BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hulladékgazdálkodás: kiderült, mit írt a Mol az önkormányzatoknak – a lakosság hátradőlhet

A Világgazdaság birtokába jutott levélben a Mohu Mol pontokba szedte, hogy milyen feladat marad, mi szűnik meg, és mi lesz újdonság az önkormányzatok számára a július 1-jén életbe lépő új hulladékgazdálkodási rendszerben.

Napokon belül alapjaiban változik meg a hazai hulladékgazdálkodási rendszer: a koncessziós feladatok a Mohu Mol Zrt.-re hárulnak, amelynek az önkormányzatokkal is együtt kell majd működnie. A Világgazdaság birtokába került levélből kiderül, hogyan osztják ki a lapokat július 1-jétől egyes részterületeken.

03,24,2023:,People,Passing,Between,Piles,Of,Rubbish
A köztisztasági feladat marad az önkormányzatoknál.
Fotó: Shutterstock

 

Ugyanúgy viszik el a kukát, mint eddig

Az önkormányzatoknak írt levelében a Mohu leszögezi, hogy a jövő hónap elsején kezdődő változásokat a lakosság eleinte nem érzékeli. A kukát ezen a napon is ugyanaz a szolgáltató ugyanúgy viszi el, mint korábban. A változások hosszú távon lesznek észrevehetők, amiben a koncesszor számít a hulladékgazdálkodás korábbi részvevőinek együttműködésére, ha azok versenyképesen, átláthatóan és fenntarthatóan végzik a tevékenységüket. A Mohu leszögezi, hogy készen áll a feladatra, a szükséges adminisztrációs munkát elvégezte, a rendszer indulásra kész.

A hulladékgazdálkodási eszközök maradnak  

Az önkormányzatok a koncesszió indulása után is eszköztulajdonosok lesznek, tehát a tulajdonukban maradnak a hulladékgazdálkodási létesítmények. Ezeknek a használatával kapcsolatban a Mohu már megkötötte a szükséges szerződéseket az üzemeltetőkkel.

Búcsú a hulladékgazdálkodási alapfeladatoktól  

Július 1-jétől megszűnik az önkormányzatok hulladékgazdálkodási alapfeladata, ezt a koncessziós társaság veszi át. A jelenlegi közszolgáltató cégek a Mohu Zrt. alvállalkozóiként látják el a hulladékgazdálkodási feladatokat. A közülük a Mohu által kiválasztott régiókoordinátorok és közreműködő alvállalkozók feladata lesz, hogy a koncessziós társaság irányításával, az általa meghatározott módon, az uniós és hazai szabályoknak megfelelően, előkezelésre minél alkalmasabb módon gyűjtsék a hulladékot, amely ezt követően újrafeldolgozásra kerülhet.

Hatályon kívül kerülnek a helyi hulladékgazdálkodási rendeletek

Az önkormányzatok hulladékgazdálkodási rendeleteit a jövőben hatályon kívül kell helyezni. Az önkormányzatok által eddig biztosított hulladékgazdálkodással kapcsolatos kedvezmények egy, a parlament előtt lévő törvénymódosítás alapján megmaradnak az új rendszerben is, hacsak az adott önkormányzatok nem vonják vissza ezeket, és jelentik be a változást a Mohunak és/vagy az NHKV-nak

Az új kedvezmények bevezetése a jövőben nem önkormányzati jogkör lesz, mivel a hulladékszolgáltatásra vonatkozó díjak miniszteri jogkörbe kerültek.

Az önkormányzat azonban szociális alapon a jövőben is hozzájárulhat – a saját forrásai terhére – a saját településén lakók hulladékszolgáltatási költségeihez. Ezt akár a Mohun keresztül is megteheti. A törvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzat átvállalhassa a díj egy részét vagy egészét.

A köztisztasági alapfeladat megmarad

A köztisztasági feladatellátás július 1. után is az önkormányzatok feladata lesz, és a költségei is az önkormányzatoknál maradnak. 2023 július 1. után a köztisztaságból származó – települési hulladéknak minősülő – hulladék átvételére csak a Mohu vagy annak szerződött alvállalkozói jogosultak. A köztisztaságból származó települési hulladék átvételének, kezelésre átadásának költségei a Mohunál jelentkeznek, amelyet az önkormányzatok az illetékes miniszter által megállapított szolgáltatási díj formájában térítenek meg a Mohunak.

Megjelenik az EPR (Extended Producer Responsibility), vagyis a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer. Alapelvét az Európai Unió dolgozta ki. 

Az alapelv előírja, hogy a termékek teljes életciklusáért a gyártó felel. Ez azt jelenti, hogy azért is a gyártó felelős, amikor már hulladék lesz az adott termékből, és ennek költségeit EPR-díjban megfizeti a Mohunak.

Az önkormányzatok esetében ez azért fontos, mert a köztisztaságért továbbra is adott önkormányzat lesz a felelős. Ugyanakkor a köztisztasági hulladék jelentős része EPR-köteles termékekből származik. Ezért a köztisztasági hulladékban az országos átlag alapján előforduló EPR-termékek arányának megfelelően a Mohu negyedévente elszámol az önkormányzatokkal, és kifizeti az ennek megfelelő költséget.

Persze, a fentieken felül számos további kérdés is felmerülhet, ezért a Mohu jelezte, hogy később is részletesen tájékoztat mindenkit a változásokról, e célból kommunikációs csatornákat is létrehoz az önkormányzatoknak.  

  • Összefoglalókat készít az önkormányzatoknak az aktualitásokról, információkról, és azokat elektromos levélben elküldi számukra a BM által frissített önkormányzati címlistára, továbbá a vármegyei elnökökön, valamint az önkormányzati szövetségeken keresztül.
  • A Belügyminisztériummal közös kommunikáció: a BM rendszeresen megjelenő hírlevelében tájékoztató anyagokat tesz közzé.
  • A már megkezdődött online egyeztetések rendszeresek lesznek. Ennek első állomásai voltak a június első hetén tartott online előadások. A Mohu honlapján elérhető felület, kifejezetten az önkormányzatok részére, amelyen kérdéseket lehet feltenni, és a Mohu szakértői válaszolnak rájuk.

Túl sok hulladék megy a lerakóba

Levelében a Mohu felidézi, hogy a magyar kormány 2022-es ben kihirdetése szerint az évente mintegy 5 millió tonna települési hulladék kezeléséért a Mol lesz a felelős. Az országos hulladékkoncesszió által kijelölt feladatra a Mol megalapította a Mohu nevű céget, és vállalta, hogy egy olyan hulladékkezelési rendszert hoz létre, amely egységes, versenyképes, átlátható és fenntartható lesz. A Mol által vállalt munka 35 évre szól. Elvégzéséhez rendkívüli költségek szükségesek, a vállalat az első tíz évben legalább 185 milliárd forint értékű beruházást valósít meg.

Magyarországon jelenleg a hulladékok mintegy felét egyszerűen lerakjuk, eltemetjük. Az Európai Unió előírása viszont az, hogy a tagállamokban 2035-re a lerakott hulladék aránya 10 százalékra, vagyis az ötödére kell csökkenteni, az újrahasznosításét pedig 65 százalékra növelni a jelenlegi 32 százalék helyett.

Több uniós ország ezt már megtette: nyolc tagállamban a hulladék legalább felét újrahasznosítják, és a lerakás alig 1-2 százalékos. A hazai háztartások jelenleg évi 364 kilogramm szemetet termelnek, míg az uniós átlag 505 kilogramm.

  

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.