„Ez egy olyan történet, amelyet muszáj volt elmondanom. Nem tartom bátorságnak, ha valaki igazat mond, még akkor sem, ha csúnya dolgokról mond igazat. Nem az a dolgunk, hogy féljünk” – ezzel magyarázta Seymour Hersh a Berliner Zeitungnak, hogy mi motiválta személyesen, hogy megírja az Északi Áramlat 1. és 2. gázvezeték elleni támadás történetét. Ugyanakkor sejtelmesen azt is hozzátette, hogy a fenyegetés nem az olyanokat éri, mint ő, hanem a hozzá hasonló emberek gyerekeit. De akármi is történt, nem őrlődhet rajta, mert azt kell tennie, ami a feladata.
A Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró frissen hozta nyilvánosságra a merényletről szóló tényfeltáró írását, ami rengeteg feszültséget és vitát váltott ki a világ nyilvánosságában. A legendás újságíró – Seymour Hersh tárta fel 1969-ben az amerikai hadsereg egyik legsötétebb tettét, a Vietnámban elkövetett My Lai-i mészárlást – ugyanis azt állítja, hogy az egyesek szerint terrornak minősülő akció mögött az amerikai kormányzat áll, amely norvég támogatással követte el a szabotázst. A leleplezés érthető módon névtelen, de magas rangúnak mondott forráson alapszik. Seymour Hersht mindenesetre súlyos kritikák és vádak érték, főképp az amerikai hatóságok részéről, de világszerte is kétségbe vonták az általa közölt tényeket. Ő azonban rávilágított arra az örök érvényű szakmai alapvetésre, hogy egy újságíró semmilyen körülmények között sem adhatja ki a forrásait. „Nem ez az első ilyen történet, amelyet megírtam, csak eddig mindig hitelesnek találták.”
Az USA már az orosz–ukrán háború előtt dönthetett az Északi Áramlat felrobbantásáról?
A német lapnak adott nagy horderejű interjújában most azt mondta, hogy 2022. szeptember végén nyolc bombát akartak felrobbantani Bornholm közelében a Balti-tengeren, de végül csak hat lépett működésbe. Ez azonban elegendő volt ahhoz, hogy az Északi Áramlat 1. és 2. négy fő vezetéke közül hármat tönkretegyenek. Rámutatott, hogy az Északi Áramlat 1. olcsó földgázt biztosított Németországnak és Európának. Felidézte, hogy 2022. február 7-én, két héttel az orosz–ukrán háború kitörése előtt Joe Biden amerikai elnök a Fehér Házban – mikor éppen Olaf Scholz német kancellárt fogadta – kijelentette, hogy az Egyesült Államok az Északi Áramlatok leállítását akarja elérni. Ez szó szerint úgy hangzott, hogy „ha Oroszország támad, nem lesz többé Északi Áramlat 2. véget vetünk a projektnek. Ígérem, képesek leszünk rá”.
Mikor a riporter rákérdezett, hogy ezzel azt állítja-e, hogy a Biden-adminisztráció már az orosz inváziót megelőzően eldöntötte a támadást, Hersh úgy reagált, hogy
három hónappal az orosz agresszió előtt, 2021 karácsonyán egy magas rangú csoport, amelyben benne volt a CIA, a nemzetbiztonsági ügynökség, a külügy- és a pénzügyminisztérium, valamint a vezérkari főnökök is képviseltették magukat, már arról egyeztetett, hogy milyen tervvel kivitelezhető az Északi Áramlat megsemmisítése.
„Az volt a dolguk, hogy ajánlásokat tegyenek Oroszország megállítására, mint például szankciókkal, nyomásgyakorlással, de akár végleges lépésekkel is, robbantásokkal. Nem akarok belemenni a részletekbe, meg kell védenem a forrásomat. De annyit mondhatok, hogy ennek a csoportnak volt módja a csővezeték felrobbantására. Olyan emberek vettek részt a találkozón, akik értenek az aknaháborúhoz. Ők nem mindig jó dolgokat visznek véghez, de teljesen titokban dolgoznak. A Fehér Házzal január elején tudatták, hogy végrehajtható a csapás. Szívesen megkérdezném Scholz kancellártól, hogy beszélt-e neki erről Joe Biden februárban, mikor találkoztak. Nem lett volna muszáj, de az elnök szeret csacsogni.”
Hogyan titkolhatták el az Északi Áramlat elleni merényletet?
Norvégia bekapcsolódását a támadásba azzal magyarázta, hogy az ország eleve kifejezetten ellenséges az oroszokkal, ráadásul szerették volna növelni a Nyugat-Európába és Németországba irányuló földgázszállításukat. Svédország és Dánia szintén kapott tájékoztatást a tervről, erről Hersh úgy fogalmazott, hogy „tették, amit tettek, tudták, mit csinálnak, értették, mi történik. Mindenesetre ahhoz, hogy ez a küldetés sikerüljön, a norvégoknak meg kellett találniuk a megfelelő helyszínt. A kiképzett búvárok akár 100 méter mélyre is tudtak merülni komolyabb felszerelés nélkül. A balti-tengeri Bornholm-sziget mellett mindössze mintegy 80 méter mélyen húzódtak a vezetékek, ott lehetett dolgozni".
Egyedül az álca volt a kérdés, hogyan leplezzék el a merényletet. Erre a válasz a 21 éve minden nyáron megrendezett gyakorlat, a Baltops volt. A NATO haditengerészete ilyenkor a Balti-tengeren hajt végre különböző műveleteket. Csakhogy most először alkalmaztak új programot: 12 napon át tartó aknafelderítést. Tehát volt idő, és a bombák elhelyezéséhez mindössze néhány óra kell. Ez 2022 júniusában megtörtént.
Csakhogy az újságíró szerint az utolsó pillanatban a Fehér Ház ideges lett, Biden elnök félt megtenni a végső lépést. Ezért új parancsokat adott ki, hogy bármikor távolról is fel lehessen robbantani az aknákat. Szeptemberben rendelte el, hogy ezt hajtsák is végre. Addigra viszont a titkosszolgálatok részéről ellenállás alakult ki az akció miatt. Megtették, amit kértek tőlük, de ellenezték a projektet. Hersh a belső konfliktusnak köszönhetően, szivárogtatás útján jutott hozzá információkhoz. Azt is megjegyezte, hogy a történtekkel egyébként a csővezetékeket építő cégek is tisztában vannak.
Miért akarhatta felrobbantani az USA az Északi Áramlatot?
Arra a kérdésre, hogy mi volt az amerikai kormányzat indítéka, azt válaszolta, hogy
a Nyugat számára nem alakult jól a háború, féltek a közelgő téltől. Az Egyesült Államok attól tartott, hogy Németország feloldja az Északi Áramlatra vonatkozó szankciókat a hideg tél miatt. Washingtonban komoly gondot okozott, hogy Németország és Nyugat-Európa esetleg leállíthatja a fegyverszállításokat, vagy hogy a német kancellár újra üzembe helyezi a vezetéket.
„Szerintem nem gondolták át alaposan. Furcsán hangzik, de nem hiszem, hogy a kormány tagjai elmélyült gondolkodás után döntenének. Biztos vannak olyanok az amerikai üzleti életben, akik örömmel látják, hogy egyre versenyképesebbek vagyunk. A cseppfolyósított földgáz (LNG) eladásából rengeteg pénzt keresünk. Biztos vannak olyanok is, akik szerint az Északi Áramlat likvidálása hosszú távon lendületet ad az amerikai gazdaságnak. De szerintem pusztán arról van szó, hogy a Fehér Ház az újraválasztás megszállottja. A CIA a hatalomért dolgozik, nem az alkotmányért. Meg akarják nyerni a háborút. Azt hiszem, belebonyolódtunk valamibe, ami nem fog működni. A háború nem végződik majd jól ennek a kormánynak a szempontjából. Amit tettek, az stigma lesz az Egyesült Államokon.”
Lavrov: Moszkva a BT-ben fogja követelni a robbantások kivizsgálásátOroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését készíti elő, amelyen követelni fogja az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának kivizsgálását – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán az orosz parlament alsóházában. Hangsúlyozta, hogy Moszkva nem ért egyet Stephane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője azon kijelentésével, miszerint az ENSZ-nek nincs felhatalmazása a vezetékeken történt incidensek kivizsgálására. Emlékeztetett rá, hogy António Guterres ENSZ-főtitkár nemrégiben saját hatáskörben felállított és a helyszínre küldött egy vizsgálócsoportot egy incidens kivizsgálására a szíriai Idlíb tartományban. Lavrov azt hangoztatta, hogy a nyugati politikusok ugyanúgy hazudnak Oroszországnak a gázvezetékek felrobbantásáról, ahogy ezt korábban a minszki megállapodásokkal és a végrehajtásukkal kapcsolatban tették. Emlékeztetett rá, hogy Angela Merkel volt német kancellár és Francois Hollande francia exkormányfő „cinikus beismerést” tett, miszerint csak időnyerés miatt volt szükség a BT által az ukrajnai rendezés alapjaként jóváhagyott minszki csomagra, hogy így lehetővé tegyék Kijev számára a katonai képességeinek kiépítését. Kitért Oroszország aktualizált külpolitikai koncepciójára, amely szerinte arról szól, hogy véget kell vetni a Nyugat dominanciájának a nemzetközi élet kereteinek alakításában. A kialakuló többközpontú világrend alapjait Lavrov szerint a Moszkva és Peking közötti külpolitikai kötődés „betonozza be”, a felek ennek megerősítésén dolgoznak, a közeljövőben magas szintű kapcsolatfelvételek várhatók. Indiával is „különösen privilegizált stratégiai partnerségi kapcsolatok” alakulnak. Az Oroszországgal szemben barátságos országok között Brazíliát, Iránt, az Egyesült Arab Emírségeket, Egyiptomot, Törökországot, Szaúd-Arábiát és Dél-Afrikát nevezte meg. |
