Ma van az utolsó napja annak, hogy beadhatók a felszámolás alatt álló ISD Dunaferr megvásárlására vonatkozó ajánlatok. Ezzel már az egy héttel meghosszabbított határidő jár le. Helyi lapértesülés szerint az öt érdeklődőből mostanra két pályázó maradt a ringben – mert csak ezek adtak be érvényes pályázatot –, a Liberty Steel és a Vulcan Steel.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
A vételáron felül is lesz bőven mire költeni
Pályázni nem közvetlenül a vasműre (ISD Dunaferr Zrt. f.a.), illetve a kokszolójára (ISD Kokszoló Kft. f.a.), lehet, hanem az általuk létrehozott két társaságra, amelyekbe kiszervezték az eszközeiket. A Duol korábbi értesülése szerint a két céltársaság kizárólag egy csomagban eladó, és mindkettőnek kizárólag a 100 százaléka. )Ma kora délután a Duol a változások kapcsán egy további, fontos részletinformációt közölt.)
Az egyik céltársaság a Duna Furnace Dunai Vasmű Kft., a másik a Dunarolling Dunai Vasmű Kft. Mindkettőt 2023. június 12-én jegyezték be, telephelyük a budapesti Szemere utcában van, ahol a felszámoló Honoratior Kft.-é is. A Duna Furnace alaptőkéje ötvenmillió, a Dunarollingé százmillió forint a nyilvános adatok szerint. Az előbbi társaság minősített többségi tulajdonosa a vasműtársaság, a kisebbségi a kokszoló, míg az utóbbi kizárólag a vasműé. A HVG idézte a Fővárosi Törvényszék június 15-i keltezésű végzését, eszerint a Duna Furnace üzletrészeinek 100 százalékáért legalább 16 796 225 eurót, a Dunarolling egészéért 36 062 980 eurót kell ajánlania a vásárlónak. Az egyik kérőről, a Liberty Steel Central Europe Kft.-ről régebb óta lehet hallani, sőt már a magyar sajtó előtt is bemutatkozott a társaság. A Vulcan Steel Private Company Ltd. neve később bukkant fel a nyilvánosság előtt, ez is indiai társaság.
Nem volt visszaút
A Dunaferr felszámolásához a társaság által felhalmozott, és kezelhetetlenné nőtt adósságállomány vezetett, továbbá az is, hogy rendezetlen irányítása miatt nem születhettek a vasművet megfelelő irányba terelő, magas szintű döntések, intézkedések. A társaság tulajdonosi szálai közvetlenül Ciprusra, majd Ukrajnába vezetnek, ám az ukrán tulajdonost 51 százalékban az orosz Vnyesekonombank ellenőrzi. Viták és perek sorához vezetett, amikor a Dunaferr lejárt megbízatású felső vezetésének helyére új személyeket kellett volna kinevezni, mert az érintettek nem jutottak egyezségre arról, hogy ki és kit jogosult képviselni a közgyűlésen.
Lejárt megbízatású és a felszámolás kezdetekor elküldött cégvezetője, Jevgenyij Tanhiljevics a felszámolásig vezérigazgató-helyettesként irányíthatta a vállalatot, de e minőségében korlátozott volt az aláírási jogköre.
Emiatt a Dunaferr legutolsó, nyilvánosan közzétett éves beszámolója a 2019-es évre vonatkozik, és több mint 54 milliárd forintos veszteséget mutat. A következő években a veszteség nagyságáról csak nem hivatalos közlések láttak napvilágot, egy tavaly októberi kormányinfón például már 450 milliárd forintos mínusz hangzott el. Időközben történtek ugyan kísérletek a Dunaferr megmentésére – főképp, mivel időközben konjunktúra is jelentkezett a termékei piacán –, az egyik lehetőséges partner például a hozzáférhető adatok alapján kazah hátterű, végül mégis a Dunaferr eladása, a felszámolás lett az egyetlen kiút.
Modernizálni vagy váltani kell
A Dunaferr éves acélgyártó kapacitása 1,6 millió tonna. A felszámoló által kiadott tájékoztatás szerint a vasmű bevétele az utóbbi években külföldről származott, elsősorban Németországból, Lengyelországból, Ausztriából, Csehországból, Szlovákiából és Olaszországból. Rendelkezik a vas- és acélipari értéklánc üzemeinek, berendezéseinek majdnem egészével, áruszállítását dunai kikötő, saját köz- és vasúti eszközpark segíti, van gépgyártó egysége és az ISD Power által működtetett erőműve. Új tulajdonosának azonban a vételáron felül jelentős kiadásokra kell felkészülnie, hiszen a dunaújvárosi vasmű technológiája még messze van a zöldacél gyártásához szükségestől, már ha ez a terve. A felszámoló szerint modernizálnia kell a vasművet, vagy technológiájában és filozófiájában újszerű koncepciót kell megvalósítani, ugyanis:
- a vasmű telephelyén négy helyszínen azonosítottak jelentős környezeti kárt,
- szén-dioxid-kvótája már nincs a vasműnek, ezért erre is az új tulajdonosnak kell költenie,
- a vasműnek 2026 végéig meg kell felelnie a vasfémfeldolgozásban elérhető lehető legjobb technológiákra vonatkozó uniós elvárásoknak,
- csökkenteni kell a vasmű szén-dioxid-kibocsátását,
- a kokszoló működési engedélye 2026 végén lejár.
A felszámoló kitért a Dunaferrnek a magyar gazdaságban betöltött szerepére is. Eszerint az acélipar közvetlenül legalább 6 ezer (a többségét Dunaújvárosban), közvetve további 40-50 ezer embert foglalkoztat országszerte. Az ország másik meghatározó nyersacélgyártója az Ózdi Acélművek (ÓAM) 0,4 millió tonna éves nyersacél-gyártó kapacitással. Az ÓAM szinte teljes kapacitással termel. Ugyanakkor a hazai tavalyi összkibocsátás a teljes kapacitás 43 százalékára esett, főleg a Dunaferr nehéz helyzete és későbbi leállása miatt.
Tavaly már a globális nyersacéltermelés is csökkent, mivel a kereslet is zsugorodott. Az ukrajnai acéltermelés összeomlott, mert az ország acélipari létesítményei megsemmisültek a háborúban. Az emelkedő energiaárak az uniós acéltermelést 2022 első felében 6,2 százalékkal vetették vissza. Közép- és Kelet-Európában közel 15 százalékos volt a csökkenés, ami a vizsgált ötéves időtáv legalacsonyabb volumenét eredményezte. A tavalyi acélpiaci helyzetről a Világgazdaság a múlt év végén készített összefoglalót, az idén pedig Kína domináns szerepéről számoltunk be.
