Érdekes dolgokra bukkanhat a vásárló, ha felkeresi az online árfigyelő adatbázist, amely július elsejével indult, és összesen 62 terméket listáz boltokra lebontva, a legolcsóbbtól a legdrágábbig. Mi is így tettünk, és találtunk pár igazán szembetűnő jelenséget: több termék fillérre pontosan ugyanannyiba kerül az egyes kiskerekedelmi láncoknál, miközben a márkajelzés minden esetben eltérő. Például a spagetti 4 tojásos száraztészta 6 bolt esetében is pontosan 469 forint, ugyanígy a legolcsóbb almalé, amely 265 forintba kerül.
Kérdéseinkkel, hogy ennek mi az oka, és hogy mi alapján történik az árazás, kerestük az érintetteket is, a legtöbben szűkszavúan nyilatkoztak. A Lidl volt a legkommunikatívabb, sőt, a német diszkont lényegében elismerte, hogy a nagy piaci szereplők figyelemmel követik egymás árazását.
Az online árfigyelőtől függetlenül korábban is megfigyelhető volt a piaci versenyen alapuló működés okán, hogy a láncok figyelemmel kísérték egymás árazását. Ennek eredményeként fordulhat elő az ön által említett jelenség, miszerint teljesen azonos árak láthatók bizonyos termékek esetében
– fogalmaztak levelükben. A Tesco azt írta, hogy „árazási politikánkról a szigorú versenyjogi szabályok miatt nem tudunk információkat megosztani. Az ugyanakkor elmondható, hogy természetesen figyeljük – ahogy eddig is – az Árfigyelőre naponta feltöltött árak alakulását”. A SPAR csak annyit közölt, hogy az árképzésük minden esetben saját döntésük alapján történik, figyelembe véve a keresleti és kínálati helyzetet, az Auchan pedig a beszerzési árral magyarázta az árazási gyakorlatát.
Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Világgazdaság érdeklődésére elmondta, hogy az árfigyelő adatbázis az árkiegyenlítést szolgálja a legjobban, szerinte a kereskedők sokkal jobban nézik, mint a fogyasztók, de ez nem meglepetés, kezdettől fogva ezt várták tőle, ugyanis azok az árak, amelyek összehasonlíthatók, rendszerint egyezőséget mutatnak nagyon rövid időn belül. Ennek pedig leginkább a vásárlók örülhetnek, hiszen így lehet a legjobban letörni az árakat,
a szakember szerint ez az eddigi leghatékonyabb kormányzati intézkedés.
De ugyanazt gondolja az a Magyar Nemzeti Bank is, amely nemegyszer élesen kritizálta az árstopokat, a legutóbbi kamatdöntése után a júliusi élelmiszer-inflációban már látta a pozitív hatását. Az adatbázist működtető Gazdasági Versenyhivatal (GVH) számítása szerint július elseje óta átlagosan közel 7 százalékkal csökkent a megfigyelt élelmiszerek ára, a 62 termékkategóriából 53-ban estek a termékek átlagárai. Rigó Csaba Balázs, a szervezet elnöke egy interjúban azt mondta, hogy az adatokat szolgáltató kiskereskedelmi láncok naponta frissítik az egyes termékek árait, és láthatóan reagálnak egymásra, „a kereskedők között kialakult a napi árverseny”. Ráadásul a jövőben további fejlesztésekkel rukkolhat elő a Ne feledjük, ezenfelül ott vannak még a kötelező akciózások, amelyek augusztustól az árstopos termékekkel tovább bővülnek, miközben az eddigi 10 százalékos akcióknak 15 százalékra kell emelkedniük.
Minderre szükség is van, hiszen júniusban a hazai élelmiszer-infláció 28 százalékos volt, szemben a régiós országokkal, ahol 20 százalék körüli értékeket mértek. De ha ilyen ütemben mérséklődnek az árak, akkor a következő hónapokban, ha lassan is, de összezárhat az olló, ami még megvan a magyar és a szomszédos országok mutatói között. Egyre biztosabb tehát, hogy már novemberben 10 százalék alatt lehet az majd decemberben 7-8 százalékra süllyedhet.
