Július 1-jén lép életbe a koncessziós magyarországi hulladékgazdálkodási rendszer. Korábbi közlések szerint a rendszer indulásra kész, mindazonáltal a terület részletszabályairól csütörtök éjjel megjelent határozatok közül az első éppen egy olyan módosítás, amely azt rögzíti, mi történik, ha a koncessziós szerződés nem lép hatályba július 1-jén.
Fotó: Ádám János / Mediaworks
Megéri mielőbb hatályba léptetni a szerződést
E szerint a koncesszor kártalanításra jogosult, hacsak nem éppen kizárólag a saját érdekkörében bekövetkező változás miatt maradt el a hatálybalépés. A kártalanításnak fedezetet kell nyújtania a hatálybalépés elmaradása miatt a koncesszornál keletkezett indokolt és igazolt költségekre, ezt, ahogyan a kártalanítás menetét is, a rendeletmódosítás tovább részletezi.
Egy új kormányrendelet azt írja le, hogy a koncessziós társaság milyen szabályok mentén köteles együttműködni a területet koordináló szervvel, amely egy állami tulajdonú gazdasági társaság. Az együttműködés területei
- a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer,
- a kölcsönös adatszolgáltatás,
- a hulladékgazdálkodási eszközök fejlesztési irányának és tartalmának meghatározása,
- jelentések,
- a jelentésekhez szükséges kölcsönös információnyújtás,
- az ügyfélszolgálat működtetéséhez kapcsolódó feladatokban,
- a lakossági edukációs feladatok összehangolása és megosztása.
Készülni kell a kockázatokra, extra kiadásokra
Rendelet született a hulladékgazdálkodási rendszer szereplői által létrehozandó pénzügyi biztosítékról, a céltartalék képzésére kötelezettek köréről, a pénzügyi biztosíték, a céltartalék formájáról és mértékéről, felhasználásának feltételeiről, elszámolásának és nyilvántartásának szabályairól, valamint a környezetvédelmi biztosítás részletes szabályairól. A pénzügyi biztosíték képzésére kötelezett a pénzügyi biztosíték formáját maga választja meg. Pénzügyi biztosítékként olyan pénzügyi letét fogadható el, amelyet a pénzügyi letétet kezelő hitelintézet elkülönített és zárolt számlán vezet, valamint tart nyilván.
A céltartalékot a hulladéklerakó üzemeltetője a tevékenysége során esetleg bekövetkező környezetkárosodás felszámolására, illetve az előzetes rekultivációs terv szerint becsült környezetvédelmi költségekre kell képeznie.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra jogosult koncessziós társaság évi 10 millió forintos céltartalékot képez. Legalább 10 milliós az elvárt környezetvédelmi biztosítás nagysága, ha a hulladéktermelő gazdálkodó szervezet telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége meghaladja veszélyes hulladék esetén a 200, nem veszélyes hulladék esetén a 2000, nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kilogrammot.
Szamárvezető a szerződésekhez
Egy további kormányrendelet leírja, hogy az eredeti hulladéktermelő és a koncesszor közötti szerződésnek mit kell legalább tartalmaznia. (Értelemszerűen a felek adatait, az érintett ingatlan helyét és a gyűjtőedény(ek) űrmértékét, a szolgáltatás tartalmát, a fizetendő díjjal kapcsolatos információk nyilvános elérhetőségét, a számlázási és fizetési módot, az elszámolási és a számlázási időszakokat, a szerződés hatálybalépését és időtartamát, a szerződés megszüntetésének feltételei, valamint az átvétel, a gyűjtés és az elszállítás módját.) A felsoroltak kapcsán a regula több részletre is kitér, például hogy a koncessziós társaság – különösen a hulladék jellegét, típusát, minőségét, mennyiségét, az alkalmazott gyűjtési módot, edényméretet, valamint a szolgáltatás gyakoriságát figyelembe véve – differenciált tartalmú szolgáltatásokat határozhat meg.
Minden hulladékot a saját gyűjtőedényébe
A gazdálkodó szervezet a koncessziós társaságnak díjat fizet. A hulladékot szabványos gyűjtőedényben vagy a koncessziós társaság, vagy a koncesszori alvállalkozó által meghatározott egyéb módon gyűjti. A hulladékot a vegyes hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni. A nem az alaptevékenység során képződő biológiailag lebomló hulladékot a sütőolaj és -zsír anyagáramba tartozó hulladéktól eltérő állati eredetű melléktermékek kivételével a koncessziós társaságnak vagy a koncesszori alvállalkozónak kell átadni. A sütőolaj és -zsír anyagáramba tartozó hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni, az ilyen hulladék gyűjtését szolgáló edényben.
Radioaktív hulladékot hulladékgyűjtő edényben nem szabad elhelyezni.
A koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó a gazdálkodó szervezettől legalább a műanyag-, a fém- és a papírhulladékot házhoz menő gyűjtési rendszerben szállítja el. Külön rendeletek szólnak a használt sütőolaj, a gumiabroncs és a textilhulladék sorsáról, vagyis a gyűjtés mikéntjéről, a gazdálkodó szervezet kötelességeiről és együttműködéséről.
Módosultak a kiterjesztett gyártói felelősségről szóló egyes kormányrendeletek is. Ezen belül a csomagolási hulladékok kapcsán az érintett hulladékok jelölési kötelezettségéről, begyűjtési arányáról, a jelölt műanyag rekeszek és raklapok hasznos élettartamát maximáló kezeléséről jelentek meg kötelezettségek. El kell érni, hogy az egy naptári évben országosan képződő hulladékká vált csomagolás teljes tömegének – legalább 55 százalékos anyagában való hasznosítása mellett – legalább 60 százalékát hasznosítsák úgy, hogy az egy naptári évben országosan képződő hulladékká vált csomagolás anyagfajtáinak teljes tömegéhez viszonyítva anyagfajtánként az újrafeldolgozási arány – a tevékenység az uniós elvárásoknak megfelelő körülmények között történhet külföldön is – a következő legyen:
- üveg esetén 60,
- papír és karton esetén 60,
- fém esetén 50,
- fa esetén 15,
- műanyag esetén 22,5 százalék,
kizárólag azokat az anyagokat figyelembe véve, amelyeket újból műanyagokká dolgoznak fel.
A gyártói felelősségi rendszer kiterjed az elemekre és az akkumulátorokra is, sőt a roncsautók is bekerülnek a koncessziós rendszerbe.
Mielőbb igazolni kell az érintett termék exportját – illetve nem
Nem lép hatályba a kiterjesztett gyártói felelősségről szóló kormányrendelet azon bekezdése, amely szerint a tárgynegyedévben beszerzett körforgásos termék mennyisége 60 százalékát a beszerzés tárgynegyedévének utolsó napjától, legfeljebb 365 napon belül kell igazoltan külföldre kiszállítani. Ellenkező esetben a 366. napon a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség – a díjfizetési kötelezettség keletkezése napján hatályos szabályok szerint – beáll a nyilatkozónál. Megjelentek a csomagolóanyagok kódjai is együtt több száz sort tartalmazó táblázatokban.
Fontos változások az EPR-ben, például mentességek
Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója sorra vette, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben (EPR) milyen fő változások születtek. E szerint a csomagolóanyagok esetén a módosítás következtében
- az EPR-rendelet nem vonatkozik a lakossági, illetve az egészségügyi szolgáltatóknál képződő gyógyszerhulladéknak minősülő, a gyógyszerrel közvetlenül érintkező fogyasztói csomagolásra;
- a fogyasztónak való értékesítés helyén használt, megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerek, és az ilyen célú egyszer használatos csomagolószerből létrehozott csomagolások esetén a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a csomagolószer gyártóját terheli, miközben a rendelet korábban a belföldi csomagolószerértékesítőket kötelezte volna díjfizetésre;
- a csomagolás-összetevőkre, az egyes összetevőkre vonatkozó körforgásos kódokat és az azokhoz tartozó kiterjesztett gyártói felelősségi díjtételeket kell alkalmazni.
Az újrahasználható csomagolószereket érintő változások:
A módosító rendelet a termékdíj szabályozáshoz hasonló lehetőségeket vezet be az EPR-díj-fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez az újrahasználható csomagolószerek esetében az alábbiak szerint.
- Nem minősül saját célú felhasználásnak a termékdíjszabályokhoz hasonlóan a belföldi gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő, külföldről visszahozott, az országos hulladékgazdálkodási hatóság újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvett újrahasználható csomagolás végleges elválasztása a terméktől, amennyiben a csomagolószer első felhasználása során a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat korábban megfizették, vagy
- a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolás végleges elválasztása a terméktől, ha azt a kötelezettség keletkezésétől számított 365 napon belül igazoltan visszaszállítják külföldre. A külföldre történő kiszállítás szállítólevéllel vagy fuvarokmánnyal igazolható.
Továbbá nem minősül saját célú felhasználásnak a külföldi előállítású csomagolást alkotó újrahasználható csomagolószer végleges elválasztása az árutól vagy az újrahasználható csomagolószerből csomagolás létrehozása, ha annak bérbeadójának a hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott bérleti rendszer üzemeltetésére vonatkozó engedélye van. Ebben az esetben a gyártónak nem kell teljesítenie az EPR-rendelet nyilvántartásba vételre, valamint a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírásait. Kivéve ha az újrahasználható csomagolószer belföldön lesz hulladék.
Abban az esetben sem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni az újrahasználható csomagolószerből létrehozott csomagolás forgalomba hozatala esetén, ha azt az országos hulladékgazdálkodási hatóság felvette az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába – kivéve az első alkalommal létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatala.
Eddig csak a gépjármű-termékáramban érintett termékek, vagyis a gépjárművek gyártói vállalhatták át szerződés alapján az EPR-díj-fizetési kötelezettséget, a módosítás alapján azonban a Közösségi rendeletek szerinti mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott körforgásos termék esetén a mezőgazdasági termelői szerveződés is átvállalhatja azt.
A sütőolajok esetén nyilatkozat alapján van lehetőség mentességet kapni. Nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni, ha a fizetésre kötelezett gyártó vevője nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt sütőolajat más termék előállításához közvetlen anyagként használja fel, amelynek során a sütőolaj a technológiai eljárás szerint beépül az előállított termékbe.
A módosító rendelet értelmében a gyártó jogosult a nyilvántartást a forgalomba hozott körforgásos termék helyett a készletre vett körforgásos termékről vezetni. Ebben az esetben a gyártó által fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértékének meghatározása során a forgalomba hozott körforgásos termékmennyiség helyett a tárgynegyedévben készletre vett körforgásos termék mennyiségét kell figyelembe venni. A gyártó a készletre vett körforgásos termékről való nyilvántartás vezetésre vonatkozó választását a negyedéven belül nem változtathatja meg.
A készletre vétellel történő nyilvántartás vezetés negyedév fordulójával való választása esetén a gyártónak a tárgynegyedév első napján készleten lévő körforgásos termékeiről leltárt kell készítenie, amely a tárgynegyedévi körforgásos termékek nyitókészlete és az adatszolgáltatás része.
A gyártó az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatásának adatait legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-éig módosíthatja az eddigi határidő helyett, amely a számla kézhezvételétől számított 15 nap volt.
