Tavasszal átalakult a Schneider Electric vezetősége, az ön pozícióváltása is ennek a hatása?

Itt azért még nem tartunk… Az előző CEO 18 évig volt az élen, az új is régóta a cégnél dolgozik, és most olyan irányt mutat, hogy az ipari automatizálásban is megkérdőjelezhetetlen pozíciót érjünk el. A Schneider Electricnek két fő területe van, amelyben világszerte piacvezető: az energiaelosztás és az ipari automatizáció, valamint a digital energy köti össze az eltérő ágak (ipari, lakossági, hálózati) fejlesztéseit. A fókusz sem most alakult ki, hiszen 2012 óta világszinten is sok szoftverfejlesztő, illetve szimulációs céget vásároltunk fel, mert tudtuk, hogy ezt az irányt szeretnénk képviselni, úgyhogy elkezdtük összeforrasztani azokat egy rendszerré. Az elmúlt másfél év árnyomása is ezt indikálta: két éve még 30-40 forint volt egy kilowattóra áram, tavaly 200 fölé is mentünk, a helyzet mostanság stabilizálódik – az eredeti szint közel dupláján. Mindenki ráébredhetett, hogy gáz nélkül tudunk élni, hiszen minden megoldható villamos energiával – anélkül viszont semmi sincs. Az igények tehát növekednek, ezért minden cég elkezdett foglalkozni azzal, miként tudjuk villamos energiával kiváltani a többi erőforrást, ez azonban pénzbe kerül. A geopolitikai változások is éreztették: energetikailag nem biztos, hogy vagyunk annyira szuverének, hogy ne legyünk sérülékenyek. Ez pedig kihívásokkal jár.

Racsek Dániel szerint a legnagyobb cégek már a beszállítóiknak is megfogalmaznak környeztvédelmi elvárásokat.
Fotó: Schneider Electric

Miként viszonyul egymáshoz a magyarországi részleg és a Schneider Electric egésze? 

Országigazgatónk szokta mondani, hogy „Magyarország számára fontos a Schneider, és a Schneidernek fontos Magyarország”. Van egy üzleti, értékesítési és ügyfélszolgálati központ, ahol a magyar kereskedelmi tevékenységet végezzük közel 200 emberrel, van egy energia- és fenntarthatósági szolgáltatóközpont is, ahol net zero stratégiát és végrehajtási térképet kínálunk. Itt van az európai beszerzési központ 300 emberrel, 25 országot kiszolgáló logisztikai központ Szigetszentmiklóson, gyár Gyöngyösön, Kunszentmiklóson és kettő Zalaegerszegen. A Schneider Electric EU-n belüli bevételgeneráló képessége rendkívül nagy, mi pedig 

logisztikailag is jó helyen vagyunk, ráadásul kiváló a hozzáállásunk, a szakképzettségünk, ezért fontos Magyarország, és még fontosabb lehet.

Akkor sorban állnak a munkára jelentkezők?

A szakmán belül van egy mondás az elmúlt 30 évre vonatkoztatva, hogy „vagy schneideres voltál, vagy schneideres leszel”. Valószínűleg az olvasók csak a jéghegy csúcsával találkoznak, ez jellemzően egy villanykapcsoló: nálunk a leginkább megtalálható a lekerekített, ovális forma, az is Schneider-gyártmány, magyar fejlesztés. Azt is szoktuk mondani, hogy a „villanykapcsolótól az atomerőműig” mindent gyártunk.

Ki szabja meg az irányt?

Mindig azt szerettem, hogy ez olyan multi, ahol az ember vállalkozó szellemiségű lehet. Természetesen adnak irányvonalat, vannak adminisztrációs feladatok, ám ezen túlmenően kitalálhatod a saját elképzeléseid, és támogatást is kapsz hozzá, méghozzá biztonságosabb környezetben, mint ha önmagad vállalkoznál. Korábban üzletfejlesztési igazgató voltam, a vénámban van, hogy folyamatosan új, piacot meghatározó irányvonalakon dolgozzunk. Ha pedig kitaláltam valamit, az nemcsak szó maradt, hanem piaci-üzleti sikerré tudtuk fordítani. Mindig az volt bennem, hogy meg tudom változtatni a világot, irányba állítani a céget és a piacot. Egy multi lassabban dönt, fordul és változik, ezért felém az az elvárás, hogy miként lehet az energiahatékonyság és az energiahálózat intelligensebb kezelését hatékonyabban csinálni. 

Az idénre felfejlesztett, és immár kibővített kapacitású gyöngyösi gyár.
Fotó: Schneider Electric

És miként?

Technológiai, pszichológiai irányok vannak. Tipikus kérés, hogy ugyan műszaki cég vagyunk, de a kommunikáció sem ragadhat meg a műszaki szinten, mert pénzügyi vezetőkkel is beszélgetünk, az ő nyelvükre is le kell fordítanunk a mondanivalónkat. Az alapkérdés, hogy miként együnk meg egy mamutot. Egyben nem fogjuk tudni lenyelni, de ha a végcélt lebontjuk napokra, megfogalmazzuk, holnap mi lesz a teendő, akkor sokkal kézzelfoghatóbb a változás. 

Ez működik a gyakorlatban?

Először a saját bőrünkön kell kipróbálnunk, én is így tanulok, a csapat, a szervezet is. Például célunk volt, hogy 2025-re az autóflottánk 25 százaléka elektromos legyen. Ám nemcsak a vezetőség, hanem minden itt dolgozó hasonlóan gondolkodik, ezáltal már egy hónap múlva elérjük a 20 százalékot, azaz futunk előre. Ugyanez igaz a gyárainkra: Dunavecsén most építünk egyet, ami a cég és a régió szempontjából is bemutató gyár lesz, ami azt jelenti, hogy minden, amit a Schneider Electric ma tud, az benne lesz. Az a mondás, hogy amit ebben a gyárban megcsinálunk, az lesz a következő öt-tízben is. 

Barkácsolás vagy síelés a kikapcsolódás

Adja magát a kérdés, hogy fiatal felső vezetőként mivel vezetheti le az ember a feszültséget, és piheni ki magát a hatalmas munkamennyiség után. Nos, Racsek Dániel sportol és bütyköl.

„Háromgyermekes apaként kevés időm marad a sportra, viszont, ha úgy alakul, akkor a legszívesebben sílécre állok. Kikapcsolódást jelent az is, ha saját kézzel rakhatok össze valamit otthon, esetleg átalakíthatok egy teljes gépészetet – régen ezt barkácsolásnak hívtuk volna, de belőlem ilyenkor is kibújik a közgazdászba rejtett mérnök, állandóan a legjobb megoldásokkal kísérletezem.”

Mit hoz a mesterséges intelligencia?

2018–2019-ig a szenzorok egyre olcsóbbá váltak, még nem tudjuk, mit csinálunk e sok adattal, de azért gyűjtjük. A mi önevolúciós folyamatunk, hogy kinézünk egy startupot, pénzzel és tudással támogatjuk, hogy kiforrja magát – az ő stratégiájuk pedig, hogy idővel eladják magukat. A mi tudásunk ott összpontosul, hogy miként lehet őket ipari szintre emelni. Ezután próbáljuk beépíteni a saját működésünkbe. Ennek az első lépése, hogy 90 százalékban olyasmit gyártunk, ami képes magáról információt adni. A második, hogy ezeket összeszedjük a helyi döntéshozatalhoz. A harmadik, ahol automatizált algoritmusokkal, mesterséges intelligenciával próbáljuk segíteni az üzemeltetést, hogy ne mérnökök, hanem mérnökök által tervezett programok elemezzenek. 

A régióban először csináltunk olyan pilotot, amelyben egy budapesti új irodaházban épületautomatikai rendszeren vizsgáljuk, milyen hőmérsékletű és minőségű levegőt fújjunk be, mennyire személyre szabható a komforthőmérséklet, ahol a dolgozók ülnek, aztán mindezt épületszinten optimalizáljuk. 

Az EcoStruxure Building Advisor csinál az épületről egy digitális másolatot, és a szoftver folyamatosan szimulálja az optimalizált állapotot a bennlévők száma, illetve beszerezhető külső adatok alapján, és ötpercenként összeveti a valósággal. Felállít egy prioritási sorrendet, és felveti, hogy az eltérések mitől vannak, ezek egytől tízes skálán mennyire veszélyesek, és potenciálisan mennyibe kerülnek. Itt válik el egymástól az aktív, a preventív és prediktív karbantartás, amivel tizedére lehet csökkenteni a nem várt hibákat. Egy pénzügyi beruházónak, amelynek van irodája, gyára, a nem tervezett leállás a legszörnyűbb szcenárió.

Ez még a látványterv, ám Dunavecsén már épül a Duna Smart Power Systems okosgyár.
Fotó: Schneider Electric

Ez már világtrend?

Szerencsére már nemcsak bemondják a cégek a vállalásaikat, hanem tesznek is érte, és a német eredetű autógyárak, valamint a tech óriások sem csak a saját működésükben állítanak fel célokat, hanem már a beszállítóiknak is. Ráadásul ez sem bemondásra megy, hanem úgy, hogy „ha nekem akarsz beszállítani, akkor hozz egy EU-s auditort, aki bizonyítja!”.

EU-s országként miként állunk ezzel idehaza?

Meglepően jól. Magyarország e-autó-gyártásban központi szerepet vállal, amihez olyan szerződések vannak, hogy például 2025-től karbonsemleges akkut kell gyártani, ami nagy kihívás. Viszont akik a gyártásban profik, nem feltétlenül azok abban is, hogy az elkészült energiát miként használják fel – itt jövünk a képbe mi. 

Nekem a szüleimtől tanult dolog, hogy „akár van pénz, akár nincs, a pazarlás, az pazarlás”, ugyanígy, hogy „a legjobb energia a fel nem használt energia”: a felhasználás újragondolásával 25-30 százalékot lehet megfogni! 

Jönnek az első olyan projektek, amelyekben a karbonlábnyomot nemcsak az üzemeltetés, hanem már az építés során is figyeljük. Mint emberiség, nem akarjuk feladni a komfortot, ezért meg kell találnunk a megoldásokat, hogy a pazarlástörténetet megváltoztassuk. Mi prémiumgyártó vagyunk, a kezdeti beruházásoknál is a prémiummegoldásokat képviseljük, ezért kell megmutatnunk, hogy ha egy épület 25 éves életciklusa alatt az üzemeltetés a 75 százaléka a teljes költségstruktúrának, akkor hol is érdemes megfogni 10 százalékot. Komoly verseny van, meg kell tudnod különböztetni magad. Tőlünk is azt várják el, hogy a technológia jövőbemutató legyen – de persze olcsón. Ha a kettő találkozik, akkor van siker.