Optimisták az elemzők: a következő hónapokban tovább csökkenhet az infláció

Az elemzők szerint a jegybank monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően döntött, a következő hónapokban tovább csökkenhet az Magyarországon. Az egyhetes betéti eszköz kamata havonta 100 bázisponttal apadhat, így szeptemberben elérheti az alapkamatot. A kamatcsökkentés továbbra is határozott, de nem túlzottan gyors, fokozatos ütemben folytatódik majd.

Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője is úgy véli, tovább csökkenhet az infláció. 2023 folyamán egyre markánsabban jelentkezik a szigorú monetáris politika, a csökkenő globális nyersanyagárak, a mérséklődő hazai fogyasztás és a kormányzat piaci versenyt erősítő lépéseinek árleszorító hatása. A dezinfláció üteme tovább gyorsul, így az év végére várhatóan egy számjegyűvé válik az infláció. 

Pozitív jelek az inflációs folyamatokban

Májusban a vártnál nagyobb mértékben csökkent az infláció, éves bázison az áprilisi 24 százalékot követően 21,5 százalékot tett ki, miközben a maginfláció 24,8 százalékról 22,8 százalékra süllyedt. Az élelmiszer-infláció azonban továbbra is magas, 33,5 százalékos, de havi bázison már csak 0,1 százalékos volt a drágulás. A háztartási energia ára a csökkenő fogyasztás miatt az előző hónaphoz képest 3 százalékkal mérséklődött, éves összevetésben 37,2 százalékos volt az emelkedés.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint a monetáris tanács a várakozásoknak megfelelően döntött: bár az alapkamatot nem változtatta meg, az egynapos betéti eszköz kamatát 100 bázisponttal, 16 százalékra csökkentette. Ezzel folytatódott a monetáris politika elmúlt hónapokban megkezdődött normalizációja. A kamatok csökkentése mellett

A kamatkondíciók lazítását több tényező is elősegítette

A világpiaci energiaárak csökkenésének és a mérséklődő belső keresletnek az eredményeként a folyó fizetési mérleg egyenlege javult, ami csökkentette a forintra nehezedő nyomást, és így a magyar fizetőeszköz árfolyama stabil és viszonylag erős tudott maradni – még a Fed kommunikációja okozta kisebb turbulencia ellenére is. Az infláció már szemmel láthatóan lassult – januári 25,7 százalékos értékéről májusra 21,5 százalékra, ami a vártnál gyorsabb mérséklődés –, ez szintén segítette a lazítást, sőt, akár egy jelentősebb lépést is indokolhatott volna. Ez ellen szólt ugyanakkor a Fed vártnál szigorúbb kommunikációja, illetve az uniós források csúszása. 

Regős úgy gondolja, a következő hónapokban az egyhetes betéti eszköz kamata az eddigihez hasonló ütemben, havonta 100 bázisponttal csökkenhet, így szeptemberben elérheti az alapkamatot, azaz a kamatcsökkentés továbbra is határozott, de fokozatos ütemben történik majd. Ezt követően a lazítási ütem lassabbá válhat, ezt nagyban meghatározzák a nyári energiapiaci folyamatok és a beérkező inflációs adatok. Az idei év végére 11 százalékos alapkamatot várnak. A keddi döntés kapcsán érdemes még kiemelni a jegybanki előrejelzés új számait: a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásait nem változtatta meg a jegybank, így idénre 0–1,5, míg jövőre 3,4–4,5 százalékos bővülést vár, azaz meglehetősen tág intervallumot ad meg. Szűkítette ugyanakkor az inflációra megadott intervallumot: 2023-ra 15,0–19,5 százalékról 16,5–18,5 százalékra – azaz az elemzői várakozásoknál némileg optimistább sávot megadva. A jövő évi inflációs várakozást ugyanakkor 0,5 százalékponttal a 3,5–5,5 százalékos, szintén elég tág sávba emelte, ami egyébként a kormányzati várakozásoknál optimistább, de a piaci várakozásokkal megegyezik. Az idei sávmódosítás azért is lehet fontos, mert ezzel egyre nő annak a valószínűsége, hogy 2023-ban a kormány pótlólagos nyugdíjemelést hajt végre a vártnál magasabb infláció miatt.

Magyarország kockázati megítélése kedvező maradt

Suppan Gergely, az MBH Elemzési Centrumának vezető elemzője kifejtette: az MNB által figyelt kulcsfontosságú külső és belső tényezők többsége további javulást, stabilizálódást mutatott, aminek hatására Magyarország kockázati megítélése kedvező maradt, lehetővé téve az egynapos betéti gyors tender kamatának 100 bázispontos csökkentését. Az MNB folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, valamint az inflációs kilátások alakulását, kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi pénzpiaci folyamatokat. A monetáris testület a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés tartósságát, a javuló kockázati megítélés tartós fennmaradása esetén a jegybank folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további fokozatos közelítését az alapkamathoz. 

Suppan szerint az inflációs várakozások horgonyzása, valamint az inflációs cél fenntartható módon történő elérése az alapkamat 13 százalékos szintjének tartós fenntartását teszi szükségessé, aminek csökkentése az infláció számottevő és tartós csökkenéséig nincs napirenden. Ha a fundamentális folyamatok indokolják, az alapkamat jelenlegi szintje a korábban vártnál hosszabb ideig fennmaradhat. Mivel a jegybank várakozásai, valamint az MBH elemzőinek jövendölése szerint is az év végére igen meredeken csökkenhet az infláció,

így a jövő év végére a várakozásaik szerint 6 százalékra csökkenhet az alapkamat. Az irányadó kamat csökkentésének várható folytatása ellenére sem vár az MBH elemzői csapata jelentősebb gyengülést a forint árfolyamában. Egyrészt a külső egyensúly, a folyó fizetési mérleg markáns javulása ellensúlyozhatja a kamatcsökkenések hatását, támaszt adva a forint árfolyamának. Másrészt a kamatcsökkentési ciklust, a hazai kamatok normalizálódását már beárazták a határidős piacok. Harmadrészt az inflációs prognózisok alapján az év végére pozitív lehet a reálkamat, a várhatóan meredeken csökkenő infláció az elvárt hozamot is mérsékli, emellett a hazai gazdaság kockázati megítélésének javulása a kockázati felárak szűkülését eredményezheti.