Közeledik az El Nino, és ezermilliárdokba dollárba kerülhet a világgazdaságnak
Egy új kutatás szerint az elkövetkező hónapokban várhatóan kialakuló El Nino 3 ezermilliárd dollárnyi kárt okozhat a emberiségnek, főleg a fejlődő országokban, ahol az extrém időjárás ellen szinte semmiféle védelem nincsen kiépítve – írta a Wired.
Az El Nino a felmelegedő tengervíz áramlásával összefüggő éghajlati jelenség, amely ciklikusan, három-öt évente jelentkezik, és nagyjából kilenc hónapig tart. Hatására aszályos, száraz időszak lép fel Afrikában és Ausztráliában, a Karib-tengeren és az Egyesült Államok nyugati partján pedig óriási esőzéseket okozhat.
A jelenség, amelynek hatását az éghajlatváltozás is erősíti, brutális károkat okozhat az emberiségnek, a 2023-ban várható El Nino körülbelül 3 ezermilliárd dollárba kerülhet a világgazdaságnak.
A Science című folyóiratban csütörtökön közzétett tanulmány az 1960 és 2019 közötti El Nino eseményeit vizsgálta, összevetve a nemzetközi gazdaság alakulásával. A kutatók azt találták, hogy az országok mintegy 56 százalékában még öt évvel a jelenség után is nagy növekedési visszaesést lehetett tapasztalni.
A jelenség az érintett országokban trópusi viharokat, extrém hőmérsékleteket, áradásokat és aszályokat idézhet elő, ami a termés pusztulásához, a járványok terjedéséhez és az infrastruktúra megsemmisüléséhez vezethet.
Az időjárás mindenre hatással van, az El Nino okozta károk pedig a mai globális világban az egész nemzetközi gazdaságot fel tudják borítani. Ezen az sem segít, hogy egyáltalán nem vagyunk felkészülve az extrém éghajlati jelenségekre, amelyeket a klímaváltozás okozhat
– mondta Justin Mankin, a tanulmány társszerzője és a Dartmouth College földrajzprofesszora.
Az elmúlt hatvan év két legnagyobb El Nino-eseménye 1982–83-ban és 1997–98-ban következett be, hatásaikat pedig még öt évvel később is érezni lehetett. A kutatócsoport mérése szerint ezek 4,1, illetve 5,7 ezermilliárd dolláros veszteséget okoztak.
A kutatók szerint a 21. század végére a globális gazdasági veszteségek 84 ezermilliárd dollárra rúghatnak, még akkor is, ha a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett ígéretek teljesülnek.
A legtöbb veszteséget a jelenséghez közelebb eső, gyakran fejlődő vagy alacsonyabb jövedelmű országok szenvedték el. A kutatócsoport számításai szerint például egy átlagos perui lakos jövedelme 2004-ben 19 százalékkal lett volna magasabb, ha az 1998-as El Nino nem következik be. A trópusi országok, köztük Ecuador, Brazília és Indonézia az egy főre jutó GDP-jük 5-19 százalékát veszítették el.
Olyan gazdagabb, fejlett országok is érintettek lesznek, mint az Egyesült Államok és Japán, azonban ezek a gazdaságok és a helyi infrastruktúrák sokkal jobban fel vannak készülve a katasztrófára, mint a szegényebb területek.
Mivel egy csendes-óceáni jelenségről van szó, Európában és az Atlanti-óceánon valószínűleg sokkal enyhébb lesz a hatása – itt a legnagyobb csapást az El Nino a nemzetközi gazdaságon keresztül tudja mérni, miután az Európai Unió legfontosabb partnerei is érintettek lesznek.
Ennek azonban pozitív hatásai is lehetnek: az El Nino szerencsére átmeneti jelenség, amelynek jelentkezésekor az emberiség megtapasztalja, hogy valójában mit jelent a klímaváltozás, amelyre hosszabb távon is számítani kell. A kormányok megerősíthetik a szélsőséges időjárásra való felkészülést és felfedezhetik a legnagyobb hiányosságokat, hogy hosszú távon megakadályozzák a katasztrófákat.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
