Zárt ajtók mögött az ukrán elnök agresszív ösztönöktől vezérelt lesz, ami ellentétben áll a nyilvánosság előtt eljátszott nyugodt, sztoikus államférfival – erről a The Washington Post ír. A patinás amerikai lap hírszerzési dokumentumok alapján jutott erre a következtetésre, amelyek hitelességét a Pentagon nem vitatja.

EU - Ukraine Summit in Kyiv
KYIV, UKRAINE - FEBRUARY 03: Ukrainian President Volodymyr Zelenskyy, European Commission President Ursula von der Leyen (not seen) and EU Council President Charles Michel (not seen) hold a press conference within European Union (EU) and Ukraine Summit in Kyiv, Ukraine on February 03, 2023. Mustafa Ciftci / Anadolu Agency (Photo by Mustafa Ciftci / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (fotó: Mustafa Cifti / AFP)

Olyan titkos jelentésekről van szó, amelyek korábban nem szivárogtak ki és a Discord üzenetküldő platformon terjedtek. Innen jutott hozzá a Washington Post is. A most nyilvánosságra hozott információk részei a Pentagon-iratok néven ismert adatcsomagnak, amelyet a 21 éves Jack Teixeira osztott meg a közösségi médiában.

Mi áll a frissen kiszivárgott amerikai hírszerzési dokumentumokban az ukrán elnökről?

Ezekből kiviláglik, hogy Ukrajna vezetője finoman szólva is veszélyes irányba terelné a háború lefolyását:

  • orosz falvak elfoglalására tett javaslatot, hogy kiszélesítse a befolyását Moszkvánál, 
  • egy olyan csővezeték lebombázását akarta elérni, amely NATO-tagállamba szállít orosz olajat (erre később visszatérünk – a szerk.),
  • nagy hatótávú rakétákra szerezne be, amelyekkel Oroszország nemzetközileg elismert határain belüli célpontokat támadhatna.

Mindegyik pont a már eleve drámai orosz–ukrán háború eszkalációjához vezetne. Zelenszkij terveit részletesen tartalmazzák a titkosszolgálati anyagok, amelyek az ukrán elnöknek a legfőbb segítőivel és katonai vezetőkkel folytatott belső kommunikációját dolgozták fel. Kár szépíteni: az amerikai kémek lehallgatták Zelenszkijt, így jutottak hozzá a ritka betekintést engedő információkhoz.

Mit tervezett Zelenszkij Magyarország ellen?

A Washington Post beszámolt egy olyan feljegyzésről is, ami az idén február közepén készült, és a Julia Sviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes, illetve Zelenszkij közötti megbeszélést rögzítette. Ezen az ukrán elnök nem kevesebbet vetett fel, mint hogy 

Ukrajna robbantsa fel a Magyarországnak orosz kőolajat szállító Barátság csővezetéket.

„Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajnának egyszerűen fel kellene robbantania a csővezetéket, mert ezzel tönkre tudná tenni Orbán Viktor miniszterelnök iparát, ami erősen az orosz kőolajra épül” – idézte a vonatkozó dokumentum tartalmát az amerikai újság. Ugyanakkor hozzátették: az ominózus beszélgetés részletezésénél az USA hírszerzés tisztviselői hangsúlyozták, hogy az elnök a dühét fejezte ki Magyarországgal szemben, és ebből fakadóan túlzó, értelmetlen fenyegetéseket fogalmazhatott meg. Ennek valószínűségét erősítheti, hogy ilyen típusú minősítés az amerikai kémektől nem kíséri azokat a beszámolókat, amelyekben Zelenszkij további merész katonai akciókat indítványoz, tehát ez alapján valóban egyedi kirohanásnak minősíthető. 

Csakhogy a képet árnyalja, hogy az ukrán kormány már tavaly tavasszal is azzal fenyegette meg a magyar kormányt, hogy bármi történhet a Barátság vezetékkel, amennyiben nem partner az Oroszországgal szembeni szankciók maradéktalan elfogadásának. Vagyis sokkal inkább úgy tűnik, hogy az ukrán elnök szavait nem feltétlenül a pillanatnyi harag szülte.

Miért rendkívül durva Zelenszkij fenyegetése Magyarországgal szemben?

Mindenesetre az, hogy Ukrajna első embere egy NATO-tagállam ellen vetett fel súlyos károkozásra alkalmas szabotázsmanővert, példátlan, pláne, hogy országa épp a NATO-tagságra ácsingózik. Egyedül az Északi Áramlat csővezetéken elkövetett terrortámadáshoz hasonlítható, de arról ez idáig nem lehet tudni, hogy ki tervelte ki és ki hajtotta végre. Az az eset is olyannyira szélsőséges volt, hogy talán nem is véletlen, hogy 2022 szeptembere óta senki nem is vállalta magára az elkövetését, és kölcsönösen egymásra mutogatnak a felek.

A stratégiai fontosságú a magyar gazdaság szempontjából. A csővezeték déli ágán – amelynek a felrobbantásáról az ukrán elnök beszélt – keresztül évi közel 8 millió tonna orosz olaj érkezik. Ennek kiesése súlyos problémát okozna a hazai gazdaságban, nem hiába kapott a kormány mentességet az orosz kőolajra vonatkozó tilalom alól. Még úgy is lenullázódhatna a magyar ipar, hogy egyébként a hazai tartalékok több hónapra elegendők, illetve az Adria vezetéken lehet pótolni az esetlegesen kieső mennyiség egy részét, bár ez közel sem ennyire egyszerű.

Egy biztos: a Washington Postban megjelent, Zelenszkijnek tulajdonított kijelentések alkalmasak arra, hogy még inkább lerontsák Magyarország és Ukrajna egyébként is terhelt viszonyát. Egyúttal okot adnak a gyanakvásra a Barátság vezeték körüli anomáliák kapcsán, amelyek igencsak gyakoriak. Legutóbb pár napja, május 10-én derült ki, hogy támadás érte a csővezetéket a brjanszki töltőállomáson.