Nem új keletű a kormány terve a lakástámogatási rendszer átalakításáról: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tavaly októberben az ÉVOSZ konferenciáján beszélt először arról, hogy új lakáspolitikára van szükség, amely figyelembe veszi a különböző életpályamodelleket, mint például a pedagógusok és az orvosok letelepedésének támogatását.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten jelentette be, hogy a kormány jelentősen átdolgozza a hazai lakástámogatások rendszerét. A döntés értelmében 2024. január elsejétől a családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK) 5000 fő fölötti településeken már nem lehet igénybe venni, tehát a mostani formájában lényegében megszűnik, és leszűkül a falusi otthonteremtés támogatására.
Nagy Márton többek között azzal indokolta a változtatást, hogy az eddigi támogatási formákkal nem sikerült elérni azt a hőn áhított évi 40 ezres lakásépítési számot, amellyel biztosítható lenne az állomány folyamatos megújulása. Ehhez a legközelebb 2020-ban voltunk, de akkor is mindössze 27 ezer lakás épült Magyarországon.
Koji László, az Építőipari Vállalatok Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a szakmai egyeztetésekbe rendszeresen bevonják őket, ám egyelőre a kormányzati bejelentésekben szerepeltekhez képest nekik sincs több információjuk a CSOK-kal kapcsolatban. Azt viszont megjegyezte, hogy mindenképpen támogatnák, ha az új lakáspolitikai intézkedések körébe bekerülnének az energiamegtakarítást szolgáló felújítások. A részletek kidolgozásával a családpolitikáért felelős Kulturális és Innovációs Minisztériumot bízták meg, amely év végéig kapott határidőt, hogy az 5000 főnél nagyobb települések esetén dolgozzon ki valamilyen családtámogatási formát.
A falun élők örülhetnek egyelőre
A mostani változtatások legnagyobb haszonélvezői a falvakban élők, az ő esetükben a keretösszeg jelentősen, 50 százalékkal emelkedik, így a jövőben új ingatlan vásárlásához, építéséhez
- egy gyermek esetén az eddigi 600 ezer helyett 1 millió forintot,
- kettőnél 2,6 millió helyett 4 milliót,
- míg három után az eddigi 10 millió helyett 15 millió forintot ad a kormány.
A támogatási összeg felét lehet továbbra is felújításra, bővítésre igényelni, így egy gyermeknél 500 ezer, kettőnél 2 millió, háromnál pedig 7,5 milliót lehet ilyen célra kapni, de marad az 5 százalékos áfa lehetősége is.
Lassan 10 éve van velünk a CSOK
A a mostani formájában 2015. júliusban indult el a korábbi szocpol folytatásaként, amely használt lakás vásárlásához, bővítéséhez, valamint új lakás vagy ház építéséhez vehető igénybe a gyermekek számának függvényében. Azóta viszont az építőipari ingatlanárak is alaposan megemelkedtek, így használt lakás vásárlása esetében egy gyermekre fizetendő 600 ezer forint, vagy két gyermek esetében járó 1,43 millió értéke ma jóval kevesebbet ér, így mindenképp indokolt volt a keretösszegek megemelése. A támogatást az idén április 30-ig 224 841 család vette igénybe, összesen 730 milliárd forint összegben.
Égnek a vonalak a CSOK-döntés után, máris vannak új kérdésekHibernálódik a városi lakáspiac, amíg nem jelentik be azt az új családtámogatási rendszert, amivel a városban élők is számolhatnak 2024-től – reagáltak piaci szereplők a ma ismertetett kormánydöntésre, miszerint 50 százalékkal megemelik a CSOK összegét, de az csak a falvakban lesz felhasználható. A 75 százalékban ingatlancélra fordított Babaváró korhatárossá tétele is meglepte az érintetteket. Mi lesz a CSOK-hitellel és a folyamatban lévő szerződésekkel? – egyelőre csak a kérdések sorjáznak, a Magyar Közlönyre vár a fél ország ma is |
