szinten ötvenmilliárd forint termelési értéket ment meg.

Biztosítással mehetünk biztosra

Eközben az Aegon arra hívta fel a figyelmet, hogy a kármegelőzés fontos, mivel váratlanul lecsapó időjárási jelenségről van szó, a leghatékonyabb óvintézkedés a biztosítás. A biztosítótársaság tájékoztatása szerint az évről évre egyre intenzívebben tomboló viharok súlyos károkat okozhatnak az otthonokban. A biztosító adatai szerint 2021-ben 7672 eset után 972 millió forint kifizetést teljesítettek.

Tavaly 6616 jégkárt rendezett a biztosító, 941 millió forint értékben. Öt év alatt összesen közel 25 ezer esetre több mint 2,5 milliárd forintot utalt az ügyfeleinek. 

A legtöbb kár a tetőkben, előtetőkben, a medencékben és a redőnyökben keletkezett. Szombat Tamás, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese szerint a legtöbb viharkár-bejelentés jellemzően májusban és júniusban érkezik hozzájuk, mert hagyományosan ezek a legviharosabb hónapok az évben. Mint elmondta, a károk jellege az otthon típusától, felszereltségétől és természetesen az időjárási körülményektől is függően változó lehet, a körültekintően megkötött és rendszeresen valorizált biztosítás azonban megfelelően széles körű biztonságot nyújt. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI / Vajda János)

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.