Az ipari termelés (így az élelmiszergyártás) környezetterhelésének igazságos kompenzálására egy uniós szabályozás nyomán nemrég bevezetett, úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi díj célja, hogy a terhelés kiváltói – a gyártók vagy külföldi előállítás esetén a forgalmazók – megfizessék a hulladékkoncesszor felé a környezetszennyező csomagolóanyagok hulladékkezelésének költségét. Lényeges azonban – írja közleményében a Gazdasági Versenyhivatal –, hogy a díjat a jogszabályok egyértelműen „gyártói felelősségi kötelezettségként” határozzák meg, nem pedig a vevőkre (azaz közvetve vagy közvetlenül a fogyasztókra) áthárítandó költségelemként.
Fotó: Huszár Márk / Heves Megyei Hírlap
Az összehangolással kell vigyázni
Ha a díjtételt az érintettek összehangoltan hárítják át a vevőkre, együttműködésük versenykorlátozó megállapodásnak minősülhet, és súlyos jogi következményekkel járhat – figyelmezteti a piaci szereplőket a Gazdasági Versenyhivatal. Hasonló jogsértésért bírságolta meg a 2019-ben a legnagyobb hazai elemgyártókat, amiért a szektorban 2005-ben bevezetett hulladékkezelési díjat egységesen, teljes egészében és egymással egyeztetve hárították át a vevőikre. A kartellért a hatóság jogerősen több mint harmincmillió forintnyi bírságot szabott ki a cégekre.
A GVH ismét arra hívja fel a figyelmet, hogy az érintettek vegyék figyelembe a hivatal élelmiszer-csomagolások fenntarthatóságával kapcsolatos megállapításait, amelyeket a tejtermékek és a tartós élelmiszerek piacain lefolytatott gyorsított ágazati vizsgálatok kapcsán tett.
A két vizsgálatban a GVH szakértői egyaránt azt állapították meg, hogy az élelmiszerpiacokon a fenntartható csomagolás ösztönzése mérsékelni tudná a gyártók költségeit, így hozzájárulhatna a fogyasztói árak csökkenéséhez is.
A javaslatok összhangban vannak az újonnan bevezetett díjtétel szabályozási koncepciójával is, amelyben az alacsonyabb környezetterhelésű, könnyebben újrahasznosítható (például papír, üveg vagy textil) csomagolások kilogrammonkénti kiterjesztett gyártói felelősségi díja is jóval alacsonyabb, mint például a műanyagoké – ezáltal motiválva a gyártókat a környezetbarát csomagolási megoldásokra.
Rajta lesz a GVH szeme a „gyártói magatartásokon”
A nemzeti versenyhatóság a figyelmeztetésével párhuzamosan jelzi: a kiterjesztett gyártói felelősségi díj kapcsán szorosan figyelemmel követi majd a gyártói magatartásokat, szükség esetén pedig beavatkozik a piaci verseny tisztasága és a fogyasztók érdekében.
A közlemény kapcsán megjegyezendő, hogy miközben a fenntarthatóbb csomagolásra való átállás költségei ténylegesen jelentkeznek a gyártónál, az átállástól remélhető költség- és árcsökkenésről a GVH is csak lehetőségként ír. Ráadásul nem tudni, hogy egy valóban bekövetkező költségcsökkenés mennyiben ellensúlyozza a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat. Az is kérdéses, hogy nevezhető-e összehangolt fellépésnek, ha az őket azonos időben érő azonos hatás (díjfizetési kötelezettség) azonos reagálásra készteti az érintett piaci szereplőket.
