Nagy bajba lehet kerülni a hitelkártyával, és sokan bele is csúsznak

Egyre kilátástalanabb helyzetet jeleznek a Magyar Nemzeti Bank statisztikái a lakosság pénzügyi erejéről. Miközben ugyanis az extra magas kamatok távol tartják a lakosságot a klasszikus hitelfelvételtől, addig a mindennapi megélhetés miatt kényszerből igénybe vett folyószámla- és hitelkártya-tartozások csúcsokat döntenek – derült ki a Biztos Döntés legfrissebb elemzéséből.

Habár az extra magas kamatok miatt a lakosság igyekszik magát távol tartani a klasszikus hitelfelvételtől, a mindennapi kiadások finanszírozásában szerepet kapó likviditási hitelek felhasználása arra utal, hogy a magyar családok egyre kevésbé tudnak kijönni a hónap végére a jövedelmükből, így egyre többen kényszerből hitelből egészítik ki.

– idézte a Magyar Nemzeti Bank adatait Gergely Péter, a Biztos Döntés pénzügyi szakértője. A szakember úgy véli, hogy a lakosság lépése érthető, mivel egy most felvett 20 millió forintos, 20 éves lakáshitel havi törlesztőrészlete 182 800 forint, ötödével, több mint 32 ezer forinttal magasabb, mint amilyen törlesztéssel egy évvel ezelőtt lehetett szerződni a bankokkal. Egy 5 millió forintos, 5 éves futamidejű személyi hitel esetében pedig a tavalyi 118 ezer forint helyett idén májusban már akár 131 ezer forintos törlesztést kellett vállalniuk a hiteligénylőknek. Ilyen kondíciók mellett kétszer is meggondolja az ember, hogy bármilyen beruházásba fogjon.

Azonban kiemelte azt is, hogy a drasztikusan magas, 25 százalék feletti kamatok sem parancsolnak megálljt a mindennapi élet finanszírozását kiegészítő hiteltermékek keresletének, aminek az oka minden bizonnyal az, hogy a háztartások egyre nagyobb részének fogy el a pénze a hónap során, és kénytelenek kiegészíteni.

Utoljára 10 éve, 2013-ban volt példa arra, hogy a folyószámlahitelek állománya 7 egymást követő hónapban is emelkedést mutasson – a keretek kihasználása tavaly november óta folyamatos növekedést mutat éves bázison – emlékeztet Gergely Péter.

A pénzügyi szakértő még ennél is aggasztóbbnak érzi azt, hogy 2015 februárja óta nem volt olyan magas a lakosság hitelkártya-tartozása, mint idén májusban.

Ez az adat különösen annak fényében elgondolkodtató, hogy amíg a folyószámlahitelek esetében a tartozás csupán a következő havi fizetés beérkezéséig kamatozik (hiszen akkor a bank automatikusan levonja a tartozás összegét), addig a hitelkártya-tartozások esetében a tartozás döntő része hónapról hónapra kamatos kamattal növekszik – az éves 26,44 százalékos átlagos hitelkártyakamat havi 2 százalékot meghaladó tehernövekedést takar.

A szakértő úgy véli, hogy emiatt a hitelkártya-tulajdonosoknak különösen fontos, hogy amikor lehetőségük van rá, azonnal fizessék vissza a teljes fennálló tartozást. A hitelkeret minden visszafizetés után megnyílik, s a kondíciók szerint akár 45 napig ingyen lehet használni a bank pénzét – ami kedvezőbb, mint a mínuszba ment egyenleg után rögtön kamatozó folyószámlahitel.

– zárta gondolatait Gergely Péter.