Az Oeconomus kutatói arra a kérdésre keresték a választ, hogy az extrém forróságnak milyen kedvezőtlen gazdasági hatásai lehetnek, milyen megoldásokat lehet javasolni a további kedvezőtlen tendenciák elkerülése érdekében
A hőhullámok és a gazdaság
Megállapították, hogy míg a trópusi régiókat sújtotta a legtöbb bevétel kiesés a szélsőséges hőség egyre gyakoribbá válásával, az Egyesült Államok és Európa délebbi részei – a mostani erdőtüzek ellenére – ennél kevésbé kitettek a kedvezőtlen hatásoknak, miközben a magasabb szélességi körökön lévő térségek országai gazdaságilag nyernek vele, mivel alaphőmérsékletük túl hideg. Az is igaz, hogy általában a trópusi régiók országai alacsonyabb jövedelműek, és a leginkább szenvednek a megemelkedett szélsőséges hőmérséklettől. Így a globális felmelegedés a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedéséhez is hozzájárul.
A kutatások megerősítik, hogy az emberek rosszul alkalmazkodnak a szélsőséges hőséghez, még a meleg éghajlati öveken is. A hőségre való reagálást a magas jövedelmű régiókban gyakran a beltéri helyiségek légkondicionálása jelenti, az alacsony jövedelmű térségekben az alkalmazkodás elsősorban viselkedési jellegű, beleértve az árnyékban való pihenést, több víz fogyasztását és a nem szabadtéri munkákra való áttérést. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az eddigi akklimatizáció nem volt elégséges a szélsőséges hőség kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölésére, és az éghajlatváltozás mérséklése mellett további beruházások szükségesek.
Miben nyilvánulnak meg a kedvezőtlen gazdasági hatások?
A konkrét rossz hatások közé sorolható, hogy a hosszan tartó nagy hőség több kórházi látogatást eredményez, ezzel jelentősen megterheli az egészségügyet. Emellett az ilyen időszakokban az építőipar és a mezőgazdaság termelékenysége hirtelen lecsökken. A mezőgazdasági hozamok a várakozások alatt maradnak, emellett az infrastruktúra közvetlen károsodása is bekövetkezhet.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) előrejelzése szerint 2030-ra a hőhullámok világszerte több mint 2 százalékkal csökkenthetik a ledolgozott órák számát. Ez 80 millió teljes munkaidős leállásnak felel meg, és mintegy 2400 milliárd dolláros költséggel jár. A hőhullámok ezzel párhuzamosan az energiafogyasztást is rendkívüli mértékben megnövelik.
Az előrejelzések alapján 2100-ra a légkondicionálás nagyobb léptékű használata globálisan 83 százalékkal megnövelheti a lakossági energiafogyasztást. Az ördögi kört erősíti, hogy ez az energia részben fosszilis tüzelőanyagokból származik, ami fel is erősítheti a hőhullámokat. A kutatók szerint a tiszta energiaforrásokra való átállás felgyorsítása létfontosságú. Az úgynevezett városi zöldítésnek is vannak előnyei, ahol több fa és egyéb növényzet segíthet a városok hőmérsékletének szabályozásában. Az egyének szintjén fontos a levegő áramlásának fenntartása a helyiségekben és épületekben, csakúgy, mint a megfelelő mennyiségű víz fogyasztása.
Milyen lehetőségek vannak a tiszta energiaforrások használatára?
A megújuló energiaforrások aránya a 2021-es energiatermelésben 19,2 százalékot tett ki, ez 22 százalékra emelkedett 2022-ben. Tavaly a nukleáris energia termelése esett vissza a legnagyobb arányban, 4,5 százalékponttal, miközben 2022 nyarán az tiszta energiává nyilvánította a földgáz mellett az atomenergiát is, annak alacsony károsanyag-kibocsátási szintje miatt. A nukleáris energia csökkenésével az Európai Unió kiszolgáltatottabb lett a külső forrásból származó, importált fosszilis energiahordozóknak, így például a szén aránya is emelkedett 2022 során az európai energiatermelésben.
Ahhoz, hogy az Európai Unió elérje 2030-as klímasemlegességi céljait, legalább 40 százalékra kellene növelni a megújuló energiaforrások részarányát az európai energia-összetételben, vagyis megközelítőleg a jelenlegi mérték duplájára kellene emelni az arányát. Amennyiben a nukleáris energia is a részét képezné a klímacéloknak, úgy az EU jelentős beruházásokat, mintegy 130 milliárd eurót takaríthatna meg a várható átállás során. Ráadásul a nukleáris energia megbízható energiatermelési mód, háromszor olyan hatékony, mint a nap- vagy szélenergia.
Mi a helyzet hazánkban?
Magyarország esetén a napenergia-kapacitás egy év alatt a harmadával, míg öt év alatt közel tizenkétszeresére nőtt. 2022-ben hazánkban az üzembe helyezett napelemek meghaladták a négyezer megawatt kapacitást. A növekvő termelést főként a húzta, amely a harmadik legnagyobb aránnyal büszkélkedhető a hazai energiamixben.
A hazai villamosenergia-termelés közel felét továbbra is a Paksi Atomerőmű biztosítja, amelynek a kapacitása a Paks 2 projekt megvalósulása révén a következő évtized elejére mintegy 2400 megawattra bővülhet. Ez a károsanyag-kibocsátás csökkenése mellett tovább erősíti Magyarország energetikai függetlenségét.
A hazai tendencia összecseng a nemzetközi trendekkel, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) adatai alapján 2022-ben 3,9 százalékkal bővült az atomenergia-termelés. A jövőben a fúziós energiatermelés lehet a fejlődés egyik meghatározó iránya. Ez az energiatermelési mód képes lehet a jelenlegi atomerőművek teljesítményének többszörösét produkálni.
Hogy állunk a zöldítéssel?
A kormány 50 ezer hektár új erdő telepítését tervezi Magyarországon 2027-ig. A jelenleg hatályos erdősítési tervek hozzájárulnak ahhoz a hosszabb távú, 2030-ig megvalósítandó célhoz, miszerint a hazai erdők aránya 22 százalékról 27-re nőjjön 2030-ig. Az erdőtelepítés célja a klímaváltozás csökkentése, a levegő minőségének javítása, a talaj erodálódásának megállítása és élőhelyek teremtése az állatoknak. Az erdők képesek ellensúlyozni a szén-dioxid-kibocsátást és szabályozzák a helyi klímát is.
