Az, hogy jelenleg az algák biomasszája alacsonyabb, mint a korábbi években, nem jelenti azt, hogy az egész nyár ilyen lesz. Algavirágzás a tó nyugati területein a jövőben is előfordulhat, sőt, lokális vagy időszakos algavirágzást a keleti tóterületeken is megfigyelhetünk – írja a BalatonSicence.
Ahogy az lenni szokott, a kánikula beköszöntövével minden évben ellepik az algák a Balatont. Először 2019-ben jelentek meg nagy mennyiségben, főként a nyugati, Keszthelyi-medencében, nem kis riadalmat keltve a fürdőzők körében.
A kutatók most rámutatnak, hogy a közösség összetétele már a késő nyarat idézi, uralkodók lettek ugyanis a fonalas kékalgák (más néven cianobaktériumok), amelyek a tóban jellemzően a nyár második felében töltenek be vezető szerepet.
Mindenesetre jó hír, hogy a tó algában produktívabb területein (Keszthelyi- és Szigligeti-medence) az a-klorofill koncentráció, amelyet világszerte használnak az algabiomassza jellemzésére, nem érte el a közepes termőképességű víz felső határát (25 µg/L az OECD osztályozása szerint) sem.
Nagy ijedtséget okozott 2019-ben
A klorofilkoncentráció 2019-ben emelkedett meg drámaian a Balatonban, az akkor mért köbméterenkénti 300 milligramm másfélszerese volt az 1982-es nagy algásodás csúcspontjakor rögzített értéknek, ehhez elsősorban jelentős foszforra volt szükség, ami a szakemberek szerint csakis az üledékből származhatott. Szóba jöhetett ludasként a Zala folyó, amely táplálja a tavat, így alkalmas volt arra, hogy nagy mennyiségű foszfort szállítson a Balatonba, és természetesen a klímaváltozás is. Hogy pontosan mire vezethető vissza, azt mai napig nem tudják a kutatók, mindenesetre ahogy melegszik az idő, úgy szaporodnak el újra és újra az algák a magyar tengerben.
