Napokon belül alapjaiban változik meg a hazai hulladékgazdálkodási rendszer: a koncessziós feladatok a Mohu Mol Zrt.-re hárulnak, amelynek az önkormányzatokkal is együtt kell majd működnie. A Világgazdaság birtokába került levélből kiderül, hogyan osztják ki a lapokat július 1-jétől egyes részterületeken.

03,24,2023:,People,Passing,Between,Piles,Of,Rubbish
A köztisztasági feladat marad az önkormányzatoknál.
Fotó: Shutterstock

 

Ugyanúgy viszik el a kukát, mint eddig

Az önkormányzatoknak írt levelében a Mohu leszögezi, hogy a jövő hónap elsején kezdődő változásokat a lakosság eleinte nem érzékeli. A kukát ezen a napon is ugyanaz a szolgáltató ugyanúgy viszi el, mint korábban. A változások hosszú távon lesznek észrevehetők, amiben a koncesszor számít a hulladékgazdálkodás korábbi részvevőinek együttműködésére, ha azok versenyképesen, átláthatóan és fenntarthatóan végzik a tevékenységüket. A Mohu leszögezi, hogy készen áll a feladatra, a szükséges adminisztrációs munkát elvégezte, a rendszer indulásra kész.

A hulladékgazdálkodási eszközök maradnak  

Az önkormányzatok a koncesszió indulása után is eszköztulajdonosok lesznek, tehát a tulajdonukban maradnak a hulladékgazdálkodási létesítmények. Ezeknek a használatával kapcsolatban a Mohu már megkötötte a szükséges szerződéseket az üzemeltetőkkel.

Búcsú a hulladékgazdálkodási alapfeladatoktól  

Július 1-jétől megszűnik az önkormányzatok hulladékgazdálkodási alapfeladata, ezt a koncessziós társaság veszi át. A jelenlegi közszolgáltató cégek a Mohu Zrt. alvállalkozóiként látják el a hulladékgazdálkodási feladatokat. A közülük a Mohu által kiválasztott régiókoordinátorok és közreműködő alvállalkozók feladata lesz, hogy a koncessziós társaság irányításával, az általa meghatározott módon, az uniós és hazai szabályoknak megfelelően, előkezelésre minél alkalmasabb módon gyűjtsék a hulladékot, amely ezt követően újrafeldolgozásra kerülhet.

Hatályon kívül kerülnek a helyi hulladékgazdálkodási rendeletek

Az önkormányzatok hulladékgazdálkodási rendeleteit a jövőben hatályon kívül kell helyezni. Az önkormányzatok által eddig biztosított hulladékgazdálkodással kapcsolatos kedvezmények egy, a parlament előtt lévő törvénymódosítás alapján megmaradnak az új rendszerben is, hacsak az adott önkormányzatok nem vonják vissza ezeket, és jelentik be a változást a Mohunak és/vagy az NHKV-nak. 

Az új kedvezmények bevezetése a jövőben nem önkormányzati jogkör lesz, mivel a hulladékszolgáltatásra vonatkozó díjak miniszteri jogkörbe kerültek.

Az önkormányzat azonban szociális alapon a jövőben is hozzájárulhat – a saját forrásai terhére – a saját településén lakók hulladékszolgáltatási költségeihez. Ezt akár a Mohun keresztül is megteheti. A törvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzat átvállalhassa a díj egy részét vagy egészét.

A köztisztasági alapfeladat megmarad

A köztisztasági feladatellátás július 1. után is az önkormányzatok feladata lesz, és a költségei is az önkormányzatoknál maradnak. 2023 július 1. után a köztisztaságból származó – települési hulladéknak minősülő – hulladék átvételére csak a Mohu vagy annak szerződött alvállalkozói jogosultak. A köztisztaságból származó települési hulladék átvételének, kezelésre átadásának költségei a Mohunál jelentkeznek, amelyet az önkormányzatok az illetékes miniszter által megállapított szolgáltatási díj formájában térítenek meg a Mohunak.

Megjelenik az EPR (Extended Producer Responsibility), vagyis a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer. Alapelvét az dolgozta ki. 

Az alapelv előírja, hogy a termékek teljes életciklusáért a gyártó felel. Ez azt jelenti, hogy azért is a gyártó felelős, amikor már hulladék lesz az adott termékből, és ennek költségeit EPR-díjban megfizeti a Mohunak.

Az önkormányzatok esetében ez azért fontos, mert a köztisztaságért továbbra is adott önkormányzat lesz a felelős. Ugyanakkor a köztisztasági hulladék jelentős része EPR-köteles termékekből származik. Ezért a köztisztasági hulladékban az országos átlag alapján előforduló EPR-termékek arányának megfelelően a Mohu negyedévente elszámol az önkormányzatokkal, és kifizeti az ennek megfelelő költséget.

Persze, a fentieken felül számos további kérdés is felmerülhet, ezért a Mohu jelezte, hogy később is részletesen tájékoztat mindenkit a változásokról, e célból kommunikációs csatornákat is létrehoz az önkormányzatoknak.  

  • Összefoglalókat készít az önkormányzatoknak az aktualitásokról, információkról, és azokat elektromos levélben elküldi számukra a BM által frissített önkormányzati címlistára, továbbá a vármegyei elnökökön, valamint az önkormányzati szövetségeken keresztül.
  • A Belügyminisztériummal közös kommunikáció: a BM rendszeresen megjelenő hírlevelében tájékoztató anyagokat tesz közzé.
  • A már megkezdődött online egyeztetések rendszeresek lesznek. Ennek első állomásai voltak a június első hetén tartott online előadások. A Mohu honlapján elérhető felület, kifejezetten az önkormányzatok részére, amelyen kérdéseket lehet feltenni, és a Mohu szakértői válaszolnak rájuk.

Túl sok hulladék megy a lerakóba

Levelében a Mohu felidézi, hogy a magyar kormány 2022-es ben kihirdetése szerint az évente mintegy 5 millió tonna települési hulladék kezeléséért a Mol lesz a felelős. Az országos hulladékkoncesszió által kijelölt feladatra a Mol megalapította a Mohu nevű céget, és vállalta, hogy egy olyan hulladékkezelési rendszert hoz létre, amely egységes, versenyképes, átlátható és fenntartható lesz. A Mol által vállalt munka 35 évre szól. Elvégzéséhez rendkívüli költségek szükségesek, a vállalat az első tíz évben legalább 185 milliárd forint értékű beruházást valósít meg.

Magyarországon jelenleg a hulladékok mintegy felét egyszerűen lerakjuk, eltemetjük. Az Európai Unió előírása viszont az, hogy a tagállamokban 2035-re a lerakott hulladék aránya 10 százalékra, vagyis az ötödére kell csökkenteni, az újrahasznosításét pedig 65 százalékra növelni a jelenlegi 32 százalék helyett.

Több uniós ország ezt már megtette: nyolc tagállamban a hulladék legalább felét újrahasznosítják, és a lerakás alig 1-2 százalékos. A hazai háztartások jelenleg évi 364 kilogramm szemetet termelnek, míg az uniós átlag 505 kilogramm.