Alighogy megkezdődött az idei viharszezon, a jégkármérséklő rendszer berendezéseit máris számos esetben működésbe kellett hozni annak érdekében, hogy megelőzzék a jégverést. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai szerint az április 24. és május 7. közötti időszak időjárása eltért a korábbi hetekben tapasztaltaktól, a csapadék eloszlása igencsak szélsőséges volt.

Fotó: Vajda János / MTI

 

Korán kezdődött az idei viharszezon

Több területen hullott jelentős mennyiségű csapadék, ugyanakkor nagyobb térségek maradtak szárazon. Összességében az Alföld nagy részén szárazabb, míg a Dunántúlon és az északi országrészben csapadékosabb volt az időszak. 

A NAK szerint, bár erre az időszakra még nem jellemző a viharok kialakulása, ebben az évben több jégveszélyes zivatar és négy szupercella alakult ki az országban, így a talajgenerátorokat nyolc napon is be kellett kapcsolni. 

A középső országrészben átlagosan 18-19 órán át kellett működtetni a berendezéseket, a leghosszabb ideig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegyében volt szükség a viharkár elleni védekezésre. A rendszer működésének alapelve, hogy a talajgenerátorok ezüst-jodid-tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége így sem csökkenthető le teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amekkora a rendszer használata nélkül hullana le. 

Nem csak hazánkban alakult szélsőségesen az időjárás, több területen okoztak problémát határainkon túl is a kialakult heves zivatarok, illetve az azokat kísérő nagyobb méretű jég. Április 24-én Bulgáriában és Olaszországban, míg április 28-án Franciaországban és Németországban hullott nagyobb mennyiségű és méretű jég.

Jó szolgálatot tesznek a talajgenerátorok

Az országos jégkármérséklő rendszer immár hatodik éve működik hazánkban. A rendszer előnyeit jól jelzi, hogy míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók, addig 2021-ben csupán 39 ezer hektárt ért jégkár. Az ország 986 pontjáról – 219 auto­mata és 767 manuális talajgenerátor segítségével – ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd. 

A múlt évben, az április 15. és szeptember 30. közti védekezési szezonban 99 napon, összesen 212 091 órán át volt szükség a generátorok működésére, amihez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosított. A köztestület számításai szerint a rendszerre fordított minden egyes forint mintegy 33 forint, éves szinten ötvenmilliárd forint termelési értéket ment meg.

Biztosítással mehetünk biztosra

Eközben az Aegon arra hívta fel a figyelmet, hogy a kármegelőzés fontos, mivel váratlanul lecsapó időjárási jelenségről van szó, a leghatékonyabb óvintézkedés a biztosítás. A biztosítótársaság tájékoztatása szerint az évről évre egyre intenzívebben tomboló viharok súlyos károkat okozhatnak az otthonokban. A biztosító adatai szerint 2021-ben 7672 eset után 972 millió forint kifizetést teljesítettek.

Tavaly 6616 jégkárt rendezett a biztosító, 941 millió forint értékben. Öt év alatt összesen közel 25 ezer esetre több mint 2,5 milliárd forintot utalt az ügyfeleinek. 

A legtöbb kár a tetőkben, előtetőkben, a medencékben és a redőnyökben keletkezett. Szombat Tamás, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese szerint a legtöbb viharkár-bejelentés jellemzően májusban és júniusban érkezik hozzájuk, mert hagyományosan ezek a legviharosabb hónapok az évben. Mint elmondta, a károk jellege az otthon típusától, felszereltségétől és természetesen az időjárási körülményektől is függően változó lehet, a körültekintően megkötött és rendszeresen valorizált biztosítás azonban megfelelően széles körű biztonságot nyújt. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI / Vajda János)